A helyesbítő tételek a számviteli folyamat kritikus elemei. Ezeket a bejegyzéseket a számviteli időszak végén kell elvégezni annak biztosítása érdekében, hogy a számlák pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi tranzakcióit. Bár a legtöbb számlához korrekciós tételek szükségesek, vannak olyan számlák, amelyekhez nem. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mely számlák esetében nincs szükség korrekciós könyvelésre.
Először is fontos megérteni, hogy mik azok a korrekciós tételek. A korrekciós tételek a számlák aktualizálására szolgálnak a pénzügyi kimutatások elkészítése előtt. Ezekre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy egyes tranzakciókat nem, vagy pontatlanul rögzítettek a számviteli időszak során. A korrekciós tételek biztosítják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi helyzetét.
Most pedig beszéljünk arról, hogy mely számlák esetében nincs szükség helyesbítő bejegyzésre. A pénzforgalmi számlák olyan számlák, amelyek nem igényelnek korrekciós könyvelést. Ez azért van így, mert a készpénzes tranzakciókat akkor rögzítik, amikor azok megtörténnek. A számviteli időszak végén nincs szükség korrekciós tételre.
Egy másik olyan számla, amely nem igényel korrekciós könyvelést, a követelések számlái. Ez a számla azt a pénzösszeget tükrözi, amellyel a vállalkozásnak tartoznak azok a vevők, akik árukat vagy szolgáltatásokat vásároltak hitelre. Ennek a számlának az egyenlege a számviteli időszak során már kiigazításra kerül, ahogyan a fizetések beérkeznek és új értékesítések történnek. Ezért nincs szükség további helyesbítő bejegyzésre.
Az előre fizetett költségek szintén olyan számla, amely nem igényel korrekciós könyvelést. Ez a számla az előre kifizetett kiadásokat, például a biztosítási díjakat vagy a bérleti díjakat tükrözi. Ennek a számlának az egyenlege már a számviteli időszak során kiigazításra kerül, ahogy a ráfordítást elszámolják. Ezért nincs szükség további helyesbítő bejegyzésre.
Végül a szállítói kötelezettségek egy másik olyan számla, amely nem igényel korrekciós könyvelést. Ez a számla azt az összeget tükrözi, amellyel a vállalkozás tartozik azoknak a szállítóknak, akik árukat vagy szolgáltatásokat nyújtottak hitelre. Ennek a számlának az egyenlege a számviteli időszak során a kifizetések és az új beszerzések során már kiigazításra kerül. Ezért nincs szükség további helyesbítő bejegyzésre.
Összefoglalva, a korrekciós tételekre azért van szükség, hogy a számlák pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi tranzakcióit. Bár a legtöbb számla korrekciós könyvelést igényel, a pénzforgalmi számlák, a követelések, az aktív időbeli elhatárolások és a kötelezettségek olyan számlák, amelyek nem igényelnek korrekciós könyvelést. A pontos pénzügyi beszámoláshoz elengedhetetlen annak megértése, hogy mely számlák igényelnek korrekciós könyvelést.
A helyesbítő bejegyzés egy olyan naplóbejegyzés, amelyet a számviteli időszak végén végeznek a számlaegyenlegek frissítésére vagy helyesbítésére. Több számla is igényelhet korrekciós könyvelést, de a leggyakoribbak a következők:
1. Elhatárolt költségek: Az elhatárolt költségek olyan kiadások, amelyek már felmerültek, de még nem kerültek kifizetésre. Ilyenek például a bérek, a bérleti díjak vagy a közüzemi díjak. A helyesbítő tételekre azért van szükség, hogy ezeket a kiadásokat rögzítsük, és biztosítsuk, hogy azok megfelelően szerepeljenek a pénzügyi kimutatásokban.
2. Elhatárolt bevételek: Az elhatárolt bevételek olyan bevételek, amelyeket már megszereztek, de még nem érkeztek meg. Ilyen például a kamatbevétel vagy a nyújtott, de még ki nem számlázott szolgáltatások. Ezen bevételek nyilvántartásba vételéhez és a pénzügyi kimutatásokban való megfelelő megjelenítésük biztosításához korrekciós tételekre van szükség.
3. Értékcsökkenés: Az értékcsökkenés egy eszköz bekerülési értékének szisztematikus felosztása annak hasznos élettartama alatt. Az értékcsökkenési költségek elszámolásához és az eszköz mérlegben szereplő könyv szerinti értékének csökkentéséhez korrekciós tételekre van szükség.
4. Aktív időbeli elhatárolások: Az aktív időbeli elhatárolások olyan kiadások, amelyeket előre megfizettek, de még nem merültek fel. Ilyen például a bérleti díj vagy a biztosítási kifizetések. Az előre fizetett ráfordítások azon részének elszámolásához, amely az elszámolási időszak során felmerült, korrekciós tételekre van szükség.
5. Meg nem szerzett bevételek: A meg nem szolgált bevételek olyan bevételek, amelyeket előre megkaptak, de még nem realizáltak. Ilyenek például a szolgáltatásokra vagy előfizetésekre adott előlegek. A módosító tételek szükségesek a meg nem szolgált bevételek azon részének elszámolásához, amelyet az elszámolási időszak során már megszereztek.
Összefoglalva, bármely olyan számla, amely időbeli eltéréseket vagy becsléseket tartalmaz, korrekciós könyvelést igényelhet annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét és teljesítményét.
A számvitelben a korrekciós tételeket a számviteli időszak végén végzik el a számlaegyenlegek frissítése és annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét. Vannak azonban olyan számlák, amelyeknél nincs szükség korrekciós tételekre. Ezek a számlák a következők:
1. Pénzforgalmi számla: A pénzforgalmi számla nem igényel korrekciós tételeket, mivel a készpénzzel kapcsolatos összes tranzakciót valós időben rögzítik.
2. Követelések és kötelezettségek: Ezek a számlák nem igényelnek korrekciós tételeket, mivel a tranzakciók bekövetkezésekor rendszeresen frissülnek.
3. Készletek: A készletszámlák nem igényelnek helyesbítő könyvelést, kivéve, ha a fizikai leltározás során eltérés mutatkozik a nyilvántartott egyenleg és a tényleges leltárszámlálás között.
4. Halmozott értékcsökkenés: A halmozott értékcsökkenés egy olyan ellenérték számla, amely a befektetett eszközök időbeli értékcsökkenését követi nyomon. Nem igényel helyesbítő tételeket, kivéve, ha az eszköz hasznos élettartama vagy mentési értéke megváltozik.
5. Felhalmozott eredmény: Az eredménytartalék számla nem igényel korrekciós tételeket, kivéve, ha részvényosztás, részvényfelosztás vagy a vállalat tőkeszerkezetének egyéb változásai következnek be.
Összefoglalva, a kiigazító könyvelést nem igénylő számlák azok, amelyek valós időben frissülnek, rendszeresen frissülnek, vagy nem változnak, kivéve, ha olyan konkrét események történnek, amelyek kiigazítást igényelnek.