A kintlévőségek a számvitelben használt kifejezés, amely az ügyfelek által egy vállalatnak járó pénzt jelenti. Egyszerűen fogalmazva, ez az a pénz, amellyel egy vállalkozás tartozik az eladott, de még ki nem fizetett árukért vagy szolgáltatásokért. A kintlévőségek kezelése a sikeres vállalkozás működtetésének alapvető része, és magában foglalja az ügyfelektől származó fizetések időben és hatékonyan történő nyomon követését és beszedését.
A kintlévőségek egyik elsődleges feladata, hogy nyilvántartást vezessen a vállalat összes értékesítéséről és az esedékes kintlévőségekről. Ez az információ kritikus fontosságú a vállalkozás pénzügyi állapotának nyomon követéséhez, valamint a jövőbeli beruházásokkal és növekedési lehetőségekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához. A kintlévőségek nyomon követésével a vállalkozások azonosítani tudják a lehetséges pénzforgalmi problémákat, és lépéseket tehetnek azok kezelésére, mielőtt azok problémává válnának.
A kintlévőségek másik fontos funkciója annak biztosítása, hogy az ügyfelek időben kifizessék számláikat. A késedelmes fizetések jelentős pénzforgalmi problémát okozhatnak a vállalkozások számára, és akár a beszállítóknak vagy alkalmazottaknak történő kifizetések elmaradásához is vezethetnek. A kintlévőségek nyomon követésével és a késedelmesen fizető ügyfelekkel való kapcsolattartással a vállalkozások kézben tarthatják pénzforgalmukat, és elkerülhetik a lehetséges pénzügyi problémákat.
A kifizetések nyomon követése és beszedése mellett a kintlévőségek az ügyfélkapcsolatokban is döntő szerepet játszanak. Azzal, hogy a vállalkozások világos és pontos számlákat bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére, bizalmat és hitelességet építhetnek ügyfeleik felé. A kintlévőségek hatékony kezelése segíthet a vállalkozásoknak abban is, hogy azonosítsák azokat az ügyfeleket, akiknek nehézséget okoz a fizetések teljesítése, ami lehetőséget adhat arra, hogy velük együttműködve olyan megoldást találjanak, amely mindenkinek megfelel.
Végezetül a kintlévőségekből pénzügyi jelentéseket lehet készíteni, amelyek nélkülözhetetlenek az üzleti tervezéshez és döntéshozatalhoz. A kintlévőségek nyomon követésével a vállalkozások olyan jelentéseket készíthetnek, amelyek részletes áttekintést nyújtanak a pénzforgalomról, az értékesítési trendekről és az ügyfelek fizetési előzményeiről. Ezek az információk aztán felhasználhatók az árképzéssel, a készletgazdálkodással és a sikeres vállalkozás működtetésének egyéb kulcsfontosságú szempontjaival kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
Összefoglalva, a kintlévőségek kezelése a sikeres vállalkozás működtetésének alapvető része. Az ügyfelektől történő kifizetések időben és hatékonyan történő nyomon követésével és beszedésével a vállalkozások egészséges pénzforgalmat tarthatnak fenn, erős ügyfélkapcsolatokat építhetnek ki, és megalapozott döntéseket hozhatnak jövőbeli növekedési és befektetési lehetőségeikről. Akár kisvállalkozás tulajdonosa, akár egy nagyvállalat pénzügyi igazgatója, a kintlévőségek hatékony kezelése elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez.
A kintlévőségek a hitelre értékesített árukért vagy szolgáltatásokért az ügyfelek által a vállalkozásnak fizetett pénzösszegeket jelentik. A követelésekkel kapcsolatos legfontosabb célok a következők:
1. A kintlévőségek időben történő behajtása: A vevőkövetelések elsődleges célja a kintlévőségek időben történő behajtása. Ez segíti a vállalkozásokat az egészséges pénzforgalom fenntartásában és a likviditási problémák elkerülésében.
2. A behajthatatlan követelések minimalizálása: A kintlévőségek másik fő célja a bedőlt követelések vagy az ügyfelek által elmaradt fizetések minimalizálása. Ez hitelképesség-ellenőrzéssel, hitelkeret megállapításával és az ügyfelekkel való rendszeres nyomon követéssel érhető el.
