Az üzlettulajdonosok számára a bruttó haszonkulcs kiszámítása kulcsfontosságú feladat, mivel ez segít meghatározni vállalkozásuk jövedelmezőségét. A bruttó haszonkulcs az a pénzösszeg, amely az eladott áruk költségének a teljes árbevételből történő levonása után marad. Egyes esetekben azonban a vállalkozásoknak több termékük vagy szolgáltatásuk is lehet, amelyek haszonkulcsa eltérő. Itt jön a képbe a kevert bruttó haszonkulcs fogalma.
A kevert bruttó haszonkulcs a vállalkozás által értékesített összes termék vagy szolgáltatás átlagos bruttó haszonkulcsa. Figyelembe veszi az egyes termékek vagy szolgáltatások haszonkulcsát, és kiszámítja a vállalkozás teljes nyereségességét. A kevert bruttó haszonkulcs kiszámítása alapvető fontosságú azon vállalkozások számára, amelyek magas és alacsony haszonkulcsú termékek kombinációját értékesítik.
A vegyes bruttó haszonkulcs kiszámításához először meg kell határoznia az egyes termékek vagy szolgáltatások bruttó haszonkulcsát. Ezt úgy lehet elvégezni, hogy az eladott áruk költségét levonja az árbevételből. Ha megvan az egyes termékek bruttó haszonkulcsa, akkor kiszámíthatja az összes termék súlyozott átlagát. Ez úgy történik, hogy az egyes termékek bruttó haszonkulcsát megszorozzuk az összes értékesítés százalékos arányával, majd az eredményeket összeadjuk.
Tegyük fel például, hogy egy vállalkozás három terméket értékesít: A termék 40%-os bruttó haszonkulccsal, B termék 20%-os bruttó haszonkulccsal és C termék 30%-os bruttó haszonkulccsal. Ha az A termék a teljes értékesítés 50%-át, a B termék a teljes értékesítés 30%-át, a C termék pedig a teljes értékesítés 20%-át teszi ki, akkor a kevert bruttó haszonkulcs a következő:
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás teljes bruttó haszonkulcsa 32%, ami az összes termék súlyozott átlaga.
A kevert bruttó haszonkulcs kiszámítása fontos, mivel segít a vállalkozásoknak megalapozott döntéseket hozni az árképzéssel, a termékösszetétellel és a marketingstratégiákkal kapcsolatban. Az egyes termékek jövedelmezőségének ismeretében a vállalkozások a magas haszonkulcsú termékek nagyobb arányú értékesítésére összpontosíthatnak, és az alacsony haszonkulcsú termékek árképzését az általános jövedelmezőség biztosítása érdekében módosíthatják.
Összefoglalva, a kevert bruttó haszonkulcs fontos fogalom azon vállalkozások számára, amelyek különböző haszonkulcsú termékek vagy szolgáltatások kombinációját értékesítik. Segít a vállalkozásoknak meghatározni vállalkozásuk általános jövedelmezőségét, és megalapozott döntéseket hozni az árképzéssel és a termékösszetétellel kapcsolatban. A vegyes bruttó haszonkulcs kiszámításával a vállalkozások hosszú távú nyereségességet és sikert biztosíthatnak.
Két haszonkulcs kombinálása az adott helyzettől és a haszonkulcsok használatának kontextusától függ. Általánosságban azonban két fő módszer létezik a haszonkulcsok kombinálására: a súlyozott átlag és a százalékos alapú.
A súlyozott átlag módszer az egyes termékek vagy szolgáltatások átlagos haszonkulcsának kiszámítását jelenti az egyes termékek vagy szolgáltatások által termelt bevétel százalékos aránya alapján. Például, ha egy vállalatnak két terméke van, amelyek haszonkulcsa 20%, illetve 30%, és az első termék a teljes bevétel 60%-át, míg a második 40%-át termeli, akkor a kombinált haszonkulcs a következő:
(20% x 60%) + (30% x 40%) = 24% + 12% = 36%
Ez azt jelenti, hogy a vállalat átlagosan 36%-os nyereséget termel az eladásain.
A százalékos módszer szerint a két haszonkulcsot összeadjuk, majd elosztjuk a kombinált haszonkulcsok számával. Például, ha egy vállalatnak két terméke van, amelyek haszonkulcsa 20%, illetve 30%, akkor a kombinált haszonkulcs a következő:
(20% + 30%) ÷ 2 = 25%
Ez azt jelenti, hogy a vállalat átlagosan 25%-os nyereséget ér el az eladásain.
Fontos megjegyezni, hogy a haszonkulcsok egyszerű kombinálása nem ad teljes képet a vállalat pénzügyi teljesítményéről. A vállalat jövedelmezőségének teljes megértéséhez más tényezőket is figyelembe kell venni, például a működési költségeket, az adókat és az adósságot.
A 60%-os bruttó árrés azt jelenti, hogy egy vállalkozás minden egyes dollárnyi bevételből 60 cent nyereséget termel. A bruttó árrés a jövedelmezőség mérőszáma, amely a bevétel és az eladott áruk költségei (COGS) közötti különbséget számítja ki. Ezt úgy számítják ki, hogy a COGS-t kivonják a teljes bevételből, és elosztják a teljes bevétellel, százalékban kifejezve.
Például, ha egy vállalat 1000 dollár bevételt termel, és az önköltségi költsége 400 dollár, a bruttó árrés 600 dollár (1000 dollár – 400 dollár), a bruttó árrés százalékos aránya pedig 60% (600 dollár/1000 dollár).
A magas bruttó árrésszázalék azt jelzi, hogy a vállalkozás jelentős nyereséget termel az értékesítéséből, míg az alacsony bruttó árrésszázalék arra utal, hogy a vállalkozás nehezen tudja fedezni a költségeit, és esetleg változtatnia kell az árképzésén vagy a költségszerkezetén. Fontos megjegyezni, hogy a bruttó árrés nem veszi figyelembe az egyéb kiadásokat, például a működési költségeket vagy az adókat, amelyek befolyásolhatják a vállalkozás általános nyereségességét.
A 20%-os bruttó haszonkulcs azt jelenti, hogy minden egyes dollárnyi bevételből 20 cent a bruttó nyereség. A bruttó nyereség a bevétel és az eladott áruk költségei (COGS) közötti különbség. Ha tehát egy vállalatnak 20%-os bruttó haszonkulcsa van, az azt jelenti, hogy minden egyes dollár bevételből 20 cent a COGS fedezésére megy el, míg a fennmaradó 80 cent az egyéb kiadások, például a működési költségek, az adók és a nettó nyereség fedezésére áll rendelkezésre. A magasabb bruttó haszonkulcs azt jelzi, hogy a vállalat több nyereséget tud termelni az eladásaiból, míg az alacsonyabb bruttó haszonkulcs azt jelzi, hogy a vállalatnak magasabbak az eladott áruk költségei, és a nyereségesség javítása érdekében meg kell találnia a módját e költségek csökkentésének.