A készpénzbeszedések minden üzleti tevékenység szerves részét képezik. Ez az a folyamat, amikor az ügyfelektől készpénzt kapunk a nyújtott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe. A készpénzbeszedések megfelelő kezelése kritikus fontosságú a pontos számviteli nyilvántartások vezetése szempontjából. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a készpénzbeszedések hogyan befolyásolják a számviteli egyenleteket.
A számviteli egyenlet a pénzügyi számvitel alapja. Az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke közötti kapcsolatot mutatja be. Az egyenletet a következőképpen fejezik ki: Eszközök = kötelezettségek + saját tőke. Ennek az egyenletnek mindig egyensúlyban kell lennie, ami azt jelenti, hogy az eszközök összértékének meg kell egyeznie a kötelezettségek és a saját tőke összegével.
A pénzbeszedések a számviteli egyenletet az egyenlet eszközoldalának növelésével befolyásolják. Amikor a készpénz beérkezik, azt a készpénzszámla növekedéseként könyvelik el, amely egy eszközszámla. A készpénzállomány növekedését ellensúlyozza a bevétel megfelelő növekedése, amelyet az eredménykimutatásban rögzítenek.
A bevétel növekedése azonban nem befolyásolja közvetlenül a számviteli egyenletet. Ehelyett az egyenlet saját tőke oldalát érinti. A bevétel növeli az eredménytartalékot, amely a saját tőke egyik összetevője. A felhalmozott eredmény a nyereségnek azt a részét jelenti, amelyet nem osztalékként osztanak szét a részvényesek között.
A készpénzbevételek a számviteli egyenlet forrásoldalát is befolyásolhatják. Amikor egy vállalkozás készpénzt szed be egy olyan vevőtől, aki korábban hitelt kapott, az csökkenti a követelések összegét. A követelések egy olyan forrásszámla, amely az ügyfelek által a vállalkozásnak fizetendő pénzösszeget képviseli.
A követelések csökkentése csökkenti a mérlegben szereplő kötelezettségek összértékét. A kötelezettségek csökkenését ellensúlyozza a készpénz megfelelő növekedése, amelyet eszközként tartanak nyilván.
Összefoglalva, a pénzbeszedések jelentős hatással vannak a számviteli egyenletre. Növelik az egyenlet eszközoldalát, és csökkenthetik az egyenlet forrásoldalát is. A készpénzbevételek megfelelő nyilvántartása és nyomon követése kritikus fontosságú a pontos számviteli nyilvántartások vezetéséhez és annak biztosításához, hogy a számviteli egyenlet kiegyensúlyozott maradjon.
Ha egy költséget készpénzben fizetnek ki, az a számviteli egyenletet azáltal befolyásolja, hogy csökkenti mind a vállalat pénzeszközét, mind a saját tőkéjét.
A számviteli egyenlet a következő: Eszközök = Kötelezettségek + Saját tőke. A készpénz eszköznek minősül, mivel olyan erőforrás, amely a vállalat tulajdonában van, és amelyet a kiadások kifizetésére használhat. A kiadások viszont a saját tőke csökkenésének tekintendők, mert a vállalat nettó értékének csökkenését jelentik.
Amikor egy ráfordítást készpénzben fizetnek ki, a pénzeszköz csökken, mert a vállalat a készpénzforrásainak egy részét a ráfordítás kifizetésére használja fel. Ugyanakkor a vállalat saját tőkéje is csökken, mert a ráfordítás a vállalat nettó értékének csökkenését jelenti.
Például, ha egy vállalat 1000 dollár bérleti díjat fizet ki készpénzben, a számviteli egyenlet a következőképpen módosul:
Aktívum = Kötelezettségek + Saját tőke
Készpénz – 1000 USD = Kötelezettségek + Saját tőke – 1000 USD
A készpénzeszköz csökken 1000 USD-vel, a saját tőke pedig 1000 USD-vel, ami kiegyensúlyozott számviteli egyenletet eredményez.
