A készletgazdálkodás minden vállalkozás sikerének lényeges eleme. Ez az a folyamat, amely felügyeli az áruk be- és kiáramlását a vállalat raktárkészletéből. A megfelelő készletgazdálkodás biztosítja, hogy a vállalkozás elegendő készlettel rendelkezzen a vevői igények kielégítésére, miközben minimalizálja a felesleges készletekkel járó költségeket.
A készletgazdálkodás két kritikus mérőszáma a készletfordulási arány és az átlagos készlet. A készletforgási arány azt méri, hogy egy vállalat egy adott időszak alatt hányszor adja el és cseréli ki a készletét. Az átlagos készlet viszont kiszámítja a készlet átlagos értékét egy adott időszakban.
A készletforgási arány képlete az eladott áruk költségének és az átlagos készletnek az elosztásával kerül kiszámításra. Az eladott áruk költsége az összes olyan termék összköltsége, amelyet egy vállalat egy adott időszakban értékesített. Az átlagos készlet a készlet átlagos értéke ugyanabban az időszakban.
Például, ha egy vállalat eladott áruk költsége 500 000 $ és átlagos készletértéke 100 000 $ egy év alatt, akkor a készletforgási arány 5 lenne.
Átlagos készlet = (Kezdő készlet + Végső készlet) / 2
Például, ha egy vállalatnak egy év során a kezdő készlet értéke 50 000 $ és a záró készlet értéke 150 000 $, akkor az átlagos készlet 100 000 $ lenne.
A készletforgási arány és az átlagos készlet kritikus mérőszámok a készletgazdálkodásban. A készletfordulási arány a vállalat készletgazdálkodásának hatékonyságát méri. A magas leltárforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan értékesíti a készleteit, ami azt jelenti, hogy nem tartja meg a felesleges készleteket.
Másfelől az alacsony leltárforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat túl sokáig tartja a készletet, ami magasabb készletezési költségekhez és alacsonyabb nyereséghez vezethet. Az átlagos készlet viszont alapvető fontosságú az eladott áruk költségének kiszámításához és a vállalat nyereségességének meghatározásához.
Összefoglalva, a készletgazdálkodás minden vállalkozás sikerének döntő szempontja. A készletforgási arány és az átlagos készlet két kritikus mérőszám a készletgazdálkodásban, amelyek segítenek a vállalkozásoknak optimalizálni készletszintjeiket és elérni a nyereségességet. Azok a vállalatok, amelyek figyelmet fordítanak ezekre a mérőszámokra, megalapozott döntéseket hozhatnak a készletgazdálkodással kapcsolatban, csökkenthetik a készletezési költségeket és növelhetik a nyereségüket.
Az átlagos készletforgási időszak azt méri, hogy egy vállalat készletei milyen gyorsan kerülnek értékesítésre és cserére. Úgy számítják ki, hogy az átlagos készletet elosztják az eladott áruk költségével, majd az eredményt megszorozzák a mért időszak napjainak számával. Az átlagos készletforgási időszak kiszámításának képlete a következő:
Átlagos készletforgási időszak = (Átlagos készlet / eladott áruk költsége) x napok száma
Az átlagos készlet kiszámításához adjuk össze a mérési időszak nyitó és záró készletét, és osszuk el 2-vel. Például, ha egy vállalat nyitó készlete 50 000 $ és záró készlete 70 000 $, az átlagos készlet (50 000 $ + 70 000 $) / 2 = 60 000 $ lenne.
Az eladott áruk költségének kiszámításához adjuk össze a mérési időszakban az eladott áruk előállításához kapcsolódó összes közvetlen költséget. Ez magában foglalja a nyersanyagköltséget, a munkaerőköltséget és minden egyéb, az áruk előállításához közvetlenül kapcsolódó költséget. Például, ha egy vállalatnak az eladott áruk költsége 100 000 $ volt a mérési időszakban, és az időszak 365 nap volt, akkor az eladott áruk napi költsége 100 000 $ / 365 = 273,97 $.
Ezeket a számokat felhasználva az átlagos készletforgási időszak a következőképpen számítható ki:
Átlagos készletforgási időszak = (60.000 $ / 100.000 $) x 365 = 219 nap
Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak átlagosan 219 napba telik eladni és pótolni a készleteit. Az alacsonyabb készletforgási időszak általában jobb, mivel azt jelzi, hogy a vállalat gyorsabban és hatékonyabban értékesíti készleteit. A magas leltárforgási időszak azt jelezheti, hogy a vállalat túl sok készletet tart, és esetleg módosítani kell a beszerzési és termelési stratégiáját.
A kérdés jelen formájában nem egyértelmű, és további kontextus nélkül nehéz végleges választ adni. Tudok azonban néhány információt nyújtani az átlagos készletről és annak kiszámításáról.
Az átlagos készlet a vállalkozás által egy adott időszakban – jellemzően egy hónapban, negyedévben vagy évben – tartott átlagos készletmennyiség mérőszáma. Ezt úgy számítják ki, hogy összeadják a kezdő és a záró leltár egyenlegét, majd az összeget elosztják kettővel.
Nem világos, hogy a kérdés miért kérdez kifejezetten a második negyedévre (amely jellemzően a pénzügyi év második negyedévére vonatkozik). Lehetséges, hogy a szóban forgó vállalkozásnál a készletszintek szezonális ingadozást mutatnak, és a második negyedév a többi negyedévhez képest magasabb vagy alacsonyabb készletszintű időszakot jelent.
Összességében az átlagos készletszintek nyomon követésének jelentősége abban rejlik, hogy segít a vállalkozásoknak hatékonyabban kezelni a készleteiket. Az átlagos készletszintek nyomon követésével a vállalkozások azonosíthatják a készletkeresletben jelentkező tendenciákat és mintákat, ennek megfelelően módosíthatják rendelési és készletezési gyakorlatukat, és elkerülhetik a készletkimaradásokat vagy a túlkínálatot, amelyek hatással lehetnek az eredményre.