Az egyik legfontosabb pénzügyi kimutatás, amelyet egy vállalkozás tulajdonosának meg kell értenie, az eredménykimutatás. Más néven eredménykimutatás, amely a vállalat bevételeit és kiadásait mutatja be egy adott időszakra vonatkozóan. Az eredménykimutatás különböző összetevőinek megértése azonban kihívást jelenthet, különösen az új vállalkozók számára. Az eredménykimutatás egyik kritikus eleme a kihasználtság, amely létfontosságú szerepet játszik a vállalat jövedelmezőségének meghatározásában.
A kihasználtság az a költség, amely annak a helyiségnek a bérlésével vagy lízingelésével kapcsolatos, ahol a vállalkozás működik. Magában foglalja az olyan kiadásokat, mint a bérleti díj, az ingatlanadó, a biztosítás és a közüzemi szolgáltatások. A kihasználtsági költségek vállalkozásról vállalkozásra változnak, a helytől és a helyiség méretétől függően. Az eredménykimutatásban a bérköltségek általában külön kiadási tételként szerepelnek.
A bérköltségek jelentősek azon vállalkozások esetében, amelyek működéséhez fizikai jelenlétre van szükség, mint például a kiskereskedelmi üzletek, éttermek és irodák. Ezeknek a vállalkozásoknak bérleti díjat kell fizetniük vagy bérbe kell venniük a helyiséget a működéshez, ami jelentős kiadást jelenthet. Lényeges azonban megjegyezni, hogy a bérköltségek nem korlátozódnak a fizikai jelenlétet igénylő vállalkozásokra. Még az online vagy otthonról működő vállalkozásoknak is vannak foglalási költségeik, mint például a jelzáloghitel vagy az otthoni irodahelyiség bérleti díja.
A bérköltségek kezelése kritikus fontosságú a vállalkozások számára a nyereségesség fenntartása érdekében. A magas bérköltségek jelentősen befolyásolhatják a vállalat eredményét, és megnehezíthetik a nyereségtermelését. Ezért a vállalkozások tulajdonosainak gondosan értékelniük kell a foglaltsági költségeiket, és meg kell keresniük a csökkentésük módját. A bérleti költségek csökkentésének egyik módja, ha alacsonyabb bérleti díjról vagy bérleti szerződésről tárgyalnak a bérbeadóval. Az üzlettulajdonosok a kihasználatlan helyiségek albérletbe adását is fontolóra vehetik a foglalási költségek csökkentése érdekében.
Összefoglalva, a kihasználtság az eredménykimutatás fontos összetevője azon vállalkozások számára, amelyek működéséhez fizikai jelenlétre van szükség. Olyan kiadásokat tartalmaz, mint a bérleti díj, az ingatlanadó, a biztosítás és a közüzemi szolgáltatások. A foglaltsági költségek kezelése kulcsfontosságú a vállalkozások számára a nyereségesség fenntartásához, és az üzlettulajdonosoknak meg kell keresniük a módját e költségek csökkentésének. A kihasználtság és annak az eredménykimutatásra gyakorolt hatásának megértésével az üzlettulajdonosok megalapozott döntéseket hozhatnak a működésükkel kapcsolatban, és javíthatják pénzügyi teljesítményüket.
A kihasználtság az adóbevallásban általában azt jelenti, hogy a bérleményt az adóév során hány százalékban foglalták el a bérlők. Ez fontos tényező az ingatlan adókötelezettségének meghatározásakor, mivel befolyásolja az ingatlan adózási célú besorolását.
Ha egy ingatlan az adóév során több mint 14 napig volt lakott, akkor bérleménynek minősül, és azt az adóbevallásban be kell jelenteni. Az ingatlanból származó bérbeadásból származó jövedelem összegét az adóbevallás E. táblázatában kell feltüntetni.
Ha az ingatlant az adóév során 14 napnál kevesebb ideig használták, akkor az személyes lakásnak minősül, és nem kell bejelenteni az adóbevallásban. Az ingatlan tulajdonosa azonban továbbra is levonhat bizonyos, az ingatlannal kapcsolatos kiadásokat, például a jelzálogkamatot és az ingatlanadót, a személyes adóbevallásában tételes levonásként.
Összefoglalva, az adóbevallásban szereplő kihasználtság azt jelenti, hogy a bérleményt az adóév során mennyi ideig használták a bérlők, és ez fontos tényező az ingatlan adókötelezettségének meghatározásában.
A foglaltsági költség a számvitelben nem minősül az eladott áruk költségének (COGS). A COGS a termék vagy szolgáltatás előállításával vagy gyártásával kapcsolatos közvetlen költségekre utal, mint például az anyag- és munkaerőköltség. A helyfoglalási költségek ezzel szemben olyan közvetett költségek, amelyek az üzleti tevékenység fizikai helyének fenntartásával kapcsolatosak, mint például a bérleti díj, az ingatlanadó, a közüzemi szolgáltatások és a karbantartási költségek. Ezek a költségek jellemzően általános költségeknek minősülnek, amelyek szükségesek a vállalkozás működéséhez, de nem kapcsolódnak közvetlenül az áruk vagy szolgáltatások előállításához vagy értékesítéséhez. Ezért a bérköltségeket általában nem a COGS, hanem a működési költségek közé sorolják.
Igen, a közüzemi költségek bérköltségnek minősülnek. Foglalási költségek azok a költségek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az ingatlan használatához és üzemeltetéséhez. A közüzemi szolgáltatások azok a szolgáltatások, amelyek az ingatlan üzemeltetéséhez szükségesek, mint például az áram, a víz, a gáz és a csatorna. Ezek a költségek az ingatlan használójánál merülnek fel, és az ingatlan működőképességének fenntartásához szükségesek.
A bérbe adott ingatlanok bérleti költségeinek kiszámításakor a közüzemi költségeket jellemzően figyelembe veszik. A bérbeadó a közüzemi díjakat beépítheti a havi bérleti díjba, vagy megkövetelheti a bérlőtől, hogy a közüzemi számlákat külön fizesse. Kereskedelmi ingatlanok esetében a bérbeadó megkövetelheti a bérlőtől, hogy a közüzemi költségek arányos részét fizesse a bérelt terület négyzetmétere alapján.
Összefoglalva, a közüzemi költségek lakhatási költségnek minősülnek, mivel szükségesek az ingatlan üzemeltetéséhez, és közvetlenül kapcsolódnak az ingatlan használatához. Az, hogy a bérbeadó vagy a bérlő fizeti-e ezeket a költségeket, a felek közötti bérleti szerződéstől függ.
A használat egy ingatlan vagy helyiség használatára vagy birtoklására utal. A használatra példa lehet egy bérlő, aki bérel egy lakóegységet a bérbeadótól. A bérlőnek joga van a lakást elfoglalni és használni a bérleti szerződés időtartama alatt, míg a bérbeadó megtartja az ingatlan tulajdonjogát. A bérleti időszak alatt a bérlő felelős a bérleti díj megfizetéséért és a helyiségek jó állapotban tartásáért, míg a bérbeadó felelős a biztonságos és lakható élettér biztosításáért. Egy másik példa a bérleti jogviszonyra az lehet, ha egy vállalkozás irodahelyiséget bérel egy kereskedelmi épületben. A vállalkozásnak joga van elfoglalni az irodát és használni azt működéséhez, míg az épület tulajdonosa megtartja az ingatlan tulajdonjogát. Ebben az esetben a vállalkozás felelős a bérleti díj és az esetleges közüzemi díjak megfizetéséért, míg az épület tulajdonosa felelős az épület közös területeinek fenntartásáért.