A költségszámítás az áruk vagy szolgáltatások előállítása során felmerülő összes költség nyomon követésének, rögzítésének és elemzésének folyamata. Magában foglalja a költségek közvetlen és közvetett költségekre történő osztályozását. A közvetlen költségek azok, amelyek könnyen nyomon követhetők egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz, míg a közvetett költségek azok, amelyek nem vezethetők vissza közvetlenül egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz.
A közvetett költségeket különböző módon rendelik a termékekhez vagy szolgáltatásokhoz. A közvetett költségek felosztása a közvetett költségek konkrét termékekhez vagy szolgáltatásokhoz történő hozzárendelésének folyamata. Ez különböző módszerek alkalmazását foglalja magában, többek között:
1. Közvetlen munkaórákon alapuló felosztás – Ez a módszer a közvetett költségeket az adott termékre vagy szolgáltatásra fordított idő alapján osztja fel. Minél több időt fordítanak egy termékre vagy szolgáltatásra, annál magasabb a hozzá rendelt közvetett költség.
2. Gépi munkaórák alapján történő felosztás – Ez a módszer a közvetett költségeket a termék vagy szolgáltatás előállítása során egy adott gép által felhasznált idő alapján osztja fel. Minél több időt használnak egy gépet, annál magasabb a termékhez vagy szolgáltatáshoz rendelt közvetett költség.
3. Közvetlen anyagköltségen alapuló felosztás – Ez a módszer a közvetett költségeket a termék vagy szolgáltatás előállításához felhasznált közvetlen anyag mennyisége alapján osztja fel. Minél magasabb a közvetlen anyagköltség, annál magasabb a termékhez vagy szolgáltatáshoz rendelt közvetett költség.
4. Felosztás a négyzetméter alapján – Ez a módszer a közvetett költségeket a termék vagy szolgáltatás előállításához felhasznált terület nagysága alapján osztja fel. Minél nagyobb a felhasznált terület, annál magasabb a termékhez vagy szolgáltatáshoz rendelt közvetett költség.
A közvetett felosztás azért fontos a költségelszámolásban, mert segít a termék vagy szolgáltatás valódi költségének meghatározásában. Biztosítja, hogy a termék vagy szolgáltatás előállítása során felmerülő összes költséget elszámolják, beleértve a közvetett költségeket is. Ez fontos az árképzési döntések meghozatalában és a termék vagy szolgáltatás jövedelmezőségének meghatározásában.
Összefoglalva, a közvetett felosztás a közvetett költségek meghatározott termékekhez vagy szolgáltatásokhoz történő hozzárendelésének folyamata. Ez magában foglalja a különböző allokációs módszerek használatát, beleértve a közvetlen munkaórákon, gépi órákon, közvetlen anyagköltségeken és négyzetmétereken alapuló allokációt. A közvetett felosztás azért fontos a költségelszámolásban, mert segít a termék vagy szolgáltatás valódi költségének meghatározásában és az árképzési döntések meghozatalában.
A közvetett költségek olyan költségek, amelyek nem vezethetők vissza közvetlenül egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz. A közvetett költségek felosztása kulcsfontosságú a vállalkozások számára az áruk vagy szolgáltatások valós költségeinek meghatározásához, valamint az árképzéssel, a nyereségességgel és az erőforrás-elosztással kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához. Íme néhány módszer a közvetett költségek felosztására:
1. Tevékenységalapú költségszámítás (ABC): Ez a módszer a közvetett költségeket a költségeket előidéző tevékenységek alapján osztja fel. Ha például egy gyártósor működtetésének költségét a szükséges beállítások száma határozza meg, a költséget az egyes termékekhez szükséges beállítások száma alapján lehet felosztani.
2. Költséghelyi elszámolás: Ez a módszer a közvetett költségeket az adott költségek felhasználása vagy felhasználása alapján osztja fel az egyes részlegekre vagy költséghelyekre. Például, ha egy marketingosztály egy közös konferenciatermet használ megbeszélésekhez, a konferenciaterem költségei a marketingosztályra oszthatók.
3. Közvetlen munkaórák: Ez a módszer a közvetett költségeket az egyes alkalmazottak által egy adott projektre fordított idő alapján osztja fel. Például, ha egy szoftverfejlesztő az idejének 10%-át egy projektre fordítja, akkor a rezsiköltségek 10%-a felosztható erre a projektre.
4. Gépi órák: Ez a módszer a közvetett költségeket az alapján osztja fel, hogy az egyes gépeket mennyi ideig használják egy adott projekthez. Például, ha egy gépet egy projektben az idő 20%-ában használnak, akkor a rezsiköltségek 20%-át lehet az adott projekthez rendelni.
5. Négyzetméter: Ez a módszer a közvetett költségeket az egyes részlegek vagy projektek által elfoglalt terület nagysága alapján osztja fel. Például, ha egy részleg a teljes irodaterület 25%-át foglalja el, akkor az általános költségek 25%-át lehet az adott részleghez rendelni.
Végső soron a közvetett költségek felosztására választott módszer a vállalkozás jellegétől és a felosztandó költségek típusától függ.
A közvetett projekt olyan projekt, amely nem termel azonnali bevételt vagy nyereséget. Ehelyett célja a szervezet működésének javítása vagy lehetővé tétele, ami viszont idővel nagyobb hatékonysághoz, költségmegtakarításhoz és bevételtermeléshez vezethet.
A közvetett projektre példa lehet egy új szoftverbe vagy technológiába történő beruházás, amely javítja a vállalat ellátási láncának hatékonyságát. Maga a projekt ugyan közvetlenül nem termel bevételt, de az ellátási lánc kezeléséhez szükséges idő és erőforrások csökkentésével pénzt takaríthat meg a vállalatnak. Ez viszont idővel a nyereségesség növekedéséhez vezethet, mivel a vállalat gyorsabban és alacsonyabb költséggel tudja előállítani és forgalmazni az árukat.
Egy másik példa a közvetett projektre lehet a munkavállalók képzésébe és fejlesztésébe történő beruházás. Maga a képzési program ugyan nem hozhat közvetlenül bevételt, de a termelékenység növekedéséhez és az alkalmazottak jobb minőségű munkájához vezethet. Ez idővel nagyobb vevői elégedettséghez, nagyobb értékesítéshez és jobb nyereségességhez vezethet.
Összességében a közvetett projektek nem biztos, hogy azonnali pénzügyi hasznot hoznak, de fontos befektetések lehetnek a szervezet hosszú távú sikere és fenntarthatósága szempontjából.