A leltárkezelés során a vállalkozások két népszerű módszer közül választhatnak: LIFO (Last-In, First-Out) és FIFO (First-In, First-Out). Mindkét módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, és mindegyiknek jelentős hatása lehet a vállalat pénzügyi kimutatásaira és adózására.
A LIFO módszer azt feltételezi, hogy a készletbe utoljára felvett tételek az elsőként eladott tételek. Ez azt jelenti, hogy az eladott áruk költségét (COGS) a legfrissebb készletköltségek alapján számítják ki, amelyek jellemzően magasabbak az infláció vagy más tényezők miatt. Ez alacsonyabb kimutatott bevételt és alacsonyabb adókat eredményez. Ez azonban azt is jelenti, hogy a készletek mérlegben szereplő értéke nem feltétlenül tükrözi pontosan az aktuális piaci értéket.
Másrészt a FIFO módszer azt feltételezi, hogy a készlethez elsőként hozzáadott tételek az elsőként eladott tételek. Ez azt jelenti, hogy a COGS-t a legrégebbi készletköltségek alapján számítják ki, amelyek jellemzően alacsonyabbak. Ez magasabb kimutatott jövedelmet és magasabb adókat eredményez. Ez azonban azt is jelenti, hogy a készlet értéke a mérlegben pontosabb lehet.
A vállalkozások számára fontos, hogy egyedi igényeik és céljaik alapján válasszák ki a megfelelő leltározási módszert. Például, ha egy vállalat minimalizálni szeretné az adókötelezettségét, a LIFO lehet a jobb választás. Ha azonban egy vállalat pontosan akarja tükrözni készleteinek értékét, akkor a FIFO lehet a megfelelő módszer.
Egy másik figyelembe veendő tényező a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatás. A választott módszertől függően a kimutatott bevétel, az eladott áruk költsége és a készletek értéke jelentősen eltérhet. Ez hatással lehet a pénzügyi mutatókra és más mérőszámokra, amelyeket a befektetők és a hitelezők a vállalat pénzügyi helyzetének értékelésére használnak.
Összefoglalva, a megfelelő leltározási módszer kiválasztása kulcsfontosságú döntés minden vállalkozás számára. Mind a LIFO-nak, mind a FIFO-nak megvannak az előnyei és hátrányai, és a döntést a vállalat konkrét igényei és céljai alapján kell meghozni. Fontos továbbá megérteni a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatást és az adókra gyakorolt lehetséges következményeket. E tényezők gondos mérlegelésével a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhatnak, amelyek támogatják hosszú távú sikerüket.
A FIFO (First-In, First-Out) és a LIFO (Last-In, First-Out) két elterjedt készletgazdálkodási módszer. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk.
A FIFO előnyei:
1. Az aktuális költségek jobb tükrözése: A FIFO feltételezi, hogy az elsőként beszerzett tételek az elsőként eladott tételek. Ez azt eredményezi, hogy jobban tükrözi a készlet aktuális költségét, mivel az eladott áruk költsége a készletért legutóbb fizetett árakat tükrözi.
2. Alacsonyabb az elavulás kockázata: A FIFO azáltal, hogy a legrégebbi tételeket adja el először, segít csökkenteni a készlet elavulásának kockázatát. Ez különösen fontos azon vállalkozások számára, amelyek romlandó cikkekkel vagy rövid eltarthatósági idejű termékekkel foglalkoznak.
3. Könnyű használat: A FIFO egy egyszerű módszer, amelyet a vállalkozások könnyen bevezethetnek és kezelhetnek.
A FIFO hátrányai:
1. Megnövekedett adókötelezettség: Mivel a FIFO azt feltételezi, hogy a legrégebbi tételeket adják el először, ez magasabb nyereséget és megnövekedett adókötelezettséget eredményezhet, különösen, ha az árak idővel emelkedtek.
2. A készletek túlértékelése: A FIFO a készlet túlértékelését eredményezheti, ha az árak idővel emelkednek. Ez a vállalat pénzügyi helyzetének torz képét eredményezheti.
