A leltárértékelés a számvitel egyik legfontosabb szempontja, amely a vállalat által értékesítésre készleten tartott áruk vagy termékek értékének meghatározását jelenti. A készletértékelés két népszerű módszere a bruttó nyereség módszer és a kiskereskedelmi készlet módszer. Mindkét módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, és működésük megértése fontos minden olyan vállalkozó számára, aki megalapozott döntéseket szeretne hozni a készletgazdálkodással kapcsolatban.
A bruttó nyereség módszer viszonylag egyszerű módja a készletérték meghatározásának. Ennek során az eladott áruk költségét (COGS) vesszük, és egy felárszázalékot adunk hozzá, hogy megkapjuk az eladási árat. A felárszázalékot úgy számítják ki, hogy a bruttó nyereséget elosztják a nettó árbevétellel. Ez a módszer olyan vállalkozások számára hasznos, amelyek állandó árrésszázalékkal és viszonylag stabil készletszintekkel rendelkeznek.
Másrészt a kiskereskedelmi leltározási módszer összetettebb, és jellemzően kiskereskedők használják. Ez magában foglalja az eladásra rendelkezésre álló áruk bekerülési értékének kiszámítását, majd a kiskereskedelemhez viszonyított bekerülési érték arányának meghatározását. Ezt az arányt használják az eladott áruk bekerülési értékének és a készlet végértékének meghatározására. A kiskereskedelmi leltározási módszer hasznos az ingadozó készletszintű és több termékcsaláddal rendelkező vállalkozások számára.
A bruttó nyereség módszer egyik fő előnye az egyszerűsége. Könnyen kiszámítható és minimális nyilvántartást igényel. Ezenkívül hasznos lehet a készletértékek becslésére, amikor a fizikai leltározás nem kivitelezhető vagy nem praktikus. Mivel azonban egy rögzített árrésszázalékra támaszkodik, előfordulhat, hogy nem tükrözi pontosan a piaci feltételek vagy az áruk költségének változásait.
Ezzel szemben a kiskereskedelmi leltározási módszer pontosabb leltárértékelést biztosíthat, mivel figyelembe veszi a tételek tényleges eladási árait. Hasznos az olyan kiskereskedők számára is, amelyek gyakran változtatják az árakat vagy szezonális készletingadozással küzdenek. Ugyanakkor időigényesebb lehet, és több nyilvántartást igényel, mint a bruttó nyereség módszer.
Összefoglalva, mind a bruttó nyereség módszer, mind a kiskereskedelmi leltározási módszer rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal. Annak eldöntése, hogy melyik módszert alkalmazzák, számos tényezőtől függ, beleértve a vállalkozás jellegét, az értékesített készlet típusát és a szükséges nyilvántartás szintjét. Végső soron ezeknek a készletértékelési módszereknek a megértése elengedhetetlen a készletgazdálkodással és a pénzügyi beszámolással kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
A bruttó nyereség módszer és a kiskereskedelmi módszer két gyakori módszer, amelyet a vállalatok a készleteik becslésére használnak. A bruttó nyereség módszer során az eladott áruk költségét (COGS) úgy számítják ki, hogy a nettó értékesítésből kivonják a bruttó nyereséget. Másfelől a kiskereskedelmi módszer az eladott áruk költségének becslését jelenti úgy, hogy a végkészletre a kiskereskedelmi költségek arányát alkalmazzák.
Számos olyan forgatókönyv van, amikor egy vállalat hasznosnak találhatja a bruttó nyereség vagy a kiskereskedelmi módszer alkalmazását a készletek becslésére. Először is, mindkét módszer hasznos lehet olyan vállalatok számára, amelyeknek nagy a készletforgalma, mivel gyors és egyszerű módot biztosítanak a COGS becslésére. Ezen túlmenően a kiskereskedelmi módszer különösen hasznos a termékek széles választékát értékesítő vállalatok számára, mivel lehetővé teszi az eladott áruk költségének egyszerű becslését, még akkor is, ha sok különböző termékkategória létezik.
Másodszor, mindkét módszer hasznos lehet azon vállalatok számára, amelyeknél jelentős ingadozások tapasztalhatók az értékesítésben vagy a készletszintekben. Például, ha egy vállalatnál hirtelen megnövekszik az értékesítés, a hagyományos készletnyilvántartási módszerekkel nehéz lehet pontosan megbecsülni az eladott áruk költségét. Ebben az esetben a bruttó nyereség vagy a kiskereskedelmi módszer pontosabb becslést adhat a COGS-ről, mivel figyelembe veszi az értékesítés és a készletszintek változásait.
Végül, a bruttó nyereség módszer hasznos lehet azon vállalatok számára, amelyek a készleteik értékét pénzügyi beszámolási célokra szeretnék megbecsülni. Ennek oka, hogy a bruttó nyereség módszer pontosabb becslést ad az eladott áruk költségére, mint a hagyományos készletnyilvántartási módszerek, mint például a FIFO (first-in, first-out) vagy az LIFO (last-in, first-out) módszer. Ez különösen hasznos lehet azon vállalatok számára, amelyeknek jelentést kell készletértékükről készíteniük a befektetők vagy más érdekelt felek számára.
Összefoglalva, a bruttó nyereség módszer és a kiskereskedelmi módszer hasznos lehet azon vállalatok számára, amelyeknek magas a készletek forgási sebessége, jelentős ingadozásokat tapasztalnak az értékesítésben vagy a készletszintekben, vagy amelyeknek meg kell becsülniük a készleteik értékét pénzügyi beszámolási célokra.
A kiskereskedelmi leltármódszer a kiskereskedelmi üzletben lévő készletek értékének becslésére használt módszer. Ez egy egyszerűsített módszer, amelyet a kiskereskedők általában a készletszintek nyomon követésére és az eladott áruk költségének meghatározására használnak.
A kiskereskedelmi leltározási módszer során az eladott áruk költségét a termékek kiskereskedelmi árának és a felár százalékának felhasználásával számítják ki. Ennél a módszernél a készletet kiskereskedelmi áron értékelik, majd az eladott áruk költségét úgy becsülik meg, hogy a záró készlet költségét kivonják a kezdő készlet költségéből.
Az eladott áruk önköltségének kiskereskedelmi leltározási módszerrel történő kiszámításához általában a következő lépéseket kell követni:
1. Határozza meg a kiskereskedelmi bekerülési érték százalékos arányát: Ez úgy történik, hogy az áru bekerülési értékét elosztjuk a kiskereskedelmi árral.
2. Számítsa ki a zárókészlet bekerülési értékét: Ez úgy történik, hogy a zárókészlet kiskereskedelmi értékét megszorozzuk a kiskereskedelmi költség százalékkal.
3. Határozza meg az eladott áruk költségét: Ez úgy történik, hogy a zárókészlet bekerülési értékét kivonjuk a kezdőkészlet bekerülési értékéből.
A kiskereskedelmi leltározási módszer hasznos eszköz a kiskereskedők számára a készletérték gyors és egyszerű becslésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a módszer nem mindig tükrözi pontosan a tényleges készletértéket, mivel nem a tényleges költségeken, hanem a becsült értékeken alapul. Ezért fontos, hogy a kiskereskedők ezt a módszert más készletértékelési módszerekkel együtt használják, hogy teljes képet kapjanak készletük értékéről.