A részvényekbe vagy más értékpapírokba való befektetés jövedelmező módja lehet a vagyongyarapításnak, de összetett és zavaros folyamat is lehet. Az egyik fontos fogalom, amelyet minden befektetőnek meg kell értenie, a befektetések korrigált költségalapja (ACB). Az ACB kulcsfontosságú tényező a befektetés eladásának adózási következményeinek meghatározásában, és befolyásolhatja a befektetés teljes hozamát is.
Egy befektetés költségalapja az az összeg, amelyet Ön fizetett érte, beleértve az esetleges díjakat vagy jutalékokat. Ha például 100 részvényt vásárol egy részvényből részvényenként 50 dollárért, és 10 dollár jutalékot fizet, akkor a költségalapja 5 010 dollár. A korrigált költségalap figyelembe veszi az eredeti költségalap idővel bekövetkező változásait, például az osztalékok vagy a tőkenyereség felosztását.
Például, ha a részvény részvényenként 1 dollár osztalékot fizet, az Ön korrigált bekerülési értéke 4.910 dollár (5.010 dollár – 100 dollár osztalék). Ha a részvényt részvényenként 60 dollárért adja el, a tőkenyeresége 1 090 dollár (6 000 dollár – 4 910 dollár). Ha egy évnél tovább tartotta a részvényt, akkor a nyereség után hosszú távú tőkenyereségadóval kell számolnia, amely általában alacsonyabb, mint a rövid távú nyereségre vonatkozó adókulcs.
A korrigált bekerülési érték kiszámítása két fő okból fontos: az adózás és a portfóliókezelés miatt.
Adók: Amikor elad egy befektetést, a nyereség után tőkenyereségadóval tartozhat. Ha azonban egy évnél hosszabb ideig tartotta a befektetést, akkor jogosult lehet a hosszú távú tőkenyereségre vonatkozó adókulcsokra, amelyek általában alacsonyabbak, mint a rövid távú adókulcsok. A korrigált bekerülési érték pontos kiszámítása segíthet minimalizálni az adókötelezettségét, és elkerülheti a túlfizetést.
Portfóliókezelés: A korrigált költségalap megértése segíthet Önnek abban is, hogy megalapozott döntéseket hozzon arról, hogy mikor vásároljon vagy adjon el értékpapírokat. Ha ismeri valódi költségalapját, pontosabban tudja értékelni befektetései teljesítményét, és a tényleges hozamok alapján hozhat döntéseket. A korrigált költségalapot arra is használhatja, hogy meghatározza a befektetés eladásának legjobb időpontját a nyereség maximalizálása vagy a veszteségek minimalizálása érdekében.
A korrigált költségalap kiszámítása összetett folyamat lehet, különösen akkor, ha egy befektetést hosszú ideje tart, vagy ha többször részesült osztalékban vagy tőkenyereség-felosztásban. A hibák és a potenciálisan költséges tévedések elkerülése érdekében azonban fontos, hogy pontos nyilvántartást vezessen és szervezett maradjon.
A korrigált bekerülési értéket kiszámíthatja manuálisan egy táblázat vagy számológép segítségével, vagy használhat online eszközöket vagy szoftvereket a folyamat automatizálására. Sok brókercég a számlakivonatokon vagy az online platformokon a költségalapra vonatkozó információkat is rendelkezésre bocsátja, ami megkönnyítheti a korrigált költségalap kiszámítását.
Összefoglalva, a korrigált költségalap megértése a sikeres befektetés egyik fontos szempontja. Segítségével minimalizálhatja adókötelezettségét, és megalapozott döntéseket hozhat portfóliójával kapcsolatban. Ha pontos nyilvántartást vezet és szervezett marad, pontosan kiszámíthatja korrigált költségalapját, és elkerülheti a költséges hibákat.
A költségalap egy eszköz vagy befektetés eredeti beszerzési árára utal. Ez magában foglalja a vételárat és a megszerzés során felmerült egyéb költségeket, például a brókeri díjakat vagy jutalékokat. A bekerülési értéket az eszköz eladásakor a tőkenyereség vagy -veszteség kiszámításához használják.
A korrigált bekerülési érték viszont az eszköz megszerzése óta bekövetkezett változásokkal korrigált bekerülési érték. A kiigazítások közé tartozhatnak a fejlesztésekkel vagy felújításokkal kapcsolatos költségek, az értékcsökkenés vagy más, az eszköz értékét befolyásoló tényezők. A korrigált bekerülési értéket az eszköz értékesítéséből származó nyereség vagy veszteség adózási célú meghatározásához használják.
Egyszerűbben fogalmazva, a bekerülési érték az eszköz eredeti bekerülési értéke, míg a korrigált bekerülési érték figyelembe veszi az érték időbeli változásait. Fontos mind a bekerülési értéket, mind a korrigált bekerülési értéket nyomon követni, hogy pontosan ki lehessen számítani az adókat és az eszközzel kapcsolatos egyéb pénzügyi mutatókat.
A korrigált alap egy eszköz adózási célokra használt értékére utal. Ez az eszköz eredeti bekerülési értéke, plusz az eszközön végzett fejlesztések, csökkentve az értékcsökkenés vagy amortizáció miatti levonásokkal. A korrigált alapot az eszköz eladásakor vagy elidegenítésekor a tőkenyereség vagy -veszteség kiszámítására használják. Fontos, hogy pontos nyilvántartást vezessünk az eszközök korrigált alapjáról a pontos adóbevallás biztosítása és az adókötelezettségek minimalizálása érdekében.
Egy részvény korrigált bekerülési értéke az az érték, amelyet a tőkenyereség vagy -veszteség meghatározásához használnak, amikor a részvényt eladják. Ezt úgy számítják ki, hogy a részvény eredeti bekerülési értékéből indulnak ki, majd kiigazítják a részvény értékében olyan események miatt bekövetkező változásokkal, mint a részvények felosztása, osztalék vagy tőkefelosztás. Például, ha egy befektető részvényenként 50 dollárért vásárolt egy részvényt, és 5 dollár osztalékot kapott, akkor a korrigált bekerülési érték 45 dollár részvényenként. Ez azért van így, mert a befektető 5 dollár előnyhöz jutott a részvény birtoklásából, ami csökkenti a befektetés teljes költségét. A korrigált költségalap azért fontos, mert ez határozza meg a tőkenyereségadó összegét, amellyel a befektetőnek tartoznia kell, amikor eladja a részvényt. Ha a részvény eladási ára magasabb, mint a korrigált bekerülési érték, a befektetőnek a különbözet után tőkenyereségadóval kell számolnia. Ha az eladási ár alacsonyabb, a befektető az adóbevallásában tőkeveszteséget érvényesíthet.