Vállalkozás tulajdonosaként számos felelősséggel kell foglalkoznia, hogy biztosítsa cége sikerét. Az egyik ilyen felelősség a forgalmiadó-nyilvántartás megfelelő kezelése. A forgalmi adó egy olyan adó, amelyet az áruk és szolgáltatások értékesítésére vetnek ki, és amelyet a törvény szerint a vállalkozásoknak a kormány nevében kell beszedniük. A vállalkozások számára fontos a forgalmi adó megfelelő kezelése és elszámolása a büntetések elkerülése és az adótörvények betartásának biztosítása érdekében.
A forgalmi adó elszámolásának első lépése a vállalkozásra vonatkozó forgalmiadó-kulcs meghatározása. Az értékesítési adókulcsok államonként, megyénként és városonként eltérőek lehetnek, ezért fontos, hogy felkutassa a területére vonatkozó adókulcsokat. Miután meghatározta az alkalmazandó forgalmiadó-kulcsot, biztosítania kell, hogy az értékesítési pont rendszere úgy legyen beállítva, hogy megfelelően kiszámítsa és beszedje a forgalmi adót minden adóköteles tranzakcióra.
Ezután megfelelően kell nyilvántartania és jelentenie a beszedett forgalmi adót. Ez magában foglalja az összes értékesítési tranzakció pontos nyilvántartását, beleértve a beszedett forgalmi adó összegét is. A beszedett forgalmi adót el kell különítenie a teljes árbevételtől, és külön kell rögzítenie a könyvelési rendszerében. Ez lehetővé teszi, hogy a beszedett forgalmi adót könnyen és rendszeresen jelentse a kormányzatnak.
A forgalmi adó beszedésén és jelentésén kívül a vállalkozásoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a forgalmi adót megfelelően utalják át a kormányzatnak. Telephelyétől függően előfordulhat, hogy havonta, negyedévente vagy évente kell bevallania a forgalmi adót. Fontos, hogy naprakészen tájékozódjon forgalmiadó-kötelezettségeiről, és biztosítsa, hogy a megfelelő mennyiségű forgalmi adót utalja át a kormánynak.
A megfelelő forgalmiadó-nyilvántartás alapvető fontosságú vállalkozása sikeréhez. Azzal, hogy biztosítja a forgalmi adó megfelelő beszedését, nyilvántartását és átutalását, elkerülheti a büntetéseket és betarthatja az adótörvényeket. Ha bizonytalan abban, hogyan kell megfelelően kezelni a forgalmi adó elszámolását, hasznos lehet, ha konzultál egy adószakértővel vagy könyvelővel.
A forgalmi adóra vonatkozó naplóbejegyzés attól függ, hogy a vállalat a vevőktől szed-e forgalmi adót, vagy a szállítóknak fizet-e forgalmi adót.
Ha a vállalat a vevőktől szedi be a forgalmi adót, a naplóbejegyzés jellemzően a következő:
Terhelés: (attól függően, hogy a vevő készpénzben vagy hitelre fizetett-e)
Hitel: Árbevétel (az értékesítés összege)
Hitel: Fizetendő forgalmi adó (a beszedett forgalmi adó összege)
A fizetendő forgalmi adó számla egy forrásszámla, és azt a forgalmi adóösszeget mutatja, amellyel a vállalat tartozik a kormánynak. Ezt a számlát jellemzően időszakonként (havonta, negyedévente vagy évente) fizetik be a kormányzatnak.
Ha a vállalat forgalmi adót fizet a szállítóknak, a naplóbejegyzés jellemzően a következő:
Terhelés: Vásárlások vagy kiadások (a vásárlás összegével)
Terhelés:
Hitel: Pénzeszközök vagy kötelezettségek (attól függően, hogy a kifizetés készpénzben vagy hitelre történt-e)
A fizetett forgalmi adó számla egy költségszámla, és a vállalat által a szállítóknak fizetett forgalmi adó összegét mutatja. Ez a számla jellemzően az eladott áruk költségében vagy a működési költségekben szerepel.
A forgalmi adót általában ráfordításként kezelik, és nem aktiválható költségként. Ennek az az oka, hogy a forgalmi adó a kormányzat által az áruk és szolgáltatások értékesítésére kivetett kötelező díj, és nem olyan ráfordítás, amely közvetlenül kapcsolódik a befektetett eszközök beszerzéséhez vagy építéséhez.
Amikor egy vállalkozás forgalmi adót szed be a vevőitől, köteles az adót az államnak befizetni. Ez azt jelenti, hogy a beszedett forgalmi adó nem bevételnek, hanem olyan kötelezettségnek minősül, amellyel a vállalkozás tartozik a kormányzatnak. Ezért a forgalmi adót az eredménykimutatásban ráfordításként, a mérlegben pedig kötelezettségként tartják nyilván mindaddig, amíg azt el nem utalják az államnak.
Fontos megjegyezni, hogy a forgalmi adó költségként történő elszámolásának általános szabálya alól lehetnek kivételek. Például, ha egy vállalkozásnak forgalmi adót kell fizetnie egy tárgyi eszköz, például egy épület vagy berendezés megvásárlása után, a forgalmi adót az eszköz bekerülési értékének részeként aktiválhatja. Ez azonban kivételt képezne a forgalmi adó általános költségként való kezelése alól.
Összefoglalva, a forgalmi adót a vállalkozások jellemzően költségként számolják el, mint a kormányzat által az áruk és szolgáltatások értékesítésére kivetett kötelező díjat, és nem minősül aktiválható költségnek.
A számlakeretben a forgalmi adót jellemzően kötelezettségszámlán tartják nyilván. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás tartozik az adóval a kormánynak mindaddig, amíg azt be nem szedi a vevőtől, és el nem utalja a megfelelő adóhatóságnak. A számla neve az adott adóhatóságtól függően változhat, de gyakran „Fizetendő forgalmi adó” vagy „Fizetendő forgalmi és használati adó” felirattal jelölik.
Az értékesítéskor a forgalmi adó összegét általában hozzáadják a vevő által fizetett teljes árhoz. Ezt a teljes összeget aztán bevételként könyvelik egy bevételi számlán, míg a forgalmi adó részét a fizetendő forgalmi adó számlán tartják nyilván kötelezettségként. Amikor eljön az ideje, hogy a forgalmi adót átutalják a kormányzatnak, a fizetendő számla csökken a befizetett összeggel, a pénzforgalmi számla pedig ugyanezzel az összeggel.
Az adótörvények betartása és a büntetések elkerülése érdekében fontos a forgalmi adó pontos nyomon követése és elszámolása. Egy jól szervezett számlatükör segíthet a vállalkozásoknak nyomon követni a forgalmiadó-kötelezettségeket és -fizetéseket.