Összefoglalva, egy kiadás készpénzben történő kifizetése úgy befolyásolja a számviteli egyenletet, hogy csökkenti a pénzeszközöket és csökkenti a vállalat saját tőkéjét.
A számviteli egyenlet a vállalat eszközei, kötelezettségei és saját tőkéje közötti alapvető kapcsolatot mutatja be. Minden olyan tranzakció, amely ezen elemek közül egyet vagy többet érint, hatással van a számviteli egyenletre is. Íme néhány konkrét tényező, amely hatással lehet a számviteli egyenletre:
1. Eszközök: A vállalat eszközeinek bármilyen növekedése vagy csökkenése befolyásolja a számviteli egyenletet. Az eszközök közé tartozhat a készpénz, a követelések, a készletek, az ingatlanok és a berendezések. Ha például egy vállalat új berendezéseket vásárol, az növeli az eszközeit, és a számviteli egyenletet ennek megfelelően befolyásolja.
2. Kötelezettségek: A kötelezettségek a vállalat adósságait és kötelezettségeit jelentik, mint például a kölcsönök, a kötelezettségek és a fizetendő adók. A vállalat kötelezettségeinek bármilyen változása szintén hatással lesz a számviteli egyenletre. Ha például egy vállalat hitelt vesz fel, az növeli a kötelezettségeit és csökkenti a saját tőkéjét, ami a számviteli egyenlet változását eredményezi.
3. Saját tőke: A saját tőke a vállalatban lévő tulajdoni részesedést jelenti, beleértve az eredménytartalékot és a saját tőkét. A saját tőke bármilyen növekedése vagy csökkenése hatással lesz a számviteli egyenletre. Például, ha egy vállalat új részvényeket bocsát ki, az növeli a saját tőkéjét, és a számviteli egyenletet ennek megfelelően befolyásolja.
E konkrét tényezőkön kívül minden olyan tranzakció, amely befolyásolja a vállalat bevételeit, kiadásait, nyereségét vagy veszteségét, szintén hatással van a számviteli egyenletre. Például, ha egy vállalat bevételre tesz szert egy eladásból, akkor növeli az eszközeit és a saját tőkéjét, ami a számviteli egyenlet változását eredményezi. Ezzel szemben, ha egy vállalatnak kiadása keletkezik, az csökkenti az eszközeit és a saját tőkéjét, ami a számviteli egyenlet más változását eredményezi.
A követelésekből beszedett készpénz egy gyakori tranzakció, amelyet a vállalkozások a számviteli könyveikben rögzítenek. A követelésekből beszedett készpénz megoldásának folyamata több lépésből áll, amelyeket az alábbiakban ismertetünk:
1. lépés: A beszedett készpénz összegének meghatározása
A követelésből beszedett készpénz megoldásának első lépése a beszedett készpénz összegének meghatározása. Ezt a bankszámlakivonat vagy a készpénzbevételi napló áttekintésével lehet elvégezni.
2. lépés: A követelésekkel kapcsolatos tranzakciók azonosítása
A következő lépés a beszedett készpénznek megfelelő követelésekkel kapcsolatos tranzakciók azonosítása. Ezt a követelések főkönyvének vagy az ügyfélszámla-kivonatoknak az áttekintésével lehet elvégezni.
3. lépés: A beszedett készpénz rögzítése
Miután azonosítottuk a követelésekkel kapcsolatos tranzakciókat, a beszedett készpénzt rögzíthetjük a könyvelésben. Ezt egy olyan naplóbejegyzéssel lehet megtenni, amely megterheli a készpénzszámlát és jóváírja a követelések számláját.
4. lépés: A számlák egyeztetése
Végül fontos a követelések és a pénzforgalmi számlák egyeztetése, hogy megbizonyosodjunk a nyilvántartások pontosságáról. Minden eltérést ki kell vizsgálni és meg kell oldani.
Összességében a kintlévőségekből beszedett készpénz megoldása a számviteli folyamatok alapos megértését és a részletekre való odafigyelést igényli. Ezen lépések követésével a vállalkozások biztosíthatják, hogy számviteli nyilvántartásaik pontosak és naprakészek legyenek.