A kereslet az áruk és szolgáltatások azon mennyiségére utal, amelyet a fogyasztók egy adott árszinten hajlandóak és képesek megvásárolni. Ez egy fontos fogalom, amelyet a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük, amikor megpróbálják megérteni a fogyasztói magatartást és ennek megfelelően meghatározni az árakat. A kereslet azonban két különböző kategóriára osztható: egyéni kereslet és piaci kereslet. A kereslet e két típusa közötti különbség ismerete segítheti a vállalkozásokat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az árképzési és marketingstratégiákról.
Az egyéni kereslet az áruk vagy szolgáltatások azon mennyiségére utal, amelyet egy fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni egy adott áron. Ezt a fajta keresletet olyan tényezők befolyásolják, mint a jövedelem, a személyes preferenciák és a helyettesítő termékek elérhetősége. Például egy egyén hajlandó lehet prémium árat fizetni a biotermékekért, mert értékeli a velük járó egészségügyi előnyöket. Másrészt, ha ugyanez az egyén nem kedveli a biotermékeket, választhat egy alacsonyabb árú alternatívát.
A piaci kereslet másrészt az áruk vagy szolgáltatások azon teljes mennyiségére utal, amelyet az összes fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni egy adott áron. Ezt a fajta keresletet olyan tényezők befolyásolják, mint a népesség nagysága, a jövedelemszint és a piaci trendek. Ha például az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt hirtelen megnő az elektromos autók iránti kereslet, akkor valószínűleg az ilyen járművek iránti piaci kereslet is növekedni fog.
Az egyéni és a piaci kereslet közötti legfontosabb különbség az, hogy az egyéni kereslet egy fogyasztóra jellemző, míg a piaci kereslet egy adott piac összes fogyasztójának preferenciáit foglalja magában. A kétféle kereslet közötti különbségtétel megértése azért fontos a vállalkozások számára, mert ez segíthet nekik abban, hogy marketing- és árképzési stratégiáikat úgy alakítsák ki, hogy azok jobban megfeleljenek a célközönség igényeinek.
Ha például egy vállalkozás egy adott termékkel egy meghatározott demográfiai csoportot céloz meg, akkor az egyéni keresletre összpontosíthat, és marketingtevékenységét az adott csoport preferenciáira szabhatja. Másrészt, ha egy vállalkozás egy szélesebb piacot próbál megszólítani, akkor lehet, hogy inkább a piaci keresletre kell összpontosítania, és olyan tényezőket kell figyelembe vennie, mint az árképzés és a termék elérhetősége, amelyek a szélesebb közönség számára vonzóak.
Összefoglalva, bár az egyéni kereslet és a piaci kereslet egyaránt fontos fogalmak, amelyeket a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük, két különböző fogalmat képviselnek, amelyek különböző stratégiákat igényelnek. A kereslet e két típusa közötti különbségek megértése segítheti a vállalkozásokat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az árképzéssel, a marketinggel és a termékfejlesztéssel kapcsolatban, ami végső soron nagyobb sikerhez vezet a piacon.
Az egyéni és a piaci keresleti görbék közötti legnagyobb különbség az, hogy az egyéni keresleti görbék egy áru vagy szolgáltatás azon mennyiségét mutatják, amelyet egy fogyasztó különböző árszinteken hajlandó és képes megvásárolni, míg a piaci keresleti görbék egy áru vagy szolgáltatás azon teljes mennyiségét mutatják, amelyet egy adott piacon az összes fogyasztó különböző árszinteken hajlandó és képes megvásárolni.
Más szóval, az egyéni keresleti görbe az áru vagy szolgáltatás ára és az egyetlen fogyasztó által keresett mennyiség közötti kapcsolatot mutatja, míg a piaci keresleti görbe az áru vagy szolgáltatás ára és az adott piacon az összes fogyasztó által keresett teljes mennyiség közötti kapcsolatot mutatja.
Az egyéni keresleti görbék egyetlen fogyasztó preferenciáin, jövedelmén és egyéb jellemzőin alapulnak, míg a piaci keresleti görbék egy adott piac összes fogyasztójának preferenciáin, jövedelmén és egyéb jellemzőin alapulnak.
Ezenkívül az egyéni keresleti görbék jellemzően lefelé lejtőek, ami azt jelenti, hogy az áru vagy szolgáltatás árának növekedésével az egyes fogyasztók által keresett mennyiség csökken, míg a piaci keresleti görbék szintén jellemzően lefelé lejtőek, ami azt jelenti, hogy az áru vagy szolgáltatás árának növekedésével az adott piacon az összes fogyasztó által keresett teljes mennyiség csökken.
Az egyéni kereslet egy adott termékből vagy szolgáltatásból azt a mennyiséget jelenti, amelyet egy adott fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni egy adott áron és időpontban. Ezt a keresletet számos tényező befolyásolja, beleértve a fogyasztó jövedelmét, preferenciáit, ízlését és a helyettesítő termékek elérhetőségét. Az egyéni kereslet megértése kritikus fontosságú a reklámozással és marketinggel foglalkozó vállalkozások számára, mivel segít nekik abban, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat hatékonyabban tudják megcélozni a fogyasztók meghatározott csoportjait. A fogyasztói magatartás és preferenciák elemzésével a vállalkozások a marketingstratégiáikat úgy alakíthatják ki, hogy a célvevők igényeinek megfelelő termékeket hozzanak létre, az árképzést a kereslethez igazítsák, és olyan reklámkampányokat dolgozzanak ki, amelyek kapcsolatot teremtenek a célközönséggel. Emellett a vállalkozások az egyéni keresletre vonatkozó adatok segítségével nyomon követhetik marketingtevékenységeik sikerét, és szükség szerint módosíthatják stratégiáikat, hogy elérjék céljaikat.
Igen, van különbség az egyéni keresleti ütemterv és a piaci keresleti ütemterv között.
Az egyéni keresleti ütemterv megmutatja, hogy az egyes fogyasztók milyen mennyiségű árut vagy szolgáltatást hajlandóak és képesek megvásárolni különböző árakon, minden más tényezőt változatlanul hagyva. Ez azt jelenti, hogy az egyéni keresleti ütemterv csak egy személy keresletét mutatja egy adott termék vagy szolgáltatás iránt.
Ezzel szemben a piaci keresleti ütemterv egy áru vagy szolgáltatás teljes mennyiségét mutatja, amelyet egy adott piacon az összes fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni különböző árakon, minden más tényezőt változatlanul hagyva. Ez azt jelenti, hogy a piaci keresleti ütemterv egy adott termék vagy szolgáltatás összes egyedi keresleti ütemtervének összegét jelenti egy adott piacon.
Lényegében az egyéni keresleti ütemterv egy fogyasztó keresletét, míg a piaci keresleti ütemterv az adott piac összes fogyasztójának keresletét képviseli. A keresleti ütemtervek e két típusa közötti különbség megértése fontos a vállalkozások és a marketingesek számára annak érdekében, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat hatékonyan a megfelelő célközönségnek és a megfelelő áron kínálhassák.