A készletgazdálkodás minden fizikai árukkal foglalkozó vállalkozás alapvető fontosságú szempontja. Segít annak biztosításában, hogy a megfelelő mennyiségű készlet a megfelelő időben álljon rendelkezésre a vevői igények kielégítésére, miközben minimalizálja a felesleges készlet tárolásával kapcsolatos költségeket. A készletgazdálkodás egyik legfontosabb mérőszáma a készleten lévő napok száma (DOH), amely azt méri, hogy egy vállalkozásnak átlagosan hány napba telik, amíg el tudja adni a készletét. Ez a cikk elmagyarázza, hogyan kell kiszámítani a DOH-t, és miért lényeges mérőszám ez minden vállalkozás számára.
A DOH kiszámításához először meg kell határoznia az eladott áruk átlagos napi költségét (COGS). Ez az eladott áruk teljes költsége egy adott időszak alatt, osztva az adott időszak napjainak számával. Ezután meg kell határoznia az átlagos készletértéket, amely a készlet teljes értéke ugyanabban az időszakban, osztva az adott időszak napjainak számával. Végül ossza el az átlagos készletértéket az átlagos napi COGS-sel, hogy megkapja a DOH-ját.
Például, ha az Ön vállalkozása 100 000 $ értékű árut adott el egy 90 napos időszak alatt, akkor az átlagos napi COGS értéke 1 111 $ (100 000 $ ÷ 90). Ha ugyanebben az időszakban az átlagos készletérték 50 000 USD volt, akkor a DOH 45 nap (50 000 USD ÷ 1 111 USD).
A DOH ismerete alapvető fontosságú, mert segít megalapozott döntéseket hozni a készletszintekről. A magas DOH azt jelzi, hogy túl sok készlete van, ami értékes tőkét köthet le, és megnövekedett raktározási költségekhez vezethet. Másrészt az alacsony DOH azt jelezheti, hogy gyakran fogy a készlet, és lemarad a potenciális eladásokról. A DOH rendszeres nyomon követésével módosíthatja a készletszinteket, hogy a vevői igények kielégítéséhez megfelelő mennyiségű készlet álljon rendelkezésre anélkül, hogy szükségtelen költségek merülnének fel.
Összefoglalva, a DOH kiszámítása a készletgazdálkodás alapvető szempontja. Segít meghatározni, hogy vállalkozásának átlagosan hány napra van szüksége ahhoz, hogy eladja készletét, ami kulcsfontosságú a készletszintekre vonatkozó megalapozott döntések meghozatalához. A DOH rendszeres nyomon követésével optimalizálhatja készletszintjeit, hogy biztosítsa, hogy a vevői igények kielégítéséhez megfelelő mennyiségű készlet álljon rendelkezésre, miközben minimalizálja a költségeket.
Annak kiszámításához, hogy hány nap készletkészlettel rendelkezik a vállalkozása, el kell osztania a készlet teljes értékét az átlagos napi eladott áruk költségével (COGS). Ez adja meg a készleten lévő készletnapok számát.
A képlet a következő:
Készleten lévő készletnapok = Készletérték / Átlagos napi COGS
A készletérték meghatározásához a készletének teljes értékét kell vennie, amely magában foglalja az összes készleten lévő árut, beleértve a nyersanyagokat, a befejezetlen termeléseket és a késztermékeket. Ez úgy számítható ki, hogy összeadja a készletében lévő egyes tételek költségét.
Az átlagos napi COGS kiszámításához egy adott időszak, például egy hónap vagy negyedév összes eladott áruk költségét kell figyelembe vennie, és azt el kell osztania az adott időszak napjainak számával. Ez adja meg az átlagos napi eladott áruk költségét.
Ha mindkét számadat megvan, akkor a készletértéket eloszthatja az átlagos napi önköltséggel, hogy megkapja a készleten lévő napok számát. Ez képet ad arról, hogy vállalkozása meddig tud működni anélkül, hogy kifogyna a készletből, ami fontos mérőszám a tervezés és az előrejelzés szempontjából.
