A megbízható belső ellenőrzési rendszer minden vállalatirányítási folyamat létfontosságú eleme. Ez olyan irányelvek, eljárások és folyamatok sorozata, amelyek célja a törvényeknek és szabályzatoknak való megfelelés biztosítása, az eszközök védelme a lopástól és csalástól, valamint a pontos pénzügyi nyilvántartások vezetése. A rendszer célja, hogy ésszerű biztosítékot nyújtson arra, hogy a szervezet céljai hatékonyan és eredményesen valósulnak meg.
A belső kontrollrendszernek öt közös jellemzője van, amelyek kritikusak a rendszer sikeréhez. Az első a kontrollkörnyezet, amely meghatározza a szervezet viselkedését. Ez magában foglalja a szervezet kultúráját, értékeit és etikai normáit. A kontrollkörnyezet az az alap, amelyre a belső kontrollrendszer többi összetevője épül.
A második jellemző a kockázatértékelés. Ez magában foglalja a szervezetet fenyegető kockázatok azonosítását és értékelését. A kockázatértékelés kritikus fontosságú a hatékony belső kontrollok kialakításához, mert segít azonosítani a szervezet azon területeit, amelyek csalásnak, hibának vagy más típusú kockázatoknak vannak kitéve. Ezt az információt ezután az ezeket a kockázatokat mérséklő kontrollok kidolgozására használják fel.
A harmadik jellemző a kontrolltevékenységek. Ezek azok a politikák és eljárások, amelyeket a szervezet céljainak elérése érdekében vezetnek be. A kontrolltevékenységek közé tartoznak például a feladatok elkülönítése, az engedélyezési és jóváhagyási eljárások, valamint a fizikai kontrollok. Ezek a kontrollok a csalás megelőzésére, a pontosság biztosítására és az eszközök védelmére szolgálnak.
A negyedik jellemző az információ és a kommunikáció. Ez magában foglalja az információk időben történő és pontos közlését az egész szervezeten belül. Ez magában foglalja a pénzügyi és nem pénzügyi információkat. A hatékony kommunikáció kritikus fontosságú a belső kontrollrendszer sikeréhez, mert ez biztosítja, hogy a szervezetben mindenki ugyanazon az oldalon álljon, és megértse szerepét és felelősségét.
Az utolsó jellemző a monitoring. Ez magában foglalja a belső ellenőrzési rendszer folyamatos felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az hatékonyan működjön. A nyomon követés történhet belső auditok, vezetői felülvizsgálatok vagy más típusú felülvizsgálati folyamatok révén. A belső kontrollrendszer nyomon követésével a szervezet azonosíthatja a gyenge pontokat, és szükség esetén javításokat végezhet.
Összefoglalva, a szilárd belső kontrollrendszer minden vállalatirányítási folyamat kritikus eleme. Megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy a szervezet célkitűzései hatékonyan és eredményesen valósulnak meg, miközben megvédi az eszközöket a lopástól és a csalástól. A belső kontrollrendszer öt közös jellemzője a kontrollkörnyezet, a kockázatértékelés, a kontrolltevékenységek, az információ és kommunikáció, valamint a felügyelet. E jellemzők megvalósításával a szervezetek hatékony belső kontrollokat alakíthatnak ki, amelyek csökkentik a kockázatokat és biztosítják a törvényeknek és szabályozásoknak való megfelelést.
A belső kontrollrendszer olyan irányelvek és eljárások összességét jelenti, amelyeket a szervezetek az eszközeik védelme, a pénzügyi információk pontosságának és megbízhatóságának biztosítása, valamint a törvényeknek és szabályozásoknak való megfelelés elősegítése érdekében hajtanak végre. A következők a hatékony belső kontrollrendszer néhány kulcsfontosságú jellemzője:
1. Ellenőrzési környezet: Ez a szervezet vezetésének és alkalmazottainak a belső ellenőrzéssel kapcsolatos általános hozzáállását, tudatosságát és tevékenységét jelenti. Magában foglalja a felső vezetés hangnemét, az etikai értékeket és a kontrollfolyamatban részt vevő egyének kompetenciáját.
2. Kockázatértékelés: Ez magában foglalja azon potenciális kockázatok azonosítását és elemzését, amelyek hatással lehetnek a szervezet céljaira. Magában foglalja a különböző kockázati forgatókönyvek valószínűségének és hatásának értékelését, valamint stratégiák kidolgozását az ilyen kockázatok mérséklésére vagy kezelésére.
3. Ellenőrzési tevékenységek: Ezek olyan konkrét eljárások vagy politikák, amelyeket az azonosított kockázatok mérséklésére terveztek. A kontrolltevékenységek közé tartoznak például a feladatok elkülönítése, az engedélyezési és jóváhagyási eljárások, a fizikai kontrollok és a technológiai kontrollok használata.
4. Információ és kommunikáció: Ez magában foglalja a releváns információk időben történő és pontos közlését az érdekelt felekkel, beleértve a munkavállalókat, az ügyfeleket, a beszállítókat és a szabályozó szerveket. Ez magában foglalja az ellenőrzési folyamatot támogató hatékony információs rendszerek használatát is.
5. Monitoring: Ez magában foglalja a szervezet belső ellenőrzési rendszere hatékonyságának folyamatos értékelését. Magában foglalja a pénzügyi és működési adatok rendszeres felülvizsgálatát, a belső és külső auditokat és a visszajelzés egyéb formáit.
Összességében a hatékony belső kontrollrendszer kritikus fontosságú a szervezetek számára, hogy elérjék céljaikat, megvédjék eszközeiket, és megfeleljenek a törvényeknek és szabályozásoknak. Biztosítékot nyújt az érdekeltek számára, hogy a szervezet felelősségteljesen és átlátható módon működik.
A Quizlet szerint a belső ellenőrzés öt összetevője a következő:
1. Ellenőrzési környezet: Ez a vezetés által meghatározott általános hangnemre és a vállalati kultúrára utal, amely hatással lehet arra, hogy a belső ellenőrzéseket hogyan hajtják végre és követik.
2. Kockázatértékelés: Ez magában foglalja azon potenciális kockázatok azonosítását, amelyek hatással lehetnek a vállalat pénzügyi beszámolójára, és annak meghatározását, hogy hogyan lehet ezeket a kockázatokat kezelni vagy mérsékelni.
3. Ellenőrzési tevékenységek: Ezek olyan konkrét irányelvek, eljárások és intézkedések, amelyeket a belső kontrollok hatékony működésének biztosítása érdekében vezetnek be. A kontrolltevékenységek közé tartoznak például a feladatok elkülönítése, a hozzáférés ellenőrzése és a felügyeleti eljárások.
4. Információ és kommunikáció: Ez a komponens magában foglalja annak biztosítását, hogy a releváns információkat hatékonyan kommunikálják az egész vállalaton belül, beleértve a belső kontrollok végrehajtásáért és felügyeletéért felelős személyeket is.
5. Monitoring: Ez magában foglalja a belső ellenőrzések folyamatos nyomon követését annak biztosítása érdekében, hogy azok rendeltetésszerűen működjenek, és hogy azonosítani lehessen az esetleges problémákat vagy gyengeségeket, amelyekkel foglalkozni kell. A monitoring magában foglalhatja a rendszeres tesztelést, auditokat és egyéb értékeléseket.