A készletkiigazítások szerves részét képezik egy vállalkozás pénzügyi irányításának. A vállalat készletei az általa értékesített termékekből, a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokból és minden egyéb, jövőbeli értékesítésre vagy felhasználásra szánt tételből állnak. A leltárkiigazítások a leltári tételek mennyiségének, értékének vagy helyének bármilyen változására vonatkoznak. Ezek a kiigazítások jelentős hatással lehetnek a vállalkozás eredménykimutatására, amely egy adott időszak pénzügyi teljesítményét foglalja össze.
Amikor egy vállalat készletet vásárol vagy állít elő, az áruk bekerülési értékét rögzíti a számviteli nyilvántartásában. Ezt a költséget az eladott áruk költségének (COGS) nevezik. Amikor a vállalat eladja a készletet, az értékesítésből származó bevételt könyveli. A bevétel és a COGS közötti különbség a bruttó nyereség. A bruttó nyereség kritikus mérőszám a vállalkozások számára, mivel azt a nyereséget jelenti, amelyet a vállalat a működési költségek levonása előtt szerez.
A készletkiigazítások befolyásolhatják a COGS-t és következésképpen a bruttó nyereséget. Például, ha egy vállalkozás felfedezi, hogy lopás vagy sérülés miatt elveszett néhány készlet, akkor szükség lehet a készlet értékének csökkentésére a mérlegben. A készletértéknek ez a csökkenése növeli a COGS-t, ami csökkenti a bruttó nyereséget. Hasonlóképpen, ha egy vállalkozás túlbecsüli a készletszintjét, és le kell írnia a felesleges készletet, akkor csökkenti a készlet értékét a mérlegében, növelve a COGS-t, ami csökkenti a bruttó nyereséget.
A készletkiigazítások hatással lehetnek a vállalkozás működési költségeire is. Például, ha egy vállalatnak meg kell szabadulnia a sérült vagy elavult készletektől, további költségek merülhetnek fel, például szállítási, tárolási és ártalmatlanítási díjak. Ezek a költségek működési költségként lennének elszámolva, és csökkentenék a vállalat nettó nyereségét.
Összefoglalva, a készletkiigazításoknak hullámzó hatásuk lehet egy vállalkozás eredménykimutatására, hatással lehet mind a bruttó nyereségre, mind a működési költségekre. Ezért a vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy gondosan kezeljék készleteiket, és szükség esetén kiigazításokat hajtsanak végre annak érdekében, hogy pénzügyi kimutatásaik pontosan tükrözzék pénzügyi teljesítményüket. A készletgazdálkodás és a készletkiigazítások pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásának részletes megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások megalapozott döntéseket hozzanak és pénzügyileg stabilak maradjanak.
A készletkiigazítás a számviteli rendszerben már nyilvántartott készlettételek mennyiségének, értékének vagy helyének módosítását jelenti. A kiigazításokra több okból is szükség lehet, például leltározás, sérült áru, lopás vagy romlás miatt. A készletkiigazítás elszámolásához a következő lépéseket kell megtenni:
1. Határozza meg a kiigazítás okát: A készletkiigazítás elszámolásának első lépése a kiigazítás okának meghatározása. Ez segít annak biztosításában, hogy a megfelelő számla vagy számlák érintettek legyenek.
2. Határozza meg a kiigazítás típusát: A kiigazítás okától függően különböző típusú kiigazítások végezhetők. A készletkiigazítások leggyakoribb típusai közé tartoznak a leírások, a leírások és a felírások.
3. Frissítse a készletnyilvántartást: A kiigazítás típusának meghatározása után frissíteni kell a készletnyilvántartást, hogy az tükrözze az érintett tételek új mennyiségét, értékét vagy helyét. Ez történhet manuálisan vagy leltárkezelő szoftver segítségével.
4. Rögzítse a kiigazítást a számviteli rendszerben: A készletkiigazítás elszámolásának utolsó lépése a kiigazítás rögzítése a számviteli rendszerben. Ez magában foglalhatja naplóbejegyzések létrehozását vagy a főkönyvi könyvelésben meglévő bejegyzések kiigazítását.
Fontos megjegyezni, hogy minden leltárkiigazításról megfelelő dokumentációt kell vezetni, beleértve a kiigazítás okát, a kiigazítás dátumát és az azt alátámasztó dokumentumokat, például leltárszámlálási lapokat vagy kárjelentéseket. Ez segít biztosítani, hogy a kiigazításokat megfelelően rögzítsék, és a jövőben könnyen ellenőrizhetők legyenek.
A készletingadozások és a K+F kiadások jelentősen befolyásolhatják egy vállalkozás eredménykimutatását. A készletingadozás változásokat eredményezhet az eladott áruk költségében és a készlet értékében. Ha a készletszintek növekednek, az magasabb eladott áruk költségét eredményezheti, ami csökkenti a bruttó haszonkulcsot. Ezzel szemben, ha a készletszintek csökkennek, az alacsonyabb eladott áruk költségét eredményezheti, ami javítja a bruttó haszonkulcsot.
A K+F kiadások másrészt hatással lehetnek a vállalkozás működési költségeire. Ezek a kiadások magukban foglalhatják az új termékek, technológiák vagy eljárások kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos költségeket. Amikor ezek a költségek felmerülnek, jellemzően azonnal költségként kerülnek elszámolásra, ami csökkentheti a vállalkozás nettó nyereségét. Ha azonban a K+F erőfeszítések sikeresek, a jövőben megnövekedett bevételhez vezethetnek, ami ellensúlyozhatja a kezdeti kiadásokat.
Összességében a készletingadozások és a K+F kiadások jelentős hatást gyakorolhatnak egy vállalkozás eredménykimutatására. Fontos, hogy az üzlettulajdonosok szorosan figyelemmel kísérjék ezeket a területeket, és szükség esetén kiigazításokat hajtsanak végre a jövedelmezőség és a növekedés biztosítása érdekében.