A könyvvizsgálat elvégzésekor a könyvvizsgálónak jelentést kell készítenie, amely összefoglalja a könyvvizsgálat megállapításait. Ez a jelentés arra szolgál, hogy a könyvvizsgálat eredményeit közölje az érdekelt felekkel, például a részvényesekkel, a vezetéssel és a szabályozó hatóságokkal. A könyvvizsgálói jelentéseknek négy fő típusa létezik, mindegyiknek megvannak a maga egyedi jellemzői és az auditált szervezetre gyakorolt hatásai. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk e jelentéstípusok mindegyikét.
1. Korlátozás nélküli vélemény: A korlátozás nélküli vélemény a könyvvizsgálói jelentés legkedvezőbb típusa. Akkor adják ki, ha a könyvvizsgáló nem talált lényeges hibás állításokat vagy hibákat a vizsgált pénzügyi kimutatásokban. Ez a jelentés azt jelzi, hogy a könyvvizsgáló teljes mértékben megbízik a pénzügyi kimutatások pontosságában és teljességében, valamint abban, hogy azokat az általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően készítették el. Ez az a fajta jelentés, amelyre a legtöbb vállalat törekszik.
2. Korlátozott vélemény: Korlátozott véleményt akkor adnak ki, ha a könyvvizsgáló talált bizonyos problémákat a vizsgált pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban, de úgy véli, hogy ezek nem elég jelentősek ahhoz, hogy a vélemény elutasítását vagy kedvezőtlen véleményt tegyenek szükségessé. Ez a fajta jelentés azt jelzi, hogy a könyvvizsgálat terjedelmében vannak bizonyos korlátozások, vagy hogy a pénzügyi kimutatásokban vannak olyan lényeges hibás állítások vagy hibák, amelyeket a szervezet kijavított vagy nyilvánosságra hozott.
3. A vélemény kizárása: A véleménynyilvánításról való lemondást akkor adják ki, ha a könyvvizsgáló nem tud elegendő bizonyítékot szerezni ahhoz, hogy véleményt alkosson a vizsgált pénzügyi kimutatásokról. Az ilyen típusú jelentés azt jelzi, hogy a könyvvizsgáló nem tudta elvégezni a könyvvizsgálatot az ellenőrzött szervezet által előírt korlátozások vagy megszorítások miatt, vagy a vezetés vagy más személyzet együttműködésének hiánya miatt.
4. Negatív vélemény: A kedvezőtlen vélemény a könyvvizsgálói jelentés legkedvezőtlenebb típusa. Akkor adják ki, ha a könyvvizsgáló jelentős lényeges hibás állításokat vagy hibákat talált a vizsgált pénzügyi kimutatásokban, oly módon, hogy azok nem felelnek meg az általánosan elfogadott számviteli elveknek. Az ilyen típusú jelentés azt jelzi, hogy a könyvvizsgálónak komoly aggályai vannak a pénzügyi kimutatások pontosságával és teljességével kapcsolatban, és hogy azok nem megbízhatóak.
Összefoglalva, a könyvvizsgálói jelentések arra szolgálnak, hogy a könyvvizsgálat eredményeit közöljék az érdekelt felekkel. A kiadott könyvvizsgálói jelentés típusa a könyvvizsgálat megállapításaitól függ, és jelentős következményekkel járhat az ellenőrzött szervezetre nézve. Bár a minősítés nélküli vélemény a legkedvezőbb típusú jelentés, a szervezeteknek törekedniük kell az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek való megfelelésre, hogy elkerüljék a minősített vélemény, a vélemény elutasítása vagy a kedvezőtlen vélemény megszerzését.
Az auditok 3 fő típusa a pénzügyi audit, a működési audit és a megfelelőségi audit.
1. Pénzügyi ellenőrzések: A pénzügyi ellenőrzések a vállalat pénzügyi kimutatásait és számviteli nyilvántartásait vizsgálják a pontosság és a számviteli alapelveknek és előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Ezt az ellenőrzési típust általában független könyvvizsgáló végzi, aki megvizsgálja a pénzügyi információkat annak megállapítására, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözik-e a vállalat pénzügyi helyzetét.
2. Működési könyvvizsgálat: A működési ellenőrzések a vállalat működésének hatékonyságára és eredményességére összpontosítanak. Ez az ellenőrzési típus azt vizsgálja, hogyan működik egy vállalat, és azonosítja a javításra szoruló területeket, például az eredménytelenséget, a pazarlást vagy a költségmegtakarítási lehetőségeket. A működési auditokat jellemzően belső auditorok vagy külső tanácsadók végzik.
3. Megfelelőségi ellenőrzések: A megfelelőségi auditok célja annak biztosítása, hogy a vállalat megfeleljen a törvényeknek, szabályzatoknak és belső szabályzatoknak. Ez a fajta ellenőrzés számos területre kiterjedhet, például a környezetvédelmi előírásokra, a munkaügyi törvényekre, az adatvédelemre és a pénzügyi beszámolási követelményekre. A megfelelőségi ellenőrzéseket általában független könyvvizsgáló végzi, aki megvizsgálja a vállalat irányelveit és eljárásait annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek.
Mindegyik típusú ellenőrzés más-más fókusszal és céllal rendelkezik, de mindegyik fontos a vállalat működésének pontossága, hatékonysága és megfelelősége szempontjából.
A könyvvizsgálói jelentés egy olyan dokumentum, amely független és objektív értékelést ad egy vállalat pénzügyi kimutatásairól. Arra szolgál, hogy az érdekelt felek számára bizonyosságot nyújtson arról, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak és megbízhatóak. A könyvvizsgálói jelentés öt fő tartalma a következő:
1. Bevezetés: Ez a szakasz áttekintést nyújt a könyvvizsgálati folyamatról, beleértve a könyvvizsgálat terjedelmét, az alkalmazott könyvvizsgálati standardokat és a könyvvizsgálat esetleges korlátait.
2. A vezetés felelőssége: Ez a szakasz a társaság vezetésének a pénzügyi kimutatások elkészítésével kapcsolatos felelősségét ismerteti. Ismerteti továbbá a vezetés felelősségét a pénzügyi beszámolásra vonatkozó belső kontrollok kialakításáért, megvalósításáért és fenntartásáért.
3. A könyvvizsgáló véleménye: Ez a könyvvizsgálói jelentés legfontosabb szakasza. A könyvvizsgáló véleményét tartalmazza a pénzügyi kimutatások pontosságáról és megbízhatóságáról. A könyvvizsgáló adhat minősítés nélküli véleményt, minősített véleményt vagy kedvezőtlen véleményt.
4. A vélemény alapja: Ez a szakasz magyarázatot ad az elvégzett könyvvizsgálati eljárásokra és a gyűjtött bizonyítékokra. Ismertet továbbá minden olyan jelentős számviteli politikát vagy gyakorlatot, amelyet a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmaztak.
5. Egyéb információk: Ez a szakasz tartalmazhat a könyvvizsgálat szempontjából releváns további információkat, például a könyvvizsgáló megállapításainak összefoglalóját vagy a társaság számviteli gyakorlatának javítására vonatkozó ajánlásokat. Tartalmazhat továbbá nyilatkozatot a könyvvizsgáló függetlenségéről és bármely egyéb, a könyvvizsgálati standardok vagy előírások által előírt közzétételt.