A megfelelőségi ellenőrzés egy fontos folyamat, amelyet a szervezetek annak biztosítása érdekében végeznek, hogy megfeleljenek a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek. A megfelelőségi audit elsődleges célja azon területek azonosítása, ahol a szervezet nem felel meg a jogszabályoknak, és a megfelelő korrekciós intézkedések megtétele. Ebben a cikkben a megfelelési audit különböző céljait vizsgáljuk meg, és azt, hogy miért fontosak ezek a szervezetek számára.
1. A szabályozási megfelelés biztosítása:
A megfelelőségi audit egyik fő célja annak biztosítása, hogy egy szervezet megfeleljen az üzleti tevékenységét szabályozó előírásoknak és törvényeknek. Ide tartoznak az adatvédelemmel, a környezetvédelemmel, a munkaügyi törvényekkel és sok mással kapcsolatos törvények és rendeletek. Az ezeknek a szabályozásoknak való meg nem felelés komoly bírságokat, jogi károkat és a szervezet hírnevének romlását eredményezheti. A megfelelőségi audit segít a szervezeteknek a nem megfelelő területek azonosításában és a korrekciós intézkedések megtételében, mielőtt még túl késő lenne.
2. A kockázatok azonosítása:
A megfelelőségi audit segít a szervezeteknek abban is, hogy azonosítsák a nem megfelelőségből eredő potenciális kockázatokat. Például az adatvédelmi előírások be nem tartása adatvédelmi incidensekhez vezethet, ami érzékeny adatok elvesztését, pénzügyi veszteséget és hírnévkárosodást eredményezhet. A megfelelőségi audit segít a szervezeteknek azonosítani az ilyen kockázatokat, és megfelelő intézkedéseket hozni azok mérséklésére.
3. Javítsa a folyamatokat:
A megfelelőségi audit másik célja, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a szervezet folyamatai javíthatók. A megfelelőségi audit segíthet a szervezeteknek abban, hogy azonosítsák folyamataikban a nem megfelelő hatékonyságot, például a redundáns folyamatokat vagy a felesleges lépéseket, és korrekciós intézkedéseket tegyenek. Folyamataik javításával a szervezetek csökkenthetik a meg nem felelés kockázatát és javíthatják általános hatékonyságukat.
4. A szervezet hírnevének védelme:
Végül a megfelelőségi ellenőrzés segít a szervezeteknek abban, hogy megvédjék hírnevüket. Az előírásoknak és törvényeknek való meg nem felelés károsíthatja a szervezet hírnevét, és az ügyfelek bizalmának elvesztését eredményezheti. A megfelelőségi audit segít a szervezeteknek a nem megfelelő területek azonosításában és a korrekciós intézkedések megtételében, mielőtt túl késő lenne. Ez segíthet a szervezeteknek megvédeni hírnevüket és fenntartani ügyfeleik bizalmát.
Összefoglalva, a megfelelőségi audit egy fontos folyamat, amelyet a szervezetek annak biztosítása érdekében végeznek, hogy megfeleljenek a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek. A megfelelőségi audit céljai közé tartozik a jogszabályi megfelelés biztosítása, a kockázatok azonosítása, a folyamatok javítása és a szervezet hírnevének védelme. E célok megértésével a szervezetek maximalizálhatják a megfelelőséget és csökkenthetik a meg nem felelés kockázatát.
A 3 auditcél a következő:
1. Pontosság: Az ellenőrzés első célja a pénzügyi kimutatások pontosságának biztosítása. Ez a cél annak ellenőrzésével érhető el, hogy a pénzügyi kimutatások az általánosan elfogadott számviteli elvekkel (GAAP) összhangban készültek-e, és hogy a bemutatott információk teljesek, pontosak és megbízhatóak.
2. Teljesség: A könyvvizsgálat második célja a pénzügyi kimutatások teljességének biztosítása. Ez a cél annak ellenőrzésével érhető el, hogy minden tranzakciót rögzítettek-e, és hogy nincsenek-e olyan kihagyások vagy rögzítetlen tételek, amelyek lényegesen befolyásolhatják a pénzügyi kimutatásokat.
