A kiskereskedelem rejtett költségei:


Fogyasztóként könnyű elképzelni, hogy a kiskereskedelmi üzletek nagyot kaszálnak. Mindig tele vannak, és úgy tűnik, hogy mindig akció van. A legtöbb ember azonban nem tudja, hogy a kiskereskedelmi üzlet működtetésének van egy rejtett költsége: a zsugorodás.

A zsugorodás a leltárkészlet lopás, sérülés vagy emberi hiba miatti veszteségét jelenti. Ez a probléma minden kiskereskedőt érint, a kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokig. A National Retail Federation (NRF) becslése szerint a zsugorodás évente több mint 50 milliárd dollárba kerül az amerikai kiskereskedőknek.

A zsugorodás egyik legnagyobb okozója a lopás. Ez lehet belső vagy külső. Belső lopásról akkor van szó, amikor az alkalmazottak árut, pénzt vagy más eszközöket lopnak el az üzletből. A külső lopás viszont az, amikor a vásárlók vagy más kívülállók lopnak az üzletből. Mindkét típusú lopás nehezen megelőzhető, de vannak olyan intézkedések, amelyeket a kiskereskedők megtehetnek a kockázat minimalizálása érdekében.

A zsugorodás másik oka az áruk sérülése. Ez történhet szállítás közben, az eladótérben vagy a pénztárnál. A kiskereskedők számára fontos, hogy rendelkezzenek egy olyan rendszerrel, amely figyelemmel kíséri a készletet, és biztosítja, hogy a sérült árucikkeket vagy megjavítják, vagy eltávolítják az eladótérből.

Az emberi hiba szintén gyakran hozzájárul a zsugorodáshoz. Ez magában foglalhatja a leltárszámlálás során elkövetett hibákat, a helytelen árképzést vagy az áruk helytelen címkézését. A kiskereskedők csökkenthetik az emberi hibák kockázatát a készletgazdálkodás és az árképzés automatizált rendszereinek bevezetésével.

Mit tehetnek tehát a kiskereskedők a zsugorodás ellen? Több stratégia is hatékony lehet, többek között:

– Biztonsági intézkedések bevezetése, például megfigyelő kamerák, biztonsági címkék az árucikkeken és riasztórendszerek

– Az alkalmazottak alapos háttérellenőrzése a belső lopás kockázatának minimalizálása érdekében

– Az alkalmazottak rendszeres képzése a megfelelő készletgazdálkodási és veszteségmegelőzési technikákról

– Olyan technológiák, mint az RFID (rádiófrekvenciás azonosító) címkék használata a készletek valós idejű nyomon követésére

Összefoglalva, a zsugorodás komoly problémát jelent a kiskereskedők számára, amely jelentős hatással lehet az eredményükre. A zsugorodás okainak megértésével és a leküzdésére irányuló hatékony stratégiák végrehajtásával a kiskereskedők csökkenthetik veszteségeiket és javíthatják jövedelmezőségüket.

FAQ
Mi a jó zsugorodási arány a kiskereskedelemben?

A kiskereskedelemben a zsugorodási százalék a kiskereskedő könyveiben szereplő készletmennyiség és a tényleges fizikai készlet közötti különbségre utal. Ez a különbség adódhat lopásból, sérülésből vagy nyilvántartási hibákból. A kiskereskedelemben a jó zsugorodási arány általában az értékesítés 1-2%-a között van. Ez azonban az iparágtól, az üzlet méretétől és elhelyezkedésétől függően változhat. A kiskereskedőknek törekedniük kell arra, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsák a zsugorodási százalékot, mivel ez jelentősen befolyásolhatja a jövedelmezőségüket. Ennek elérése érdekében a kiskereskedők különböző intézkedéseket hajthatnak végre, például biztonsági kamerák felszerelésével, rendszeres leltárellenőrzéssel, az alkalmazottak lopásmegelőzési képzésével és hatékony leltárkezelési rendszer bevezetésével.

