A kvalitatív kutatási stratégiák az emberi viselkedés, attitűdök és tapasztalatok mélyebb megértésére szolgáló módszerek összessége. A kvantitatív kutatással ellentétben, amely a számszerű adatokra és a statisztikai elemzésre összpontosít, a kvalitatív kutatás arra törekszik, hogy megértse az emberi viselkedés mögött rejlő jelentést és az okokat, amiért az emberek úgy cselekszenek, ahogyan cselekszenek. Ebben a cikkben a kvalitatív kutatási stratégiák néhány példáját és az emberi viselkedés megértésében betöltött jelentőségüket fogjuk megvizsgálni.
Az egyik leggyakoribb kvalitatív kutatási stratégia a néprajz. Az etnográfia az emberi viselkedés természetes környezetben történő tanulmányozásának olyan módszere, amely a vizsgált közösségben vagy kultúrában való elmerülést jelenti. A néprajzkutatók megfigyelik és részt vesznek az általuk vizsgált emberek mindennapi tevékenységeiben, gyakran hosszabb ideig élnek közöttük. Ez a módszer lehetővé teszi a kutatók számára, hogy mélyen megértsék az emberi viselkedést alakító kulturális normákat, értékeket és hiedelmeket.
Egy másik fontos kvalitatív kutatási stratégia a fenomenológia. A fenomenológia az emberi tapasztalatok feltárásának módszere az emberek által a tapasztalataikhoz fűzött szubjektív jelentések vizsgálatával. Ez a módszer magában foglalja az egyének megkérdezését tapasztalataikról, és az adatok elemzését a közös témák vagy minták azonosítása érdekében. A fenomenológiát gyakran használják az egészségügyi kutatásokban a krónikus betegségben vagy fogyatékosságban szenvedő betegek megélt tapasztalatainak megértésére.
A megalapozott elmélet egy másik kvalitatív kutatási stratégia, amelyet gyakran alkalmaznak a társadalomtudományi kutatásokban. A megalapozott elmélet magában foglalja egy elmélet kidolgozását egy adott jelenség magyarázatára az összegyűjtött adatok alapján. Ez a módszer magában foglalja az adatok gyűjtését interjúk, megfigyelések és más módszerek segítségével, majd azok elemzését a témák vagy minták azonosítása érdekében. Az így létrejövő elmélet a begyűjtött adatokon alapul, ahelyett, hogy előre kialakított elképzelések vagy feltételezések alapján dolgoznák ki.
Végül az esettanulmányok egy másik fontos kvalitatív kutatási stratégia. Az esettanulmányok egy adott személy vagy csoport mélyreható elemzését foglalják magukban, gyakran hosszabb időn keresztül. Az esettanulmányokat gyakran használják a pszichológiai és szociológiai kutatásokban, hogy megértsék a konkrét körülmények között élő egyének tapasztalatait.
Összefoglalva, a kvalitatív kutatási stratégiák fontos eszközei az emberi viselkedés megértésének. Ezek a módszerek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy mélyrehatóan megértsék az emberi viselkedést alakító kulturális, társadalmi és pszichológiai tényezőket. A kvalitatív kutatási stratégiák alkalmazásával a kutatók olyan meglátásokat és elméleteket dolgozhatnak ki, amelyek az egyének és közösségek életének javítását célzó szakpolitikák és beavatkozások alapjául szolgálhatnak.
A kvalitatív kutatás olyan típusú kutatás, amelynek célja az emberek attitűdjeinek, viselkedésének és tapasztalatainak feltárása és megértése nem számszerű adatokon keresztül. Íme tíz példa a kvalitatív kutatásra:
1. Fókuszcsoportok: Emberek kis csoportját hozzák össze, hogy egy adott témát, terméket vagy szolgáltatást mélyrehatóan megvitassanak.
2. Interjúk: Egyéni beszélgetéseket folytatnak egyénekkel, hogy betekintést nyerjenek gondolataikba, érzéseikbe és tapasztalataikba.
3. Esettanulmányok: Egy adott személy, csoport vagy helyzet részletes vizsgálatát végzik annak érdekében, hogy megértsék az azt kiváltó tényezőket.
