A leltárellenőrzés csatája: Push System Vs. Pull System


A készletellenőrzés minden üzleti tevékenység kritikus szempontja. Ez az a folyamat, amelynek során az áruk áramlását a gyártás helyétől az értékesítés helyéig irányítjuk. Kétféle készletellenőrzési rendszer létezik: push és pull rendszer. Mindkét rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai, és a vállalkozásoknak ki kell választaniuk az igényeiknek megfelelőt. Ebben a cikkben a push rendszerű és a pull rendszerű leltárellenőrzés közötti különbségeket tárgyaljuk.

A push rendszer a leltárellenőrzés hagyományos módszere. Ebben a rendszerben az árukat az előre jelzett kereslet alapján gyártják le. A gyártó nagy mennyiségű árut gyárt, és azt a piacra tolja. Az árukat a forgalmazókhoz, nagykereskedőkhöz és kiskereskedőkhöz tolják, akik viszont a végfelhasználókhoz tolják azokat. A push-rendszer olyan stabil kereslettel rendelkező vállalkozások számára alkalmas, ahol a termelési folyamat kiszámítható.

Ezzel szemben a pull rendszer a készletellenőrzés modern módszere. Ebben a rendszerben az áruk előállítása a tényleges kereslet alapján történik. A gyártó csak akkor gyárt árut, ha van rá kereslet. A pull-rendszer olyan vállalkozások számára alkalmas, ahol a kereslet ingadozik, ahol a termelési folyamat kiszámíthatatlan. A pull-rendszert Just-In-Time (JIT) készletellenőrzésként is ismerik. Ez a készletellenőrzés lean módszere, amelynek célja a pazarlás csökkentése és a hatékonyság növelése.

A push rendszernek számos előnye van. Például alkalmas a stabil kereslettel rendelkező vállalkozások számára. Emellett lehetővé teszi a gyártók számára, hogy kihasználják a méretgazdaságossági előnyöket. A push-rendszer olyan vállalkozások számára is alkalmas, amelyeknek hosszú átfutási ideje van, ahol az áruk gyártása hosszú időt vesz igénybe. A push rendszernek azonban számos hátránya van. Például hajlamos a túltermelésre, ami többletkészletet eredményez. Emellett rugalmatlan is, és kihívást jelent a termelésnek a kereslet változásaihoz való igazítása.

A pull rendszernek ezzel szemben számos előnye van. Például csökkenti a készletszinteket, ami megtakarítást jelent a tárolási és kezelési költségekben. Emellett csökkenti a pazarlást és növeli a hatékonyságot. A pull rendszer rugalmas is, és gyorsan alkalmazkodik a kereslet változásaihoz. A pull rendszernek azonban számos hátránya is van. Például nagyfokú koordinációt igényel a beszállítók, a gyártók és a forgalmazók között. A megvalósítása is kihívást jelent, és jelentős beruházásokat igényel a technológiába és a képzésbe.

Összefoglalva, mind a push-, mind a pull-rendszernek megvannak az előnyei és a hátrányai. A vállalkozásoknak ki kell választaniuk az igényeiknek megfelelőt. A push rendszer a stabil kereslettel rendelkező vállalkozások számára alkalmas, míg a pull rendszer az ingadozó kereslettel rendelkező vállalkozások számára. Végső soron a két rendszer közötti választás számos tényezőtől függ, például a vállalkozás jellegétől, a termék jellegétől és a piaci viszonyoktól.

FAQ
Mi a fő különbség a push és a pull rendszerek között?

A push és pull rendszerek az ellátási lánc menedzsmentben alkalmazott két különböző megközelítés az áruk vagy szolgáltatások áramlásának irányítására. A két rendszer közötti fő különbség abban rejlik, hogy hogyan indítják el a termelési folyamatot és hogyan kezelik a készleteket.

