A készletgazdálkodás minden vállalkozás alapvető fontosságú eleme. Fontos a készletszintek hatékony kezelése, hogy az üzlet zökkenőmentesen és hatékonyan működjön. A készletgazdálkodás egyik fontos szempontja a közvetlen anyagok záró készletének kiszámítása. Ez a számítás segít a vállalkozásoknak meghatározni a készletük értékét a számviteli időszak végén, ami fontos tényező az eladott áruk költségének és a vállalkozás általános nyereségességének meghatározásában. Ebben a cikkben azt tárgyaljuk, hogyan kell kiszámítani a közvetlen anyagok záró készletét.
Először is fontos megérteni, hogy mik azok a közvetlen anyagok. A közvetlen anyagok olyan nyersanyagok, amelyeket a gyártási folyamatban használnak fel. Könnyen nyomon követhetők a késztermékig, és az eladott áruk költségének kulcsfontosságú összetevői. A közvetlen anyagokra példa a bútorokhoz használt fa, a ruházathoz használt szövet és az építőiparban használt acél.
A közvetlen anyagok záró készletének kiszámításához ismernie kell a számviteli időszak végén készleten lévő közvetlen anyagok mennyiségét és költségét. Ezt az információt a fizikai leltározás elvégzésével és az időszak beszerzési számláinak áttekintésével lehet megtudni.
Ha megvan a készleten lévő közvetlen anyagok mennyisége és bekerülési értéke, a következő képlet segítségével kiszámíthatja a közvetlen anyagok záró készletét:
A kezdeti készlet a számviteli időszak elején készleten lévő közvetlen anyagok értéke. A beszerzések az elszámolási időszak alatt beszerzett közvetlen anyagok összköltsége. Az eladott áruk költsége a termelési folyamatban felhasznált és az elszámolási időszakban értékesített közvetlen anyagok költsége.
Az eladott áruk költségének a kezdeti készletből és a beszerzésekből történő levonásával meghatározhatja a számviteli időszak végén még készleten lévő közvetlen anyagok értékét.
Összefoglalva, a közvetlen anyagok záró készletének kiszámítása a készletgazdálkodás fontos szempontja. Annak megértésével, hogy mik a közvetlen anyagok, a fizikai leltározás elvégzésével és a megadott képlet használatával a vállalkozások meghatározhatják a közvetlen anyagok értékét a számviteli időszak végén. Ez az információ ezután felhasználható az eladott áruk költségének és a vállalkozás általános jövedelmezőségének kiszámításához. A hatékony készletgazdálkodás kulcsfontosságú a hatékonyság és a jövedelmezőség maximalizálásához bármely vállalkozásban.
A befejező munkakészlet kiszámítása fontos része a vállalkozás irányításának, különösen azoknál, amelyek fizikai termékekkel vagy árukkal foglalkoznak. A befejező munkakészlet kiszámításának képlete a következő:
Végső munkakészlet = Kezdő munkakészlet + beszerzések – eladott áruk költsége
Ezt tovább bontva, a kezdő munkakészlet a készlet értéke a számviteli időszak elején. Ezt úgy lehet kiszámítani, hogy az előző időszak végi készlet értékét vesszük, és hozzáadjuk az aktuális időszakban végrehajtott vásárlásokat.
A tárgyidőszakban végrehajtott beszerzések minden olyan új készletet jelentenek, amelyet ez idő alatt szereztek be. Ez magában foglalja a beszállítóktól vásárolt, ajándékként vagy adományként kapott, illetve a vállalkozás által előállított tételeket.
Az eladott áruk költsége a tárgyidőszakban értékesített készletek bekerülési értékére vonatkozik. Ez magában foglalja a termékek előállításához felhasznált nyersanyagok költségét, a munkaerőköltséget és az áruk előállításával vagy értékesítésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.
Ha az eladott áruk költségét kivonjuk a kezdeti munkakészletből és a beszerzésekből, akkor kiszámíthatjuk a befejező munkakészletet. Ez a szám a számviteli időszak végén még eladatlan készlet értékét jelenti.
A befejező készlet pontos kiszámítása alapvető fontosságú, mivel hatással lehet a vállalkozás pénzügyi kimutatásaira, beleértve a mérleget és az eredménykimutatást is. Ez az információ segítheti a vállalkozást abban, hogy megalapozott döntéseket hozzon a készletgazdálkodással, az árképzéssel és a jövőbeli beruházásokkal kapcsolatban.
Egy vállalkozás nyersanyag-végelszámolásának kiszámítása magában foglalja az adott számviteli időszak végén készleten maradó anyagok értékének meghatározását. Ez fontos számítás egy vállalkozás számára, mivel segít meghatározni a készletben lekötött pénzmennyiséget, ami hatással lehet a pénzforgalomra és a nyereségességre.
A befejező nyersanyagok kiszámításához a következő lépéseket kell követnie:
1. lépés: A kezdeti nyersanyagkészlet meghatározása
A kezdeti nyersanyagkészlet azoknak a nyersanyagoknak az értéke, amelyeket a vállalkozás a számviteli időszak elején készleten tartott. Ezt az előző elszámolási időszak mérlegéből lehet megkapni.
2. lépés: Adja hozzá a számviteli időszakban vásárolt nyersanyagok értékét
A következő lépés a számviteli időszakban vásárolt nyersanyagok értékének hozzáadása. Ez a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiból, például a beszerzési bizonylatokból, számlákból és leltárjelentésekből szerezhető be.
3. lépés: A számviteli időszakban felhasznált nyersanyagok értékének levonása
A következő lépés a számviteli időszakban késztermékek előállításához felhasznált nyersanyagok értékének levonása. Ez a vállalkozás termelési nyilvántartásából nyerhető, amelyből kiderül a gyártási folyamat során felhasznált nyersanyagok mennyisége és értéke.
4. lépés: A veszteségek vagy károk kiigazítása
Ha az elszámolási időszak során a nyersanyagokban veszteségek vagy károk keletkeztek, akkor ezt úgy kell kiigazítani, hogy az elveszett vagy sérült anyagok értékét le kell vonni a nyersanyagok végi nyersanyagszámításból.
5. lépés: A befejező nyersanyagok kiszámítása
Végül a befejező nyersanyagok kiszámításához le kell vonni a felhasznált nyersanyagok értékét és a veszteségek vagy károk miatti kiigazításokat a kezdő nyersanyagkészlet értékéből, valamint az elszámolási időszak alatt vásárolt nyersanyagok értékéből.
Végső nyersanyagok = kezdő nyersanyagkészlet + a számviteli időszakban vásárolt nyersanyagok – a számviteli időszakban felhasznált nyersanyagok – veszteségek vagy károk miatti kiigazítások.