Mi a 3 fő oka a kiskereskedelmi üzletek zsugorodásának?

A kiskereskedelmi üzletekben a zsugorodás a különböző okokból bekövetkező készletveszteségre utal. A kiskereskedelmi üzletekben a zsugorodásnak három fő oka van:

1. Belső lopás: A belső lopás vagy az alkalmazottak által elkövetett lopás a kiskereskedelmi üzletekben a zsugorodás egyik fő oka. Az alkalmazottak saját használatra vagy másoknak való eladásra lophatnak termékeket. Ez többféleképpen történhet, például úgy, hogy fizetés nélkül veszik el az árut, kedvezményeket adnak a családtagoknak vagy barátoknak, manipulálják a készletszinteket, vagy készpénzt lopnak a pénztárakból.

2. Külső lopás: A külső lopás vagy bolti lopás a kiskereskedelmi üzletekben a zsugorodás másik fő oka. A bolti tolvajok úgy lophatnak el termékeket, hogy azokat a táskájukba, ruhájukba vagy más tárgyakba rejtik. Kihasználhatják azt is, hogy a személyzet figyelmetlen vagy elfoglalt, hogy az áru kifizetése nélkül kisétáljanak az üzletből.

3. Adminisztratív hibák: Az adminisztratív hibák, mint például a helytelen árképzés, a pontatlan leltárfelvételek és a hibás adatbevitel szintén zsugorodáshoz vezethetnek a kiskereskedelmi üzletekben. Ezek a hibák a termékek túl- vagy alulkészletezését eredményezhetik, ami az eladatlan vagy ellopott áruk miatti veszteségekhez vezethet.

Összefoglalva, a kiskereskedelmi üzletekben a zsugorodás három fő oka a belső lopás, a külső lopás és az adminisztratív hibák. Fontos, hogy a kiskereskedők hatékony veszteségmegelőzési stratégiákat hajtsanak végre, hogy csökkentsék a zsugorodás ezen okainak hatását.

Hogyan számítják ki a kiskereskedelmi forgalomcsökkenést?

A kiskereskedelmi zsugorodás a várt és a tényleges készletszintek közötti különbség, illetve a készletveszteség olyan tényezők miatt, mint a lopás, a sérülés vagy az adminisztrációs hibák. A kiskereskedelmi zsugorodás kiszámításához több lépést kell megtenni:

1. Határozza meg a teljes forgalmat: Ki kell számítani a teljes értékesítést abban az időszakban, amelyre vonatkozóan a kiskereskedelmi zsugorodást ki akarja számítani.

2. Számítsa ki az eladott áruk költségét (COGS): Ez a vizsgált időszakban értékesített tételek bekerülési értéke.

3. Számítsa ki a várható készletet: Ez az a készletszint, amellyel az időszak végén várhatóan rendelkezne, ha nem lenne veszteség.

4. Határozza meg a tényleges készletet: Ez az a tényleges készletszint, amellyel a vizsgált időszak végén rendelkezett.

5. Számítsa ki a zsugorodást: A zsugorodás a következő képlettel számítható ki:

Zsugorodás = (COGS – Várható készlet) – Tényleges készlet

Például, ha az időszak összes értékesítése 50 000 $, és az eladott áruk költsége 40 000 $, akkor a várható készlet 10 000 $. A tényleges készletszint azonban 8 000 $. Ezért a zsugorodás a következőképpen számítható ki:

Zsugorodás = (40.000 $ – 10.000 $) – 8.000 $ = 22.000 $

Ez azt jelenti, hogy az időszak kiskereskedelmi zsugorodása 22.000 $, ami az időszak alatt elveszett vagy el nem számolt készlet összege. A kiskereskedelmi zsugorodás kiszámításával a vállalkozások azonosíthatják a lehetséges veszteséges területeket, és lépéseket tehetnek a zsugorodás csökkentése és a nyereségesség javítása érdekében.