A leltár-átalakítási időszak ismeretének fontossága


Vállalkozóként fontos tudni, hogy mennyi időbe telik, amíg a leltár átfordul és bevételt generál. Itt jön a képbe a leltár-átalakítási időszak. A készlet-átalakítási időszak az az időtartam, amely alatt egy vállalat el tudja adni a készletét, és készpénzre tudja váltani azt. Ennek az időszaknak a kiszámításával meghatározhatja, hogy mennyire hatékony a készletgazdálkodása, és elvégezheti a szükséges kiigazításokat, hogy javítsa vállalkozása jövedelmezőségét.

A készlet-átalakítási időszak kiszámításához két információt kell összegyűjtenie: az átlagos készletet és az eladott áruk költségét (COGS). Az Ön átlagos készlete a készlet átlagos mennyisége, amelyet egy adott időszak alatt készleten tart. Az önköltség az ugyanezen időszak alatt eladott termékek költsége. Ha megvan ez a két számadat, a következő képlet segítségével kiszámíthatja a készlet-átváltási időszakot:

Készlet-átalakítási időszak = (Átlagos készlet / COGS) x az időszak napjainak száma

Például, ha az átlagos készlet 50 000 $, a COGS pedig 200 000 $ volt egy 90 napos időszakban, akkor a készlet-átalakítási időszak a következő:

Készlet-átalakítási időszak = (50 000 $ / 200 000 $) x 90

Készlet-átalakítási időszak = 22,5 nap

Ez azt jelenti, hogy átlagosan 22,5 napba telik, amíg a készlete átfordul és bevételt termel.

A készlet-átalakítási időszak ismerete azért fontos, mert segíthet megállapítani, hogy túl sok készlet van-e készleten, vagy ha az árképzési stratégiáját módosítani kell a készlet gyorsabb mozgatása érdekében. Ha a készlet-átalakítási idő túl hosszú, az azt jelentheti, hogy csökkentenie kell a készletszintet, vagy meg kell találnia a termékek gyorsabb értékesítésének módját. Ha a készlet-átalakítási időszak túl rövid, az azt jelentheti, hogy nem tart elegendő készletet a kereslet kielégítéséhez.

Ezen túlmenően a készlet-átalakítási időszak kiszámítása segíthet a szezonális tendenciák azonosításában is. Ha például a nyári hónapokban hosszabb a készlet-átalakítási idő, az azt jelezheti, hogy a lassabb értékesítési időszakhoz igazítania kell a készletszinteket.

Összefoglalva, a készlet-átalakítási időszak kiszámítása fontos lépés vállalkozása készletének kezelésében és jövedelmezőségének javításában. Ha megérti, hogy mennyi időbe telik, amíg a készlete átfordul és bevételt termel, megalapozott döntéseket hozhat a készletszintekről és az árképzési stratégiákról, ami végső soron egy sikeresebb vállalkozáshoz vezet.

FAQ
Mi az átállási időszak?

A konverziós időszak az üzleti életben használt kifejezés, amely arra az időtartamra utal, amely alatt egy vállalat a készletét árbevétellé alakítja át. Más szóval, ez az az időtartam, amely alatt egy vállalkozás el tudja adni a készletét, és az értékesítésért fizetést kap. A konverziós időszak egy vállalat hatékonyságának fontos mérőszáma, mivel közvetlenül befolyásolja a vállalat pénzforgalmát és jövedelmezőségét.

A konverziós időszakot úgy számítják ki, hogy hozzáadják azt az átlagos időt, amely alatt a vállalat eladja a készleteit (az úgynevezett készletforgási időszak), ahhoz az átlagos időhöz, amely alatt a vállalat beszedi a vevőitől a fizetést (az úgynevezett követelési időszak). Az így kapott szám azt a teljes időtartamot mutatja, amely alatt a vállalat készleteit készpénzre váltja.

Az átváltási időszak nyomon követésével a vállalkozások meghatározhatják, hogyan javíthatják hatékonyságukat és pénzforgalmukat. Például a készletértékesítéshez szükséges idő csökkentése vagy a vevőktől történő gyorsabb beszedés egyaránt hozzájárulhat a konverziós időszak lerövidítéséhez és a vállalat általános pénzügyi helyzetének javításához.

Hogyan kell kiszámítani a konverziós ciklust?

A konverziós ciklus egy olyan pénzügyi mérőszám, amely azt az időt méri, amely alatt egy vállalkozás a készletbe történő beruházásait készpénzre váltja vissza. Ez egy kritikus mérőszáma a vállalat működőtőke-gazdálkodásának hatékonyságának, és a következő képlettel számítható ki:

Átváltási ciklus = Kintlévő készletnapok + Kintlévő eladási napok – Kintlévő fizetési napok

A Kintlévő készletnapok (DIO) azt méri, hogy egy vállalatnak átlagosan hány napba telik, amíg el tudja adni a készletét. Ezt úgy számítják ki, hogy az átlagos készletet elosztják az eladott áruk költségével, majd az eredményt megszorozzák 365 nappal.

A kintlévő értékesítési napok (DSO) azt méri, hogy egy vállalatnak átlagosan hány napba telik, amíg a vevőitől beszedi a fizetést. Ezt úgy számítják ki, hogy az átlagos kintlévőséget elosztják a teljes hitelértékesítéssel, majd az eredményt megszorozzák 365 nappal.

A kintlévőségek kintlévősége (DPO) azt méri, hogy egy vállalatnak átlagosan hány nap alatt kell kifizetnie a szállítóit. Ezt úgy számítják ki, hogy az átlagos szállítói tartozást elosztják a teljes hitelbeszerzéssel, majd az eredményt megszorozzák 365 nappal.

A DPO-t kivonva a DIO és a DSO összegéből, megkapjuk a konverziós ciklust. A rövidebb konverziós ciklus azt jelenti, hogy a vállalat képes gyorsan értékesíteni a készleteit, gyorsan beszedni a vevőktől a fizetéseket, és késleltetni a beszállítóknak történő kifizetéseket, ami javíthatja a pénzforgalmat és a jövedelmezőséget.

Mennyi az éves konverziós ciklus?

Az éves konverziós időszak egy olyan pénzügyi mutatószám, amely azt méri, hogy egy vállalkozásnak mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy a készletét árbevétellé alakítsa át. Ezt úgy számítják ki, hogy az átlagos készletet elosztják az egy napra jutó eladott áruk költségével. Ezt a mérőszámot azért fontos nyomon követniük a vállalkozásoknak, mert segít meghatározni, hogy mennyire hatékonyan kezelik a készleteiket és mennyire termelnek bevételt.

Az átváltási időszak jelentősen változhat a vállalkozás jellegétől és attól függően, hogy milyen iparágban tevékenykedik. Például egy gyorsan forgó fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi vállalkozásnak rövidebb átállási ideje lehet, mint egy olyan gyártónak, amely hosszabb értékesítési ciklussal rendelkező speciális berendezéseket gyárt.

A rövidebb konverziós időszakot általában jobbnak tartják, mert ez azt jelenti, hogy a vállalkozás gyorsabban és hatékonyabban termel bevételt. A fenntartható üzleti működés biztosítása érdekében azonban fontos egyensúlyt teremteni a készletgazdálkodás és az értékesítés növekedése között.

A vállalkozások hatékony készletgazdálkodási gyakorlatok – például a kereslet előrejelzése, a rendelési és gyártási folyamatok optimalizálása, valamint a felesleges vagy elavult készletek csökkentése – bevezetésével javíthatják konverziós időszakukat.