3. A készletek felhalmozásának lehetősége: A FIFO arra ösztönözheti a vállalkozásokat, hogy hosszabb ideig tartsák a készleteket, mivel az újabb tételek első eladása magasabb eladott áruk költségét eredményezné.
A LIFO előnyei:
1. Alacsonyabb adókötelezettség: A LIFO feltételezi, hogy a legújabb tételeket adják el először, ami alacsonyabb nyereséget és alacsonyabb adókötelezettséget eredményez, különösen akkor, ha az árak idővel emelkedtek.
2. A készletköltségek jobb tükrözése: A LIFO jobban tükrözi a készlet valós költségét, mivel a készletért fizetett legfrissebb árakat tükrözi.
3. Ösztönzi a készletforgalmat: A LIFO ösztönözheti a vállalkozásokat a készletek gyors értékesítésére, mivel a készletek hosszabb ideig történő megtartása magasabb eladott áruk költségét eredményezné.
A LIFO hátrányai:
1. Túlértékelt készletérték: A LIFO alulértékelt készletértéket eredményezhet, ami torz képet adhat a vállalat pénzügyi helyzetéről.
2. Az elavulás megnövekedett kockázata: Azáltal, hogy a legújabb tételeket adják el először, a LIFO növelheti a készlet elavulásának kockázatát, különösen a romlandó tételekkel vagy rövid eltarthatósági idejű termékekkel foglalkozó vállalkozások esetében.
3. Bonyolultabb könyvelés: A LIFO-t bonyolultabb lehet bevezetni és kezelni, mint a FIFO-t, mivel a készletköltségek időbeli követését igényli.
A LIFO (Last In, First Out) módszer egy népszerű, a vállalkozások által használt készletnyilvántartási módszer. Feltételezi, hogy a legújabban beszerzett készletet adják el először, a régebbi készlet pedig raktáron marad. A LIFO-módszer alkalmazásának hatásai lehetnek pozitívak és negatívak is, a vállalkozás sajátos körülményeitől függően.
A LIFO-módszer alkalmazásának pozitív hatásai a következők:
1. Adómegtakarítás: Az inflációs időszakokban a LIFO módszer alacsonyabb adóköteles jövedelmet és ezáltal alacsonyabb adókat eredményezhet. Ennek oka, hogy az eladott áruk költségét (COGS) a legfrissebb és drágább készlet alapján számítják ki, ami alacsonyabb haszonkulcsot és alacsonyabb adókat eredményez.
2. A készletek pontos értékelése: A LIFO pontosabb képet adhat a vállalat készletének értékéről, mivel a készlet aktuális piaci értékét tükrözi.
3. Hatékony készletgazdálkodás: Mivel a legfrissebb készletet adják el először, a LIFO segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy a régebbi készletek raktáron hagyott mennyiségének csökkentésével hatékonyabban kezeljék készleteiket.
A LIFO-módszer alkalmazásának azonban negatív hatásai is vannak, többek között:
1. Csökkentett bruttó árrés: Mivel a LIFO azt feltételezi, hogy a legfrissebb és drágább készletet adják el először, az eladott áruk költsége (COGS) magasabb, ami a bruttó árrés csökkenését eredményezi.
2. Torzított pénzügyi mutatók: A LIFO torzíthatja a pénzügyi mutatókat, például a készletforgalmat és a bruttó haszonkulcsot, ami megnehezíti a vállalkozás teljesítményének összehasonlítását a versenytársakéval.
3. Magasabb könyvviteli költségek: A LIFO esetében a régebbi készletek raktáron maradnak, ami magasabb könyvviteli költségeket, például raktározási és biztosítási költségeket eredményezhet.
Összefoglalva, bár a LIFO-módszer adómegtakarítást és pontos készletértékelést kínál, negatív hatással lehet a bruttó árrésre, a pénzügyi mutatókra és a könyvviteli költségekre. Fontos, hogy a vállalkozások gondosan értékeljék a LIFO-módszer alkalmazásának hatásait, és a döntés meghozatala előtt mérlegeljék az összes lehetőséget.