A push rendszerben a termelés elindítása a keresletre vonatkozó előrejelzések vagy jóslatok alapján történik. A gyártó előre legyártja az árukat, és továbbítja azokat a kiskereskedőnek vagy a forgalmazónak, aki aztán továbbítja azokat a végső fogyasztónak. A push-rendszerek célja, hogy az árukat nagy mennyiségben állítsák elő és széles körben terjesszék az értékesítés maximalizálása érdekében. Ez a megközelítés nagy készletet és az ellátási lánc különböző lépései közötti magas szintű koordinációt igényel.

Ezzel szemben a pull rendszerben a termelést a végfelhasználó tényleges kereslete alapján indítják el. A gyártó csak akkor gyártja az árut, amikor megrendelik, a kiskereskedő vagy a forgalmazó pedig csak akkor rendel árut a gyártótól, amikor teljesíteni kell a vevői megrendelést. A pull-rendszerek célja a készlet minimalizálása és az, hogy csak azt állítsák elő, amire szükség van, ami csökkenti a pazarlást és javítja a hatékonyságot. Ez a megközelítés magas szintű koordinációt igényel az ellátási lánc különböző lépései között, és a keresletre vonatkozó pontos és időszerű információkra támaszkodik.

Összefoglalva, a push és pull rendszerek közötti fő különbség az, hogy a push rendszerek előrejelzésekre támaszkodnak és előre gyártják az árukat, míg a pull rendszerek a tényleges keresletre támaszkodnak és csak akkor gyártják az árukat, amikor megrendelik őket. Mindkét rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai, és a kettő közötti választás a vállalkozás sajátos igényeitől és jellemzőitől függ.

Milyen előnyei vannak a pull leltározási rendszer alkalmazásának a push rendszerrel szemben?

A pull leltárrendszer a készletgazdálkodási rendszer olyan típusa, amelyben a készletet csak akkor rendelik meg és töltik fel újra, amikor az már egy bizonyos szintre kimerült. Ezzel szemben a push leltározási rendszerben a készletet az aktuális szinttől vagy kereslettől függetlenül rendelik meg és töltik fel. A pull leltározási rendszer alkalmazásának számos előnye van a push rendszerrel szemben:

1. Csökkentett készletezési költségek: A pull rendszerben a készletet csak akkor rendelik meg, amikor szükség van rá, így csökken a túlkészletezés és a felesleges készlet tartásának kockázata. Ez alacsonyabb készletköltségeket és nagyobb nyereségességet eredményezhet a vállalkozás számára.

2. Javuló pénzforgalom: A pull leltárrendszerek hozzájárulhatnak a pénzforgalom javításához is, mivel a vállalkozások csak akkor fizetnek a készletért, amikor arra szükség van. Ez segíthet csökkenteni a nagy összegű előzetes készletbeszerzések szükségességét, és javíthatja a pénzforgalom kiszámíthatóságát.

3. Fokozott hatékonyság: A pull inventory rendszerek segíthetnek a vállalkozásoknak hatékonyabbá válni a pazarlás csökkentésével, a termelés ütemezésének javításával és a készlet-előrejelzés pontosságának növelésével. Ez gyorsabb átfutási időt, jobb vevői elégedettséget és nagyobb nyereségességet eredményezhet.

4. Jobb ügyfélkiszolgálás: A pull inventory rendszerek segíthetnek a vállalkozásoknak a jobb ügyfélkiszolgálásban is, mivel biztosítják, hogy a termékek mindig raktáron legyenek és rendelésre rendelkezésre álljanak. Ez segíthet javítani a vásárlói elégedettséget és hűséget.

Összességében a pull inventory rendszer segíthet a vállalkozásoknak a költségek csökkentésében, a pénzforgalom javításában, a hatékonyság növelésében és a jobb ügyfélkiszolgálásban. A pull rendszer bevezetésével a vállalkozások jobban kezelhetik a készleteiket és javíthatják az eredményüket.