3. Érvényesség: A könyvvizsgálat harmadik célja a pénzügyi kimutatások érvényességének biztosítása. Ez a cél annak ellenőrzésével érhető el, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak-e hibát, csalást vagy félrevezetést. A könyvvizsgálónak értékelnie kell a belső kontrollrendszert annak biztosítása érdekében, hogy az megfelelő legyen a hibák, csalások vagy hamis állítások megelőzésére és feltárására. Ez a célkitűzés annak ellenőrzését is magában foglalja, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek.
A hét általános könyvvizsgálati célkitűzés keretet biztosít a könyvvizsgálók számára a pénzügyi kimutatások teljességének, pontosságának és megbízhatóságának értékeléséhez. Ezek a célkitűzések a következők:
1. Teljesség: Ez a célkitűzés biztosítja, hogy minden olyan ügylet és esemény szerepeljen a pénzügyi kimutatásokban, amelyet rögzíteni kell.
2. Pontosság: A pontossági célkitűzés biztosítja a pénzügyi információk helyes és hibamentes rögzítését.
3. Létezés: Ez a célkitűzés biztosítja, hogy az összes nyilvántartott eszköz, kötelezettség és saját tőke ténylegesen létezik és a vállalat tulajdonában van.
4. Jogok és kötelezettségek: Ez a célkitűzés biztosítja, hogy a társaságnak törvényes joga van a tulajdonában lévő eszközökhöz, és teljesítette valamennyi kötelezettségét.
5. Értékelés és allokáció: Ez a célkitűzés biztosítja, hogy a pénzügyi információkat a megfelelő értéken rögzítsék és a megfelelő számlához rendeljék.
6. Bemutatás és közzététel: Ez a célkitűzés biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatásokat világosan és a számviteli standardoknak megfelelően mutassák be, és hogy minden szükséges közzétételt megtegyenek.
7. Érthetőség: Ez a célkitűzés biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások világosak és érthetőek legyenek a felhasználók számára.
Ezen általános könyvvizsgálati célkitűzések betartásával a könyvvizsgálók pontos és megbízható értékelést adhatnak a vállalat pénzügyi helyzetéről.
A megfelelés 7 pillére egy olyan keretrendszer, amelynek célja, hogy segítsen a szervezeteknek biztosítani, hogy megfeleljenek a vonatkozó törvényeknek, szabályozásoknak és iparági szabványoknak. Ez a 7 pillér a következő:
1. Kockázatértékelés: Ez magában foglalja a szervezetet esetlegesen fenyegető potenciális kockázatok azonosítását és értékelését, valamint stratégiák kidolgozását azok mérséklésére.
2. Irányelvek és eljárások: Ez a pillér magában foglalja a jogi és szabályozási követelményekkel összhangban lévő politikák és eljárások kidolgozását és végrehajtását, valamint annak biztosítását, hogy ezeket hatékonyan kommunikálják az összes alkalmazott felé.
3. Képzés és oktatás: Ez a pillér magában foglalja az alkalmazottak képzését és oktatását a megfelelőséggel kapcsolatos kérdésekben, mint például a pénzmosás elleni küzdelem, az adatvédelem és a kiberbiztonság.
4. Monitoring és tesztelés: Ez a pillér magában foglalja a szervezet megfelelőségi programjának nyomon követését és tesztelését annak biztosítása érdekében, hogy az hatékony legyen, valamint a fejlesztendő területek azonosítása.
5. Jelentés és vizsgálat: Ez a pillér magában foglalja a megfelelőség megsértésének jelentésére és kivizsgálására szolgáló folyamat kialakítását, valamint a megfelelő korrekciós intézkedések megtételét.
6. Harmadik fél irányítása: Ez a pillér magában foglalja a harmadik fél beszállítókkal és szolgáltatókkal való kapcsolatok kezelését annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak.
7. Folyamatos fejlesztés: Ez a pillér magában foglalja a megfelelőségi program folyamatos fejlesztését annak biztosítása érdekében, hogy az hatékony, eredményes és naprakész legyen a változó törvényekkel, szabályozásokkal és ágazati szabványokkal.