A közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta kiszámítása lényeges tényező lehet egy termék előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során felmerülő költségek meghatározásában. Az egy közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta a munkaerő teljes költsége, beleértve a béreket, juttatásokat és adókat, osztva a közvetlen munkaerő által ledolgozott órák számával. Ez az arány segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy felmérjék jövedelmezőségüket és hatékonyságukat a munkaerő-erőforrásaik felhasználásában.
Az egy közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta pontos kiszámításához a munkaerővel kapcsolatos összes költséget figyelembe kell venni. Ezek a költségek magukban foglalhatják a béreket, a túlórapénzeket, a bónuszokat, a fizetett szabadidőt, a munkavállalói kártérítési biztosítást és a bérszámfejtési adókat. Lényeges továbbá a közvetett munkaerőköltségek, például a felügyelők és vezetők fizetése, a képzési költségek és a toborzási költségek elszámolása is.
Miután az összes munkaerőköltséget azonosítottuk, a következő lépés a közvetlen munkaórák teljes számának meghatározása. A közvetlen munkaórák azok az alkalmazottak által ledolgozott órák, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az áruk vagy szolgáltatások előállításához. A közvetett munkaórákat, mint például a karbantartási vagy adminisztratív munka, ki kell zárni ebből a számításból.
A közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta kiszámításához ossza el a teljes munkaerőköltséget a közvetlen munkaórák számával. Például, ha egy termék teljes bérköltsége 10 000 USD, és a közvetlen munkaórák száma 500, akkor az egy közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta 20 USD/óra.
Az egy közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta segíthet a vállalkozásoknak azonosítani azokat a területeket, ahol csökkenthetik a költségeket vagy javíthatják a hatékonyságot. Ha például az egy közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta magasabb a vártnál, az azt jelezheti, hogy a vállalkozás a szükségesnél magasabb béreket vagy juttatásokat fizet. Ezzel szemben, ha az egy közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta alacsonyabb a vártnál, az azt jelezheti, hogy a vállalkozás nem használja ki hatékonyan a munkaerőforrásait, vagy hogy a termék vagy szolgáltatás minősége romlott.
Összefoglalva, a közvetlen munkaerőre jutó tényleges ráta kiszámítása alapvető tényező a vállalkozások számára a munkaerőköltségeik pontos meghatározásához. Az összes munkaerőköltség és közvetlen munkaóra figyelembevételével a vállalkozások azonosíthatják a javításra szoruló területeket, és megalapozott döntéseket hozhatnak, amelyek javíthatják a nyereségességet és a hatékonyságot.
Az egységenkénti közvetlen munkaerőköltség kiszámítása fontos a vállalkozások számára, mivel segít meghatározni az egyes áruegységek előállításának teljes költségét. Az egységenkénti közvetlen munkaerőköltség kiszámításához az alábbi lépéseket kell követnie:
1. lépés: Határozza meg a közvetlen munkaerő által egy adott egységnyi áru előállítása során ledolgozott összes munkaórát. Ez magában foglalhatja a gyártósor felállításához szükséges időt, a termék előállításához szükséges időt és minden egyéb kapcsolódó feladatot, amelyre szükség lehet.
2. lépés: Számítsa ki a közvetlen munkásoknak a termékegység előállításáért kifizetett összes bért. Ez magában foglalja az alapbért és minden túlórapénzt, bónuszt vagy egyéb ösztönzőt, amelyet a munkásoknak fizetnek.
3. lépés: Osszuk el a közvetlen munkásoknak kifizetett összes bért az előállított egységek teljes számával, hogy megkapjuk az egységenkénti közvetlen munkaerőköltséget. Ezáltal képet kaphat arról, hogy mekkora az a pénzösszeg, amely közvetlenül az egyes áruegységek előállításának munkaerőköltségéhez köthető.
Tegyük fel például, hogy egy vállalatnak 10 közvetlen alkalmazottja van, akik összesen 100 órát dolgoztak 50 egységnyi áru előállításán. A munkásoknak ebben az időszakban kifizetett teljes bér 1000 dollár volt. Az egységenkénti közvetlen munkaerőköltség kiszámításához 1000 dollárt el kell osztani 50 egységgel, így a közvetlen munkaerőköltség 20 dollár lesz egységenként.
A tényleges óradíj kiszámításához figyelembe kell venni az összes bevételi forrást és a bevétel megszerzéséhez kapcsolódó összes kiadást. Az alábbiakban a tényleges óradíj kiszámításának lépéseit ismertetjük:
1. Határozza meg a teljes jövedelmét egy adott időszakra, például egy hónapra vagy egy évre vonatkozóan. Ez magában foglalja az összes bevételi forrást, például a fizetését, a szabadúszó munkát vagy a befektetési jövedelmet.
2. Számítsa ki az e jövedelem megszerzésével kapcsolatos összes kiadását. Ez magában foglalja az olyan kiadásokat, mint az adók, a szállítási költségek, a berendezések vagy szoftverek, valamint minden egyéb, a jövedelemszerzéshez közvetlenül kapcsolódó kiadást.
3. Vonja le az összes kiadását az összes bevételéből, hogy kiszámítsa a nettó jövedelmét.
4. Ossza el a nettó jövedelmét az Ön által ugyanebben az időszakban ledolgozott órák számával, hogy kiszámítsa a tényleges órabérét.
Tegyük fel például, hogy egy év alatt összesen 60 000 $-t keresett, és az e jövedelem megszerzésével kapcsolatos kiadásai 10 000 $-t tettek ki. A nettó jövedelme 50 000 dollár lenne. Ha ebben az évben 2000 órát dolgozott, a tényleges órabére 25 $ lenne (50 000 $ osztva 2000 órával).
A tényleges órabér kiszámításával jobban megértheti, hogy valójában mennyit keres óránként, és megalapozott döntéseket hozhat pénzügyeivel és karrierjével kapcsolatban.
A közvetlen munkaerőköltségre vetített általános költségráta kiszámítása a következő lépésekből áll:
1. Határozza meg a teljes általános költséget: Ez magában foglalja a vállalatnál felmerülő összes közvetett költséget, például a bérleti díjat, a közüzemi díjakat, a biztosítást és az egyéb általános költségeket. Adja össze ezeket a költségeket, hogy megkapja a teljes általános költséget.
2. Határozza meg a teljes közvetlen munkaerőköltséget: Ez tartalmazza az összes bért, fizetést, prémiumot és a közvetlen munkaerőt foglalkoztatóknak fizetett béradót. Adja össze ezeket a költségeket, hogy megkapja a teljes közvetlen munkaerőköltséget.
3. Ossza el az összes általános költséget az összes közvetlen munkaerőköltséggel: Ez adja meg az egy közvetlen munkaerőköltségre jutó általános költséghányadot. Például, ha az összes általános költség 100 000 $ és az összes közvetlen munkaerőköltség 500 000 $, akkor az egy közvetlen munkaerőköltségre jutó általános költségráta 20% (100 000 $ ÷ 500 000 $).
Ez a számítás segít meghatározni a közvetlen munkaerőköltség minden egyes dollárjához kapcsolódó általános költségek összegét. Ez az információ hasznos lehet a termékek vagy szolgáltatások árazásánál, valamint a költségvetés készítésénél és a költségelemzésnél.