A marginális növekedés azokra a fokozatos javulásokra utal, amelyeket egy személy vagy szervezet idővel elér. Ez az a lassú és folyamatos fejlődés, amely hosszú távon jelentős nyereséghez vezet. Bár a marginális növekedés fogalma jelentéktelennek tűnhet, valójában a hosszú távú célok elérésének kulcsfontosságú eleme.
A marginális növekedést gyakran figyelmen kívül hagyják, mert nem olyan elbűvölő, mint a nagy mérföldkövek elérése vagy a nagy eredmények elérése. Azonban a kis győzelmek halmozódása az, ami idővel jelentős fejlődéshez vezet. Ha arra összpontosítunk, hogy minden nap apró javulásokat érjünk el, nagyobb valószínűséggel maradunk motiváltak, és következetesen haladunk céljaink felé.
A marginális növekedés egyik legfontosabb előnye, hogy segít nekünk lendületet venni. Amikor elkezdünk apró javulásokat elérni, elkezdjük látni erőfeszítéseink előnyeit, ami motivál minket a további fejlődésre. Ahogy tovább építjük a lendületet, egyre magabiztosabbá válunk abban, hogy képesek vagyunk elérni a céljainkat, és nagyobb valószínűséggel vállalunk nagyobb kihívásokat is.
A marginális növekedés másik előnye, hogy segít jó szokásaink kialakításában. Amikor arra összpontosítunk, hogy minden nap apró javulásokat érjünk el, nagyobb valószínűséggel alakítunk ki olyan szokásokat, amelyek támogatják hosszú távú céljainkat. Ha például az a célunk, hogy fizikailag fittebbek legyünk, kezdhetjük azzal, hogy minden nap elmegyünk egy rövid sétára. Ahogy kialakítjuk a gyaloglás szokását, fokozatosan növelhetjük a sétáink távolságát vagy intenzitását, ami idővel jelentős javulást eredményez a fittségünkben.
Végül a marginális növekedés segít nekünk abban, hogy hosszú távú céljainkra összpontosítsunk. Ha arra összpontosítunk, hogy minden nap apró javulásokat érjünk el, kevésbé valószínű, hogy túlterhelődünk céljaink nagyságától. Ehelyett képesek vagyunk a céljainkat kezelhető darabokra bontani, és minden nap a fejlődésre összpontosítani. Ez a megközelítés segít motiváltnak maradni, és könnyebbé teszi, hogy a pályán maradjunk, amikor akadályokba vagy visszaesésekbe ütközünk.
Összefoglalva, a marginális növekedés a hosszú távú célok elérésének kritikus eleme. Bár lehet, hogy nem olyan elbűvölő, mint a nagy eredmények elérése, az apró javulások halmozódása az, ami idővel jelentős előrelépéshez vezet. Ha minden nap apró javulásokra összpontosítunk, lendületet vehetünk, jó szokásokat alakíthatunk ki, és hosszú távú céljainkra összpontosíthatunk.
A közgazdaságtanban a marginális szó a költségekben vagy a haszonban bekövetkező kiegészítő vagy járulékos változást jelenti, amely egy adott áru vagy szolgáltatás termelésének vagy fogyasztásának kis mértékű növeléséből vagy csökkentéséből adódik. A határköltség az összköltségben bekövetkező változást jelenti, amely egy termék egy további egységének előállításakor vagy egy szolgáltatás nyújtásakor következik be, míg a határhaszon a termék vagy szolgáltatás egy további egységének fogyasztásából eredő összhaszon változására utal.
A határhaszonelemzés alapvető fogalom a közgazdaságtanban, mivel segíti a vállalkozásokat és az egyéneket a termeléssel, árképzéssel és fogyasztással kapcsolatos döntések meghozatalában. Egy adott döntés határköltségének és határhasznának összehasonlításával az egyének és a vállalatok meghatározhatják, hogy a többletköltség megéri-e a többlethasznot. Más szóval, értékelni tudják, hogy egy áru vagy szolgáltatás egy újabb egységének előállításával vagy fogyasztásával járó költséget indokolja-e az adott egységből származó haszon.
Ha például egy vállalat egy termék egy további egységének előállítását fontolgatja, akkor kiszámítja az egység előállításának határköltségét (azaz a további munkaerő, anyag és egyéb szükséges erőforrások költségét). Ezt összehasonlítaná az egység előállításának határhasznával (azaz az egység eladásából származó többletbevétellel). Ha a határhaszon meghaladja a határköltséget, akkor a vállalat úgy dönt, hogy legyártja a további egységet, mivel az nettó nyereségnövekedést eredményezne. Másrészt, ha a határköltség meghaladja a határhasznot, akkor a vállalat nem gyártja le a további egységet, mivel az nettó veszteséget eredményezne.
A határátlag egy statisztikai kifejezés, amely egy változó átlagos értékére utal egy tényező összes szintjén. Más szóval, ez egy változó átlagos értéke, amikor minden más tényező állandó marad. A marginális átlagot gyakran használják a varianciaanalízisben (ANOVA), hogy meghatározzák egy tényező általános hatását a mért változóra.
A marginális átlag kiszámításához először ki kell számítani a változó átlagértékét a tényező minden egyes szintjére. Ezután ezeknek az átlagoknak az átlagát veszi, hogy megkapja a marginális átlagot. Ha például a különböző műtrágyatípusoknak a növények növekedésére gyakorolt hatását vizsgálná, akkor kiszámítaná a növények átlagos magasságát minden egyes műtrágyatípusra, majd ezen átlagok átlagát véve megkapná a marginális átlagos magasságot az összes műtrágyatípusra.
A marginális átlag azért hasznos, mert lehetővé teszi egy tényezőnek egy változóra gyakorolt általános hatását, függetlenül az azt esetleg befolyásoló egyéb tényezőktől. A marginális átlag kiszámításával meghatározhatja, hogy egy tényezőnek van-e jelentős hatása a mért változóra, és hogy ez a hatás milyen erős. Ez az információ felhasználható arra, hogy megalapozott döntéseket hozzon egy rendszer vagy folyamat teljesítményének optimalizálásával kapcsolatban, vagy hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol fejlesztéseket lehet végrehajtani.