4. Megfigyelések: A kutatók megfigyelik és rögzítik a viselkedéseket, interakciókat és tevékenységeket anélkül, hogy beavatkoznának vagy kérdéseket tennének fel.
5. Néprajz: A kutatók elmerülnek egy adott kulturális csoportban, hogy megértsék az életüket meghatározó hiedelmeket, értékeket és gyakorlatokat.
6. Tartalomelemzés: A kutatók írott vagy vizuális anyagokat, például könyveket, cikkeket, reklámokat vagy a közösségi médiában közzétett bejegyzéseket vizsgálnak és elemeznek, hogy témákat és mintákat azonosítsanak.
7. Narratív elemzés: A kutatók az egyének történeteit és személyes beszámolóit tanulmányozzák, hogy megértsék tapasztalataikat és perspektíváikat.
8. Megalapozott elmélet: A kutatók az általuk gyűjtött adatok alapján alakítanak ki elméletet, ahelyett, hogy egy már létező hipotézist tesztelnének.
9. Fenomenológia: A kutatók feltárják és leírják az egyének szubjektív tapasztalatait, például észleléseiket, érzelmeiket és érzéseiket.
10. Akciókutatás: A kutatók az érdekelt felekkel együttműködve valós körülmények között azonosítják és oldják meg a problémákat, gyakran az adatgyűjtés és -elemzés iteratív ciklusai révén.
A kvalitatív kutatás a kutatás olyan típusa, amely az emberi viselkedés és tapasztalatok mélyreható megértésére összpontosít, nem számszerű adatok megfigyelése és elemzése révén. Számos különböző kvalitatív kutatási megközelítés létezik, de itt van öt általánosan használt megközelítés:
1. Etnográfia: Ez a megközelítés magában foglalja a vizsgált kultúrában vagy közösségben való elmerülést annak érdekében, hogy mélyrehatóan megértsük hiedelmeiket, értékeiket és gyakorlataikat. A néprajzkutatók gyakran hosszabb időt töltenek azzal, hogy az általuk vizsgált emberekkel vagy azok közelében élnek, és megfigyelik viselkedésüket és interakcióikat különböző helyzetekben.
2. Fenomenológia: Ez a megközelítés az egyének vagy csoportok szubjektív tapasztalatainak megértésére összpontosít, és arra, hogy hogyan értelmezik tapasztalataikat. Az ezt a megközelítést alkalmazó kutatók interjúkat vagy más módszereket használhatnak arra, hogy gazdag leírásokat gyűjtsenek az emberek tapasztalatairól, majd elemezzék az adatokat a közös témák vagy minták azonosítása érdekében.
3. Megalapozott elmélet: Ez a megközelítés magában foglalja egy elmélet vagy modell kidolgozását a megfigyeléssel és elemzéssel gyűjtött adatok alapján. Az ezt a megközelítést alkalmazó kutatók interjúk, megfigyelések vagy más módszerek segítségével gyűjthetnek adatokat, majd elemzik az adatokat a közös minták vagy témák azonosítása érdekében. Ebből kiindulva kidolgozhatnak egy elméletet vagy modellt, amely megmagyarázza ezeket a mintákat.
4. Esettanulmány: Ez a megközelítés egy adott személy, csoport vagy szervezet mélyreható tanulmányozását foglalja magában annak érdekében, hogy megértsük viselkedésüket és tapasztalataikat egy adott kontextusban. Az ezt a megközelítést alkalmazó kutatók interjúk, megfigyelések vagy más módszerek segítségével gyűjthetnek adatokat, majd elemzik az adatokat a közös témák vagy minták azonosítása érdekében.
5. Narratív elemzés: Ez a megközelítés az emberek által a tapasztalataikról elmondott történetek elemzését foglalja magában annak megértése érdekében, hogy hogyan konstruálnak jelentést és identitást. Az ezt a megközelítést alkalmazó kutatók interjúk vagy más módszerek segítségével gyűjthetnek adatokat, majd elemzik az adatokat, hogy közös témákat vagy mintákat azonosítsanak az emberek által megosztott elbeszélésekben.