Amikor a termelési költségvetés elkészítésére kerül sor, az egyik legfontosabb tényező, amelyet figyelembe kell venni, a kezdeti készlet. A kezdeti készlet ismerete segít meghatározni, hogy mennyi terméket kell előállítani a kereslet kielégítéséhez és a túltermelés elkerülése érdekében. A kezdeti készlet kiszámítása azonban kissé trükkös lehet. Íme néhány tipp arra vonatkozóan, hogyan lehet pontosan kiszámítani a kezdeti készletet a termelési költségvetésben.
Először is fontos megérteni, hogy mi is az a kezdeti készlet. A kezdeti készlet az a termékmennyiség, amellyel a vállalat a termelési időszak kezdetén rendelkezik. Ez magában foglalja az értékesítésre kész kész késztermékeket, valamint az új termékek előállításához felhasználandó nyersanyagokat vagy befejezetlen termékeket. Lényegében a kezdeti készlet a termelés kiindulópontja, és a jövőre vonatkozó tervezéshez elengedhetetlen a pontos számbavétel.
A kezdeti készlet kiszámításához fizikailag meg kell számolnia a jelenleg raktáron lévő összes terméket és anyagot. Ez történhet kézzel, az egyes tételek egyenkénti megszámlálásával, vagy vonalkódolvasó vagy más leltárkezelő szoftver segítségével. Fontos, hogy a leltárszámlálás során a lehető legalaposabban járjon el, és a hibák elkerülése érdekében kétszer ellenőrizze munkáját.
Ha már pontosan megszámolta a kezdeti leltárkészletet, akkor azt be kell számolnia a termelési költségvetésébe. Ez magában foglalja annak kiszámítását, hogy mennyi terméket kell előállítani a kereslet kielégítéséhez, miközben figyelembe kell venni a készletszintekben a gyártási időszak során bekövetkező változásokat is. Ha például egy adott hónapban egy termékből 100 darab eladására számít, de jelenleg 20 darab van raktáron, akkor a kereslet kielégítéséhez 80 darabot kell legyártania.
Az egy termelési időszakra vonatkozó kezdeti készlet kiszámításán túlmenően fontos a készletszintek időbeli alakulását is nyomon követni. Ez segíthet azonosítani a keresletben mutatkozó tendenciákat vagy mintákat, és ennek megfelelően módosítani a gyártási ütemtervet. Ha például észreveszi, hogy egy adott termék iránti kereslet az év egy bizonyos időszakában általában megnő, akkor előre megtervezheti, hogy elegendő készlettel rendelkezzen a kereslet kielégítésére.
Összefoglalva, a kezdeti készlet pontos kiszámítása a sikeres termelési költségvetés összeállításának kulcsfontosságú eleme. Ha időt szán arra, hogy fizikailag megszámolja a készletet, figyelembe veszi azt a termelési tervében, és idővel nyomon követi a készletszinteket, biztosíthatja, hogy elegendő terméket állít elő a kereslet kielégítésére, miközben elkerülheti a túltermelést és a pazarlást.
A kezdő és záró készlet kiszámítása a vállalkozás működtetésének alapvető része, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek fizikai készlettel foglalkoznak. A készlet az árukészlet, amelyet egy vállalkozás a vevőknek való értékesítésre tart.
A kezdeti készlet kiszámításához meg kell határoznia a készlet értékét a számviteli időszak elején. Ezt úgy lehet megtenni, hogy összeadjuk az előző elszámolási időszak végén készleten tartott összes áru bekerülési értékét.
Íme a képlet a kezdeti készlet kiszámításához:
Kezdő készlet = Az előző időszak végi készlet
A záró készlet kiszámításához meg kell határozni a készlet értékét a számviteli időszak végén. Ezt úgy lehet megtenni, hogy összeadjuk az aktuális elszámolási időszak végén készleten maradt összes áru bekerülési értékét.
Íme a záró készlet kiszámításának képlete:
Végső készlet = Kezdő készlet + beszerzések – eladott áruk költsége
Ahol:
Vásárlások = az elszámolási időszak alatt vásárolt összes áru bekerülési értéke
Eladott áruk költsége = az elszámolási időszak alatt eladott összes áru bekerülési értéke
Az eladott áruk költségének kiszámításához ki kell vonni a záró készletet a kezdő készlet és a vásárlások összegéből.
Íme az eladott áruk költségének kiszámításához szükséges képlet:
Az eladott áruk költsége = kezdeti készlet + beszerzések – záró készlet
A kezdeti és záró készlet nyomon követésével a vállalkozások pontosan ki tudják számítani az eladott áruk költségét, a bruttó nyereséget és a nettó nyereséget. Ez azt is lehetővé teszi számukra, hogy azonosítsák az esetleges eltéréseket vagy veszteségeket a leltárban, és megfelelő intézkedéseket tegyenek ezek kezelésére.
A termelési készlet kiszámítása során nyomon kell követni, hogy egy vállalat milyen mennyiségű nyersanyaggal, befejezetlen termeléssel és késztermékkel rendelkezik egy adott időpontban. A termelési készlet kiszámításához a következő lépések követhetők:
1. Határozza meg a kiindulási készletet: Az első lépés annak a készletnek a meghatározása, amellyel a vállalat a termelési időszak elején rendelkezett. Ez magában foglalja a nyersanyagokat, a befejezetlen termeléseket és a késztermékeket.
2. Adjuk hozzá a vásárolt anyagokat: A következő lépés a termelési időszak alatt vásárolt nyersanyagok mennyiségének hozzáadása.
3. Vonjuk le a felhasznált anyagokat: A következő lépés a termelési időszak alatt felhasznált nyersanyagok mennyiségének levonása.
4. Számítsa ki az előállított áruk összköltségét: Az előállított termékek összköltsége a gyártási időszak alatt felmerült közvetlen anyagok, közvetlen munkaerő és gyártási általános költségek összege.
5. Adja össze az előállított késztermékeket: A következő lépés a gyártási időszak alatt előállított késztermékek mennyiségének összeadása.
6. Vonja le az eladott késztermékeket: Az utolsó lépés a termelési időszak alatt eladott késztermékek mennyiségének levonása.
Ennek a számításnak az eredménye lesz a termelési készlet a termelési időszak végén. A vállalkozások számára fontos, hogy pontos nyilvántartást vezessenek a termelési készletükről, mivel ez segít nekik a termelési folyamat hatékony irányításában és abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a készletszintekről.