A készleten lévő készletnapok (DIH) egy olyan pénzügyi mutatószám, amely azt méri, hogy egy vállalat átlagosan hány napig tartja a készletet, mielőtt eladná azt. Ez az arányszám fontos a vállalkozások számára, mivel segít a készletgazdálkodás hatékonyságának meghatározásában. A DIH kiszámításához az Excelben az alábbi lépéseket kell követnie:
1. lépés: Gyűjtse össze a szükséges adatokat
A DIH kiszámításához a következő adatokra lesz szüksége:
– Átlagos készletérték
– Eladott áruk költsége (COGS)
2. lépés: Az átlagos készletérték kiszámítása
Az átlagos készletérték kiszámításához egy adott időszakra (pl. egy hónap) vonatkozóan össze kell adni a kezdő és a záró készletértéket, és ezt el kell osztani 2-vel. Az átlagos készletérték kiszámításának képlete a következő:
(Átlagos készletérték) = (Kezdő készletérték + Végső készletérték) / 2
3. lépés: Az eladott áruk költségének (COGS) kiszámítása
A COGS azon áruk költsége, amelyeket egy vállalkozás egy adott időszakban értékesít. Ez az információ a vállalat eredménykimutatásából szerezhető be.
4. lépés: A készleten lévő készletnapok számítása (DIH)
A DIH úgy számítható ki, hogy az átlagos készletértéket elosztjuk az eladott áruk költségével, majd az eredményt megszorozzuk az elemzett időszak napjainak számával. A DIH kiszámításának képlete a következő:
(DIH) = (Átlagos készletérték / COGS) x (Az időszak napjainak száma)
Tegyük fel például, hogy egy vállalat átlagos készletértéke 50 000 $ és COGS-értéke 100 000 $ egy 30 napos hónapban. A DIH erre az időszakra a következő lenne:
(DIH) = (50 000 $ / 100 000 $) x 30
(DIH) = 0,5 x 30
(DIH) = 15
Tehát a vállalatnak ebben az időszakban átlagosan 15 napnyi készlete van.
A tervezett készleten lévő készlet kiszámításához több tényezőt kell figyelembe vennie. Az alábbi lépéseket kell követni:
1. Határozza meg a jelenlegi készletkészletét: Kezdje a jelenleg készleten lévő készlet teljes mennyiségének kiszámításával. Ez elvégezhető a termékek fizikai megszámlálásával vagy a készletgazdálkodási rendszer ellenőrzésével.
2. Becsülje meg a jövőbeli eladásokat: Nézze meg egy adott időszak értékesítési előzményeit, és használja ezeket az adatokat a jövőbeli értékesítések előrejelzéséhez. Figyelembe vehet minden olyan közelgő eseményt vagy promóciót is, amely hatással lehet az értékesítésre.
3. Számítsa ki az átfutási időt: Az átfutási idő azt az időt jelenti, amely alatt a beszállítója a megrendelés leadását követően leszállítja a termékeket. Számítsa ki az átlagos átfutási időt, és vegye figyelembe a tervezett készletszinteknél.
4. Határozza meg a biztonsági készletet: A biztonsági készlet az a pufferkészlet, amelyet azért tart, hogy a váratlan kereslet vagy a szállítás késedelme miatt ne fogyjon ki a készletből. Határozza meg a biztonsági készlet megfelelő szintjét az értékesítési előzmények és az átfutási idő alapján.
5. Vonja le a várható készletfelhasználást: Az előre jelzett eladások és az átfutási idő alapján számolja ki, hogy mennyi készletre lesz szüksége a vevői megrendelések teljesítéséhez. Vonja le ezt az összeget a tervezett készletkészletből, hogy meghatározza a tervezett készletkészletet.
6. Szükség szerint igazítsa ki: Tartsa szemmel készletszintjeit, és szükség szerint módosítsa előrejelzéseit, hogy biztosítsa, hogy elegendő készlettel rendelkezik a vevői igények kielégítéséhez anélkül, hogy felesleges készletet tartana.
Ha ezeket a lépéseket követi, kiszámíthatja a tervezett készletkészletét, és biztosíthatja, hogy a vevői igények kielégítéséhez megfelelő mennyiségű készlettel rendelkezik.