3. Pontos nyilvántartás: A megfelelő nyilvántartás elengedhetetlen a vevői fizetések nyomon követéséhez, a késedelmes fizetések azonosításához és a számlák egyeztetéséhez. Ez segíti a vállalkozásokat a pontos pénzügyi kimutatások vezetésében és a megalapozott döntések meghozatalában.
4. Az ügyfélkapcsolatok javítása: A kintlévőségek szintén kritikus szerepet játszanak az ügyfelekkel való pozitív kapcsolatok fenntartásában. Azzal, hogy egyértelmű fizetési feltételeket biztosítanak és rugalmas fizetési lehetőségeket kínálnak, a vállalkozások javíthatják az ügyfelek elégedettségét és hűségét.
5. A nyereségesség maximalizálása: A követelések hatékony kezelése hozzájárulhat a nyereségesség maximalizálásához is. Az értékesítés és a készpénzbehajtás közötti idő lerövidítésével a vállalkozások készpénzt szabadíthatnak fel a beruházási és növekedési lehetőségek számára.
Összefoglalva, a követeléskezelés legfontosabb céljai a kintlévőségek időben történő behajtása, a behajthatatlan követelések minimalizálása, a pontos nyilvántartás vezetése, az ügyfélkapcsolatok javítása és a nyereségesség maximalizálása.
A követelések három fő osztálya a következő:
1. Forgóeszközök: Ezek azok a követelések, amelyek várhatóan egy éven belül behajthatók. Ezek a leggyakoribb követeléstípusok, és magukban foglalják a leszállított, de még ki nem fizetett árukról vagy szolgáltatásokról szóló számlákat.
2. Hosszú lejáratú eszközök: Ezek azok a követelések, amelyek várhatóan egy éven belül nem kerülnek behajtásra. Kevésbé gyakoriak, mint a forgóeszközök, és magukban foglalják az ügyfeleknek nyújtott kölcsönöket vagy egyéb hosszú lejáratú követeléseket.
3. Értékvesztett eszközök: Ezek azok a követelések, amelyek várhatóan egyáltalán nem lesznek behajthatók. Ezeket rossz követelésnek tekintik, és veszteségként kell leírni a vállalat pénzügyi kimutatásaiban. Az értékvesztett eszközök közé tartoznak a lejárt és késedelmes számlák, illetve a csődbe ment vagy megszűnt ügyfelek számlái.
A számvitel és a könyvelés összefüggésében a követelések azok az összegek, amelyekkel egy vállalkozásnak a vevői vagy ügyfelei tartoznak a leszállított, de még ki nem fizetett árukért vagy szolgáltatásokért. A követelések kezelése alapvető fontosságú a pénzforgalom fenntartása és annak biztosítása szempontjából, hogy a vállalkozás megfelelő forrásokkal rendelkezzen a működéshez és a növekedéshez.
Íme a követelések három fő mutatója, amelyeket a vállalkozásoknak figyelemmel kell kísérniük:
1. Kintlévőségi napok (DSO): A DSO azt méri, hogy egy vállalkozásnak átlagosan hány napra van szüksége ahhoz, hogy beszedje a fizetéseket a vevőitől. Ezt úgy számítják ki, hogy a teljes követelésállományt elosztják az átlagos napi értékesítéssel. A magas DSO azt jelzi, hogy a vállalkozásnak több időbe telik a fizetések beszedése, ami pénzforgalmi problémákhoz és a rossz követelések magasabb kockázatához vezethet.
2. Követelések öregedése: A követelések öregedése egy olyan jelentés, amely megmutatja, hogy az egyes számlák mennyi ideje vannak kint, jellemzően olyan kategóriákra bontva, mint 0-30 nap, 31-60 nap, 61-90 nap és 90 napnál hosszabb idő. Ez a jelentés segít a vállalkozásoknak azonosítani, hogy melyek azok a számlák, amelyek késedelmesek és nyomon követésre szorulnak, és arra is felhasználható, hogy megbecsülje a behajthatatlan követelések valószínűségét.
3. Bad Debt Expense: A Bad Debt Expense az az összeg, amelyet a vállalkozás behajthatatlan követelésként leír. Ez fontos mutatója a vállalkozás ügyfeleivel kapcsolatos hitelkockázatnak, és felhasználható a követelések behajthatóságának időbeli tendenciáinak azonosítására is. A magas behajthatatlan követeléskiadások azt jelezhetik, hogy a vállalkozásnak szigorítania kell hitelezési politikáját vagy javítania kell behajtási folyamatait.