A mai rohanó üzleti világban a topmenedzserek számára elengedhetetlen, hogy a sikeres eredmények biztosítása érdekében ellenőrzésük alatt tartsák a szervezetüket. Számos módszer létezik, amelyet a felsővezetők alkalmaznak szervezeteik irányítására, és ebben a cikkben a leggyakoribb technikák közül néhányat vizsgálunk meg.
Az egyik legalapvetőbb módszer, amelyet a felsővezetők szervezetük irányítására használnak, a célok és célkitűzések kitűzése. Ezek a célok segítenek meghatározni a vállalat irányát, és viszonyítási alapot biztosítanak az előrehaladás méréséhez. Konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött (SMART) célok kitűzésével a felsővezetők biztosíthatják, hogy szervezetük a megfelelő irányba haladjon.
Egy másik technika, amelyet a felsővezetők a szervezetük ellenőrzésére használnak, a teljesítmény figyelemmel kísérése. Alkalmazottaik és részlegeik fejlődésének nyomon követésével a felsővezetők azonosíthatják azokat a területeket, ahol javításra van szükség, és korrekciós intézkedéseket hozhatnak. Ez a nyomon követési folyamat különböző módszerekkel, például rendszeres teljesítményértékeléssel vagy olyan technológiai alapú eszközökkel, mint az analitikai szoftverek, végezhető.
A felsővezetők irányelveket és eljárásokat használnak a szervezetük irányítására azáltal, hogy meghatározzák, hogyan kell az alkalmazottaknak viselkedniük és dolgozniuk a szervezeten belül. Ezek az irányelvek és eljárások felvázolják azokat a szabályokat és előírásokat, amelyeket az alkalmazottaknak be kell tartaniuk, beleértve azt, hogy hogyan kell kezelni bizonyos helyzeteket, hogyan kell jelenteni az incidenseket, és hogyan kell az ügyfelekkel kapcsolatba lépni. Ezen irányelvek végrehajtásával a felsővezetők biztosíthatják, hogy szervezetük hatékonyan és eredményesen működjön.
A hatékony kommunikáció elengedhetetlen a felsővezetők számára a szervezetük irányításához. A célok és célkitűzések, az irányelvek és eljárások, valamint az elvárások világos kommunikálásával a felsővezetők biztosíthatják, hogy a szervezetben mindenki ugyanazokért a célokért dolgozzon. Továbbá a kommunikáció segít a bizalom kiépítésében és a munkavállalók elkötelezettségének javításában, ami végső soron jobb teljesítményhez és magasabb termelékenységi szinthez vezet.
Összefoglalva, a felsővezetők számos módszert alkalmaznak a szervezetük irányítására, beleértve a célok és célkitűzések meghatározását, a teljesítmény nyomon követését, a politikák és eljárások végrehajtását és a kommunikációt. Ezek a technikák segítenek biztosítani, hogy a szervezet hatékonyan és eredményesen működjön, és hogy a szervezetben mindenki ugyanazokért a célokért dolgozzon. E technikák elsajátításával a felsővezetők sikerre vezethetik szervezetüket, és elérhetik üzleti céljaikat.
Egy szervezetben többféle ellenőrzési módszer alkalmazható annak biztosítására, hogy a szervezet hatékonyan és eredményesen működjön.
1. Bürokratikus ellenőrzés: Ez a módszer magában foglalja a szabályok, irányelvek és eljárások használatát az alkalmazottak viselkedésének és döntéshozatalának szabályozására. Hangsúlyt fektet a szabványosításra, a hierarchiára és a formalizálásra.
2. Piaci ellenőrzés: Ez a módszer magában foglalja a piaci mechanizmusok, például a verseny, az árképzés, valamint a kereslet és kínálat használatát a szervezeti viselkedés szabályozására. Gyakori a sok versenytárssal rendelkező iparágakban, ahol a piaci erők erősek.
3. Klánvezérlés: Ez a módszer magában foglalja a szocializáció és a közös értékek felhasználását a munkavállalói magatartás szabályozására. A csapatmunkát, az együttműködést és a szervezethez való tartozás érzését hangsúlyozza.
4. Kibocsátás-ellenőrzés: Ez a módszer magában foglalja az alkalmazottak számára célok és célkitűzések meghatározását, és a teljesítményük mérését ezekhez a célokhoz képest. Általában értékesítési és termelési környezetben alkalmazzák.
5. Pénzügyi ellenőrzés: Ez a módszer magában foglalja a pénzügyi intézkedések, például költségvetések és pénzügyi kimutatások használatát a szervezeti viselkedés ellenőrzésére. Általában olyan szervezetekben alkalmazzák, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a pénzügyi teljesítményre.
6. Kulturális ellenőrzés: Ez a módszer magában foglalja a szervezeti kultúra felhasználását az alkalmazottak viselkedésének szabályozására. Hangsúlyozza a közös értékek, meggyőződések és normák fontosságát a munkavállalói viselkedés alakításában.
Összességében az ellenőrzési módszer kiválasztása a szervezet céljaitól, értékeitől és kultúrájától függ. A kívánt ellenőrzési szint eléréséhez különböző módszerek kombinációja is alkalmazható.
Az ellenőrzés négy módszere a következő:
1. Előreirányított irányítás: Ez az ellenőrzési módszer magában foglalja a megelőző intézkedések megtételét a problémák elkerülése érdekében, mielőtt azok bekövetkeznének. Magában foglalja a folyamat bemeneteinek figyelemmel kísérését annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelőek legyenek, és a kívánt kimenetet eredményezzék. Ezt az ellenőrzési módot gyakran alkalmazzák a gyártásban, ahol a gyártási folyamat különböző szakaszaiban minőségellenőrzéseket végeznek.
2. Egyidejű ellenőrzés: Ez az ellenőrzési módszer magában foglalja egy folyamat folyamatban lévő tevékenységeinek nyomon követését annak biztosítása érdekében, hogy azok a terveknek megfelelően haladjanak. Ezt az ellenőrzési módot gyakran alkalmazzák a szolgáltatóiparban, ahol a vezetők ellenőrzik az alkalmazottak tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy azok minőségi szolgáltatást nyújtsanak az ügyfeleknek.
3. Visszacsatolásos ellenőrzés: Ez az ellenőrzési módszer magában foglalja egy folyamat kimeneteinek nyomon követését annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a kívánt szabványoknak. Ha a kimenetek nem felelnek meg a szabványoknak, korrekciós intézkedéseket tesznek a folyamat helyreállítása érdekében. Ezt az ellenőrzési módot gyakran alkalmazzák a gyártásban, ahol a késztermékek minőségellenőrzését végzik.
4. Önellenőrzés: Ez az ellenőrzési módszer magában foglalja a munkavállalók felhatalmazását arra, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék saját tevékenységüket. Ezt az ellenőrzési típust gyakran alkalmazzák olyan szervezetekben, amelyek hangsúlyozzák a munkavállalók felhatalmazását és autonómiáját. Úgy vélik, hogy azok a munkavállalók, akiknek saját munkájuk felett ellenőrzésük van, nagyobb valószínűséggel lesznek motiváltabbak és produktívabbak.