A költségszámítási módszerek csatája: Melyik fog nyerni?


A költségszámítási rendszerek minden szervezet kritikus elemei, mivel segítenek a termelés összköltségének meghatározásában és a jövedelmezőség elemzésében. A feldolgozóiparban használt két népszerű költségszámítási rendszer a működési költségszámítás és a folyamatköltségszámítás. Mindkét módszer eltérő megközelítésű, de a céljuk ugyanaz: a termelési költségek meghatározása. Ebben a cikkben a működési költségszámítási és a folyamatköltségszámítási rendszerek közötti különbségeket, előnyeiket és azt vizsgáljuk meg, hogy mikor érdemes az egyes módszereket használni.

A működési költségszámítás olyan költségszámítási módszer, amelyet a termelési folyamaton belül egy adott művelet vagy tevékenység költségének meghatározására használnak. Az adott művelethez szükséges inputok költségére és az adott művelet által előállított outputra összpontosít. Ez a módszer hasznos egy adott termék, folyamat vagy szolgáltatás költségének meghatározásához. A működési költségszámítás olyan vállalkozások számára a legalkalmasabb, amelyek sokféle terméket állítanak elő, amelyek mindegyike egyedi termelési követelményekkel rendelkezik.

Másrészt a folyamatköltségszámítás egy olyan módszer, amelyet olyan termékek előállítási költségének meghatározására használnak, amelyeket nagy mennyiségben, azonos vagy hasonló termelési követelményekkel gyártanak. A folyamatköltségszámítás azon a feltételezésen alapul, hogy minden termék ugyanazon a gyártási folyamaton megy keresztül, és ugyanazokat az inputokat igényli. Ez a módszer olyan vállalkozások számára alkalmas, amelyek nagy mennyiségben gyártanak azonos termékeket.

A működési költségszámítás egyik előnye, hogy részletes információt nyújt a termelési folyamaton belüli egyes műveletek vagy tevékenységek költségeiről. Ez az információ hasznos a folyamat azon területeinek azonosításához, amelyeken a költségek csökkentése érdekében javítani lehet. A működési költségszámítás segít az egyes termékek jövedelmezőségének meghatározásában is, ami segíthet a stratégiai döntések meghozatalában.

A folyamatköltségszámítás viszont annyiban előnyös, hogy kevésbé időigényes és kevésbé összetett, mint a működési költségszámítás. Könnyebben megvalósítható, és kevesebb részletes információt igényel, így olyan vállalkozások számára alkalmas, amelyek nagyszámú azonos terméket állítanak elő.

Összefoglalva, mind a működési költségszámítás, mind a folyamatköltségszámítás alapvető módszer a termelési költségek meghatározására. A módszer kiválasztása a vállalkozás jellegétől és az előállított termékektől függ. A működési költségszámítás alkalmasabb az olyan vállalkozások számára, amelyek sokféle terméket állítanak elő, míg a folyamatköltségszámítás megfelelőbb az olyan vállalkozások számára, amelyek nagy mennyiségű azonos terméket állítanak elő. A módszerek közötti különbségek megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassunk arról, hogy melyiket alkalmazzuk.

FAQ
Mi a költségszámítási rendszerek két alapvető típusa?

A költségszámítási rendszerek két alapvető típusa a munkaköltségszámítás és a folyamatköltségszámítás.

A munkaköltségszámítás olyan költségszámítási módszer, amelyet egy adott termék vagy szolgáltatás előállítási költségének meghatározására használnak. Olyan vállalkozásoknál alkalmazzák, amelyek egyedi vagy egyedi termékeket vagy szolgáltatásokat állítanak elő. A munkaköltségszámítás magában foglalja a közvetlen anyagok, a közvetlen munkaerő és a gyártási általános költségek felhalmozását minden egyes munkára vagy megrendelésre. Az egyes munkák összköltségét ezután elosztják az előállított egységek számával, hogy meghatározzák az egységenkénti költséget.

A folyamatköltségszámítást viszont olyan vállalkozásoknál alkalmazzák, amelyek nagy mennyiségű azonos terméket vagy szolgáltatást állítanak elő. Ez magában foglalja a termelési folyamat egyes folyamatainak vagy részlegeinek költségeinek felhalmozását. Az egyes folyamatok összköltségét ezután elosztják az előállított egységek számával, hogy meghatározzák az egységenkénti költséget. Ez a módszer megfelelőbb az olyan vállalkozások számára, amelyek nagy mennyiségű szabványos terméket vagy szolgáltatást állítanak elő.

Mindkét költségszámítási rendszer fontos a vállalkozások számára, hogy pontosan meghatározzák termékeik vagy szolgáltatásaik költségét, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak az árképzéssel, a termeléssel és a jövedelmezőséggel kapcsolatban.

Melyek a működési költségszámítás példái?

A működési költségszámítás a költségszámítás olyan módszere, amelyet egy termék előállításának vagy egy szolgáltatás nyújtásának költségeinek meghatározására használnak. Olyan iparágakban alkalmazzák, ahol a termékeket vagy szolgáltatásokat tételekben vagy műveletekben gyártják vagy nyújtják. Néhány példa a működési költségszámítást alkalmazó iparágakra: bútorgyártás, ruházati termékek gyártása és élelmiszer-feldolgozás.

Az alábbiakban néhány példa a működési költségszámításra:

1. Bútorgyártás: A bútorgyártás során egy bútor előállítási költségét a felhasznált anyagok, például a fa, a szövet és a vasalat költségeinek, valamint a munkaerő és az általános költségek összegzésével határozzák meg. Az egy darab bútor előállítási költségét ezután elosztják az előállított darabszámmal, hogy meghatározzák az egységenkénti költséget.

2. Ruhagyártás: A ruházati gyártás során egy ruhadarab előállítási költségét úgy határozzák meg, hogy összeadják az összes felhasznált anyag, például a szövet, a cérna és a gombok költségét, valamint a munkaerő és a rezsiköltségek költségét. Egyetlen ruhadarab előállítási költségét ezután elosztják az előállított egységek számával, hogy meghatározzák az egységenkénti költséget.

3. Élelmiszer-feldolgozás: Az élelmiszer-feldolgozásban egy élelmiszer előállítási költségét úgy határozzák meg, hogy összeadják az összes felhasznált összetevő költségét, valamint a munkaerőköltséget és a rezsiköltségeket. Az egy élelmiszer előállítási költségét ezután elosztják az előállított egységek számával, hogy meghatározzák az egységenkénti költséget.

Röviden, a műveleti költségszámítás egy termék előállításának vagy egy szolgáltatás nyújtásának költségét úgy határozza meg, hogy az egyes műveletekhez vagy tételekhez kapcsolódó összes költséget összeadjuk, és elosztjuk az előállított egységek számával.