Minden vállalkozásnak, mérettől és iparágtól függetlenül, szilárd vállalati szintű stratégiára van szüksége a hosszú távú siker biztosításához. A vállalati szintű stratégia magában foglalja az egész szervezetet érintő döntések meghozatalát, beleértve azt, hogy mely piacokra lépjünk be, hogyan osszuk el az erőforrásokat, és milyen termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljunk. Ebben a cikkben a vállalati szintű stratégia három fő típusát tárgyaljuk, amelyeket a vállalkozások a növekedés és a siker érdekében használhatnak.
1. Növekedési stratégia
A növekedési stratégia magában foglalja a vállalat működésének bővítését, akár a meglévő piacokon való piaci részesedés növelésével, akár új piacokra való belépéssel. Ez megvalósulhat fúziók és felvásárlások, termékcsaládok vagy szolgáltatások bővítése vagy új telephelyek megnyitása révén. A növekedési stratégiát választó vállalkozásnak készen kell állnia arra, hogy jelentős erőforrásokat fektessen be új vállalkozásokba, és további kockázatokat vállaljon.
2. Stabilitási stratégia
A stabilitási stratégia a status quo fenntartását jelenti, és a siker jelenlegi szintjének fenntartására összpontosít. Ez jó választás lehet azon vállalkozások számára, amelyek elégedettek a jelenlegi piaci részesedésükkel és nyereségességükkel, de nem akarják megkockáztatni, hogy új vállalkozásokba fektessenek be. A stabilitási stratégiát választó vállalkozásoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy ne váljanak önelégülté, és ne szalasszák el a növekedési lehetőségeket.
3. Megszorítási stratégia
A megszorítási stratégia a nyereségesség javítása érdekében a tevékenységek visszafogását jelenti. Ez magában foglalhatja a személyzet csökkentését, a veszteséges telephelyek bezárását, vagy az alulteljesítő termékek vagy szolgáltatások értékesítését. Ezt a stratégiát jellemzően olyan vállalkozások alkalmazzák, amelyek pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és jelentős változtatásokra van szükségük ahhoz, hogy életképesek maradjanak. A megszorítások fájdalmas folyamatot jelenthetnek, de szükségesek lehetnek olyan vállalkozások számára, amelyek hosszú távon túl akarnak élni és gyarapodni.
4. Kombinációs stratégia
A kombinációs stratégia a növekedési, stabilitási és megszorítási stratégiák kombinációját alkalmazza a hosszú távú siker elérése érdekében. Például egy vállalkozás használhat növekedési stratégiát egy új piacra való terjeszkedésre, miközben egyidejűleg stabilitási stratégiát alkalmazhat a nyereségesség fenntartására a meglévő piacokon. Ez a megközelítés lehetővé teheti a vállalkozások számára, hogy kihasználják a növekedési lehetőségeket, miközben minimalizálják a kockázatokat.
Összefoglalva, a megfelelő vállalati szintű stratégia kiválasztása alapvető fontosságú minden olyan vállalkozás számára, amely hosszú távon sikeres akar lenni. Akár növekedési stratégiát, akár stabilitási stratégiát, akár megszorítási stratégiát, akár e megközelítések kombinációját választja, fontos, hogy a döntések meghozatala előtt alaposan mérlegelje céljait, erőforrásait és kockázatait. A megfelelő stratégiával az Ön vállalkozása növekedhet és virágozhat az elkövetkező években.
A vállalati szintű stratégiák azok a döntések és intézkedések, amelyeket a felső vezetés hoz a szervezet általános irányvonalának meghatározása érdekében. Három fő vállalati szintű stratégia létezik, amelyeket a szervezetek elfogadhatnak:
1. Növekedési stratégia: Ez a szervezet működésének bővítését és piaci részesedésének növelését jelenti. A növekedés különböző eszközökkel érhető el, például fúziókkal és felvásárlásokkal, új piacokra való belépéssel, új termékek vagy szolgáltatások bevezetésével és a termelési kapacitás növelésével.
2. Stabilitási stratégia: Ez a status quo fenntartását jelenti, és a szervezet jelenlegi működésének és piaci pozíciójának fenntartására összpontosít. Ezt a stratégiát gyakran alkalmazzák olyan iparágakban, ahol stabil a kereslet és alacsony a verseny.
3. Megszorítási stratégia: Ez magában foglalja a szervezet működésének csökkentését és a költségek csökkentését a nyereségesség javítása érdekében. A megszorítások magukban foglalhatják a munkaerő leépítését, a nem nyereséges üzletágak bezárását vagy a veszteséges piacokról való kivonulást.
Fontos, hogy a szervezetek gondosan mérlegeljék és válasszák ki a megfelelő stratégiát, amely összhangban van céljaikkal és célkitűzéseikkel, erőforrásaikkal és versenykörnyezetükkel.
A vállalati szintű stratégia a szervezet általános hatókörével és irányával foglalkozik. Ez magában foglalja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely üzletágakban kívánnak tevékenykedni, hogyan osszák el az erőforrásokat ezen üzletágak között, és hogyan teremtsenek értéket a szinergiák és a stratégiai illeszkedés révén. A vállalati szintű stratégiának több típusa létezik, amelyet egy vállalat követhet, többek között:
1. Diverzifikáció: Ez a stratégia magában foglalja a vállalat meglévő tevékenységeitől eltérő új üzletágakba való terjeszkedést. A diverzifikáció lehet kapcsolódó vagy nem kapcsolódó. A kapcsolódó diverzifikáció olyan vállalkozásokba való belépést jelent, amelyek kapcsolódnak a vállalat meglévő tevékenységeihez, míg a nem kapcsolódó diverzifikáció olyan vállalkozásokba való belépést jelent, amelyek nem kapcsolódnak a vállalat meglévő tevékenységeihez.
2. Vertikális integráció: Ez a stratégia magában foglalja a vállalat értékláncában feljebb vagy lejjebb lévő üzletágakba történő terjeszkedést. A vertikális integráció lehet visszafelé vagy előre irányuló. A visszafelé irányuló integráció olyan vállalkozások felvásárlását foglalja magában, amelyek a vállalat meglévő tevékenységeihez inputot szállítanak, míg az előre irányuló integráció olyan vállalkozások felvásárlását foglalja magában, amelyek a vállalat termékeit vagy szolgáltatásait forgalmazzák.
3. Földrajzi terjeszkedés: Ez a stratégia új földrajzi piacokra való terjeszkedést foglal magában. Ez lehet belföldi vagy nemzetközi.
4. Termékfejlesztés: Ez a stratégia olyan új termékek vagy szolgáltatások létrehozását jelenti, amelyek a vállalat meglévő kínálatához kapcsolódnak.
5. Piacfejlesztés: Ez a stratégia magában foglalja a vállalat ügyfélkörének bővítését új piaci szegmensek vagy földrajzi régiók megcélzásával.
Összességében a vállalati szintű stratégia kiválasztása a vállalat céljaitól, erőforrásaitól és versenykörnyezetétől függ. A vállalat egyszerre követhet egy vagy több ilyen stratégiát, vagy összpontosíthat egyetlen stratégiára, amely összhangban van az alapvető kompetenciáival és versenyelőnyeivel.