Üzlettulajdonosként fontos, hogy tisztában legyen cége pénzügyi helyzetével. Ennek egyik kulcsfontosságú szempontja annak megértése, hogyan kell kiszámítani a kétes követelésekre képzett céltartalékot. Ez a vállalat számviteli folyamatának lényeges része, mivel biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat valós pénzügyi helyzetét.
A behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék, más néven a kétes követelésekre képzett értékvesztés az a pénzösszeg, amelyet a vállalat félretesz az olyan követelések fedezésére, amelyek kifizetése valószínűtlen. Ez különösen fontos azon vállalkozások számára, amelyek hitelt nyújtanak ügyfeleiknek vagy ügyfeleiknek. Ha egy ügyfél nem fizeti ki a tartozását, a vállalatnak veszteségként kell leírnia az összeget a pénzügyi kimutatásaiban. Ennek elkerülése érdekében a vállalatok elővigyázatosságból céltartalékot képeznek a bedőlt követelésekre.
A behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék kiszámítása számos tényezőt foglal magában. Az első lépés a múltbeli behajthatatlan követelések arányának meghatározása. Ezt a múltbeli rossz követelésekre vonatkozó adatok elemzésével végzik, hogy meghatározzák a jellemzően nem fizetett követelések százalékos arányát. Ezt az arányt ezután arra használják, hogy megbecsüljék a vállalatnál a jövőben várhatóan felmerülő rossz követelések összegét.
A következő lépés a vállalat jelenlegi követelésállományának elemzése. Ez magában foglalja a kintlévőségek áttekintését és a fizetés valószínűségének felmérését. A vállalatnak olyan tényezőket kell figyelembe vennie, mint a számla kintlévőségének időtartama, a vevő hitelképessége és minden egyéb releváns információ.
Miután elemezték a múltbeli behajthatatlan követelések arányát és a jelenlegi követelésállományt, a vállalat kiszámíthatja a behajthatatlan követelésekre képzett céltartalékot. Ez úgy történik, hogy a múltbeli bedőlt követelések arányát megszorozzuk az aktuális követelésekkel. Például, ha a múltbeli behajthatatlan követelések aránya 2%, és a jelenlegi követelések összege 100 000 USD, a behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék összege 2000 USD.
Fontos megjegyezni, hogy a behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék becslés, és nem feltétlenül tükrözi pontosan a vállalat tényleges behajthatatlan követeléseit. Ez azonban a vállalat számviteli folyamatának lényeges része, mivel biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat valós pénzügyi helyzetét.
Összefoglalva, a behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék a vállalat számviteli folyamatának alapvető fontosságú része. Ha megértik, hogyan kell kiszámítani ezt a céltartalékot, a vállalkozások tulajdonosai biztosíthatják, hogy pénzügyi kimutatásaik pontosan tükrözzék a vállalat valós pénzügyi helyzetét. Bár ez nem egzakt tudomány, a behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék hasznos becslést ad arról az összegről, amelyet a vállalatnak félre kell tennie a valószínűleg nem fizetendő követelések fedezésére.
A behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék egy számviteli fogalom, amely arra a becsült pénzösszegre utal, amelyet egy vállalat a pénzügyi kimutatásaiban félretesz a kintlévőségeiket nem fizető ügyfelekből eredő esetleges veszteségek fedezésére. Ezt a céltartalékot elővigyázatossági intézkedésként hozzák létre annak biztosítására, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai pontosan tükrözzék a kintlévőségek valós értékét.
Például, ha egy vállalat árukat vagy szolgáltatásokat nyújtott egy vevőnek hitelre, és a vevő nem fizette ki az esedékes összeget a megállapodás szerinti határidőn belül, a vállalat felismerheti, hogy a tartozás behajtása valószínűtlen. Ebben az esetben a vállalat céltartalékot képezne a behajthatatlan követelésekre, hogy a potenciális veszteséget elszámolja.
A behajthatatlan követelésekre képzett céltartalékot általában a vállalat követelésállományának százalékában számítják ki. A százalékos arány a követelésveszteségek múltbeli tendenciáin, az aktuális gazdasági körülményeken és egyéb releváns tényezőkön alapul. Ezt a céltartalékot a mérlegben a követelések levonásaként mutatják ki, ami csökkenti a társaság eszközeinek kimutatott értékét.
Fontos, hogy a vállalatok megfelelő céltartalékot tartsanak fenn a rossz követelésekre, hogy pontosan tükrözzék a követeléseik valós értékét, és elkerüljék az esetleges pénzügyi nehézségeket.
A behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék kiszámítása a pénzügyi menedzsment fontos része minden olyan vállalkozás számára, amely hitelt nyújt az ügyfeleknek. A behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék lényegében annak a pénzösszegnek a becslése, amelyet egy vállalkozás esetleg nem tud behajtani azoktól az ügyfelektől, akik tartoznak nekik. Ezt a céltartalékot a vállalat mérlegében kötelezettségként tartják nyilván.
A behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék kiszámításához a vállalkozás általában a teljes követelésállományának egy százalékát használja. Ez a százalékos arány a vállalkozás lejárt követeléseire és leírásaira, valamint az általános gazdasági környezetre és a vevők hitelképességére vonatkozó múltbeli adatokon alapul. Például, ha egy vállalkozásnak 100 000 dollárnyi követelése van, és úgy dönt, hogy 5%-ot tesz félre a rossz követelésekre, akkor 5000 dollár céltartalékot rögzít a mérlegében.
A régi céltartalék kiszámításához a vállalkozásnak át kell tekintenie a múltbeli adatait, és meg kell határoznia, hogy a céltartalék mekkora részét használták már fel a rossz követelések leírására. Ezt úgy lehet megtenni, hogy az eredeti céltartalékból kivonjuk a már leírt rossz követelések teljes összegét. Például, ha egy vállalkozás eredetileg 10 000 dollárt tett félre a rossz követelésekre, és már 3 000 dollárt leírt, akkor a régi céltartalék 7 000 dollár lesz.
Az új céltartalék kiszámításához ugyanazokat a tényezőket kell felülvizsgálni, amelyeket az eredeti céltartalék meghatározásához használtak, és szükség szerint módosítani kell a százalékos arányt. Például, ha a vállalkozás a késedelmes számlák jelentős növekedését vagy a vevők hitelképességének csökkenését tapasztalta, szükség lehet a céltartalék százalékos arányának növelésére. Másrészt, ha a vállalkozás sikeresen behajtotta a kifizetéseket, és a múltban alacsony volt a leírások száma, akkor csökkentheti a céltartalék százalékos arányát.
Összefoglalva, a behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék kiszámítása magában foglalja a múltbeli adatok, a gazdasági tényezők és az ügyfelek hitelképességének áttekintését annak érdekében, hogy megbecsüljék az ügyfelektől esetleg be nem szedhető pénzösszeget. Ez a céltartalék kötelezettségként szerepel a vállalat mérlegében, és a változó körülmények alapján szükség szerint módosítható. A régi és az új céltartalék kiszámítása a pénzügyi menedzsment fontos része minden olyan vállalkozás számára, amely hitelt nyújt az ügyfeleknek.