A kontrollgrafikonok életképességének megértése: Az átlag és a szórás értelmezésének áttekintése


A kontrollgrafikonok a statisztikai folyamatszabályozás alapvető eszközei, amelyek döntő szerepet játszanak a minőségbiztosításban és -irányításban. Arra szolgálnak, hogy nyomon kövessék egy folyamat kimenetének időbeli eltéréseit, és azonosítsák a problémára utaló mintázatokat. A szabályozási diagramok két legfontosabb paramétere az átlag és a szórás. Az átlag az adatok központi tendenciáját mutatja, míg a szórás az adatoknak az átlag körüli változékonyságát vagy szórását méri. Ebben a cikkben azt tárgyaljuk, hogyan kell értelmezni az átlagot és a szórást egy szabályozási diagramon, és hogyan használhatók fel a folyamat minőségének javítására.

Az átlag: Az átlag az adatértékek egy halmazának átlaga. Egy szabályozási diagramban az átlag a folyamat kimenetének középvonalát vagy várható értékét jelenti. Az átlagot úgy számítják ki, hogy az összes adatértéket összeadják és elosztják az adatpontok teljes számával. Az átlag azért fontos, mert összehasonlítási alapot biztosít. Ha a folyamat stabil, az átlag idővel állandó marad. Ha azonban az átlag eltolódik, az a folyamat olyan problémájára utalhat, amelyet meg kell vizsgálni.

A szórás: A szórás azt méri, hogy az adatok mennyire térnek el az átlagtól. Más szóval az adatok szórását méri. Az ellenőrző diagramban a szórást a tartományból vagy az adatok egy alcsoportjának legmagasabb és legalacsonyabb értékei közötti különbségből számítják ki. A szórás azért fontos, mert segít azonosítani a folyamat kimenetének változékonysági fokát. A magas szórás azt jelzi, hogy a folyamat kimenete erősen változó, míg az alacsony szórás azt jelzi, hogy a folyamat kimenete viszonylag stabil.

Az átlag és a szórás értelmezése: Az irányítódiagram átlagának és szórásának értelmezésekor fontos figyelembe venni a megfigyelt folyamat kontextusát. Az átlagot és a szórást a folyamat kimenetére vonatkozó előírásokkal vagy követelményekkel kell összehasonlítani. Ha az átlag és a szórás az elfogadható tartományon belül van, a folyamat stabilnak tekinthető. Ha azonban az átlag vagy a szórás meghaladja a specifikációs határértékeket, az a folyamat olyan problémájára utalhat, amelyet meg kell vizsgálni.

Összefoglalva, a szabályozási diagramok alapvető eszközei a folyamat minőségének nyomon követésének és javításának. Az átlag és a szórás két fontos paraméter az ellenőrzési diagramokban, amelyek segítenek azonosítani a folyamat kimenetének mintáit és eltéréseit. Ha a minőségügyi szakemberek megértik, hogyan kell értelmezni az átlagot és a szórást az ellenőrző diagramon, akkor azonosíthatják a problémákat, és korrekciós intézkedéseket tehetnek a folyamat kimeneti eredményének javítása érdekében.

FAQ
Hogyan kell értelmezni a szabályozási diagram adatait?

A szabályozási diagram az adatok grafikus ábrázolása, amely segít egy folyamat időbeli nyomon követésében és ellenőrzésében. A statisztikai folyamatszabályozásban használt eszköz annak megállapítására, hogy egy folyamat az ellenőrzési határértékeken belül van-e, vagy vannak-e olyan változások vagy eltérések, amelyek további vizsgálatot igényelnek. Az alábbiakban a szabályozási diagram adatainak értelmezéséhez szükséges lépéseket ismertetjük:

1. Határozza meg az ellenőrzési határértékeket: Egy szabályozási diagramnak vannak felső és alsó szabályozási határai, amelyek azok a határok, amelyeken belül a folyamatot ellenőrzöttnek tekintik. Ezeket a határértékeket az időben gyűjtött adatok alapján számítják ki.

2. Keressen mintákat: A kontrollgrafikon megmutatja az adatpontokat az idő függvényében ábrázolva. Keressen mintákat az adatokban, például trendeket, ciklusokat vagy tüskéket. Ezek a minták olyan változásokat jelezhetnek a folyamatban, amelyekkel foglalkozni kell.

3. Ellenőrizze a kiugró értékeket: A kiugró értékek olyan adatpontok, amelyek kívül esnek az ellenőrzési határértékeken. Ezek a pontok azt jelezhetik, hogy a folyamatban probléma van, amelyet meg kell vizsgálni.

4. Elemezze az ellenőrző diagramot: Elemezze az ellenőrzési diagramot annak megállapítására, hogy a folyamat ellenőrzés alatt vagy ellenőrzésen kívül van-e. Ha az adatpontok az ellenőrzési határértékeken belül vannak, és nincsenek minták vagy kiugró értékek, akkor a folyamatot ellenőrzöttnek tekintjük. Ha vannak mintázatok vagy kiugró értékek, további vizsgálatra van szükség az eltérés okának meghatározásához.

5. Intézkedés: Az ellenőrzési diagram elemzése alapján tegye meg a megfelelő lépéseket a folyamattal kapcsolatos problémák megoldására. Ez magában foglalhatja a folyamat megváltoztatását vagy további adatok gyűjtését az eltérés okának megértése érdekében.

Összefoglalva, a szabályozási diagram adatainak értelmezése magában foglalja a szabályozási határértékek azonosítását, a minták és kiugró értékek keresését, a diagram elemzését annak megállapítására, hogy a folyamat szabályozott vagy szabályozatlan-e, és az elemzés alapján a megfelelő intézkedések megtételét.

Mi a szórás az ellenőrző diagramban?

A számvitelben és a könyvelésben a kontrollgrafikonokat egy termék vagy folyamat minőségének nyomon követésére és időbeli fenntartására használják. A szórás egy statisztikai mérőszám, amelyet a kontrollgrafikonokban általában arra használnak, hogy meghatározzák egy adathalmazban a szórás mértékét.

Az ellenőrző diagramban a szórást az ellenőrzési határértékek kiszámítására használják. Az ellenőrzési határértékek azok a felső és alsó határok, amelyek meghatározzák a folyamat elfogadható eltérési tartományát. Az ellenőrzési határokat az adatok átlaga és szórása alapján számítják ki.

Ha az adatok az ellenőrzési határértékek közé esnek, a folyamatot ellenőrzöttnek tekintjük, ami azt jelenti, hogy az elvárt eltérési tartományon belül működik. Ha az adatok az ellenőrzési határértékeken kívülre esnek, akkor a folyamat nem tekinthető ellenőrzöttnek, ami azt jelenti, hogy probléma áll fenn, amellyel foglalkozni kell.

A standard eltérés az ellenőrzési diagramban annak azonosítására szolgál, ha a folyamatban túl nagy a szórás, ami azt jelezheti, hogy probléma van, amellyel foglalkozni kell. A standard eltérés időbeli elemzésével a könyvelők és könyvelők azonosíthatják azokat a trendeket és mintákat, amelyek a folyamattal kapcsolatos problémákra utalhatnak, és korrekciós intézkedéseket hozhatnak a termék vagy szolgáltatás minőségének javítása érdekében.