A mérleg azonossága egy alapvető számviteli fogalom, amely a vállalat mérlegének három fő összetevőjét kapcsolja össze. Ezek az összetevők az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke. A mérleg azonossága kimondja, hogy a vállalat eszközeinek összege megegyezik a kötelezettségek és a saját tőke összegével. Ezt a fogalmat számviteli egyenletnek vagy alapvető számviteli egyenletnek is nevezik.
A mérleg azonossága azért fontos, mert ez képezi a kettős könyvvitel alapját, amely a legtöbb vállalkozás által használt számviteli rendszer. A kettős könyvvitel megköveteli, hogy minden tranzakciót két számlán rögzítsenek, az egyiket terhelésként, a másikat pedig jóváírásként. Ez a rendszer biztosítja a mérleg azonosságának megőrzését, mivel minden tranzakció mind az eszközöket, mind a kötelezettségeket és a saját tőkét érinti.
A mérleg azonossága a vállalat pénzügyi helyzetének elemzésére is használható. Egy vállalat mérlegét megvizsgálva az elemző meghatározhatja a vállalat eszközeinek és kötelezettségeinek összetételét, valamint a részvényesek által birtokolt saját tőke összegét. Ez az információ felhasználható a vállalat likviditásának, fizetőképességének és pénzügyi stabilitásának értékelésére.
Például, ha egy vállalatnak a saját tőkéjéhez viszonyítva magas az adósságállománya, akkor úgy tekinthető, hogy erősen tőkeáttételes, és ezért nagyobb a kockázata annak, hogy nem teljesíti kötelezettségeit. Ezzel szemben, ha egy vállalatnak az adósságához képest nagy mennyiségű saját tőkéje van, akkor pénzügyileg stabilnak és kevésbé kockázatosnak tekinthető.
Összefoglalva, a mérleg azonossága egy alapvető számviteli fogalom, amely összekapcsolja a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét. Azért fontos, mert ez képezi a kettős könyvvitel alapját, és keretet biztosít a vállalat pénzügyi helyzetének elemzéséhez. A mérleg azonosságának megértése segíthet a befektetőknek, hitelezőknek és más érdekelt feleknek, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a vállalat pénzügyi helyzetéről.
A mérleg azonosságát az alábbi egyenlet írja le:
Eszközök = kötelezettségek + saját tőke
Ez az egyenlet az alapvető számviteli egyenlet, és a kettős könyvvitel alapja. Megmutatja, hogy egy vállalkozás összes eszközeinek mindig meg kell egyezniük a kötelezettségek és a saját tőke összegével.
Az eszközök a vállalkozás tulajdonában lévő erőforrások, például készpénz, készlet, ingatlanok és berendezések. A kötelezettségek a vállalkozás adósságai és kötelezettségei, mint például a hitelek, a kötelezettségek és a fizetendő adók. A saját tőke a tulajdonosnak a vállalkozásba történő befektetését, valamint a visszatartott nyereséget jelenti.
A mérleg azonossága azért fontos, mert egy adott időpontban pillanatfelvételt nyújt a vállalkozás pénzügyi helyzetéről. Az összes eszköznek a kötelezettségek és a saját tőke összegével való összehasonlításával az elemzők meg tudják állapítani, hogy egy vállalkozás pénzügyileg stabil-e, vagy a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti. A vezetők számára is kulcsfontosságú eszköz a vállalkozás teljesítményének értékeléséhez és a befektetésekkel, finanszírozással és egyéb stratégiai kezdeményezésekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
Mérlegtételnek minősül minden olyan eszköz, kötelezettség vagy saját tőke számla, amely szerepel a vállalat pénzügyi kimutatásainak mérlegében. A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely a vállalat pénzügyi helyzetét mutatja be egy adott időpontban, általában egy pénzügyi időszak végén.
Egy mérlegtétel azonosításához először is tekintse át a vállalat mérlegét, hogy azonosítsa a benne szereplő számlakategóriákat. Ezek a kategóriák jellemzően a forgóeszközök, a befektetett eszközök, a rövid lejáratú kötelezettségek, a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke.
Ezután keresse meg az egyes kategóriákon belül az adott számlát. Például a forgóeszközökön belül olyan számlákat találhat, mint a készpénz, a követelések és a készletek. A befektetett eszközökön belül olyan számlákat találhat, mint az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint a hosszú távú befektetések. A rövid lejáratú kötelezettségek között olyan számlákat találhat, mint a kötelezettségek, a rövid lejáratú hitelek és a fizetendő nyereségadó. A hosszú lejáratú kötelezettségeken belül olyan számlákat találhat, mint a hosszú lejáratú adósság és a halasztott adókötelezettségek. Végül a saját tőke kategórián belül olyan számlákat találhat, mint a törzsrészvények, a felhalmozott eredmény és a halmozott egyéb átfogó jövedelem.
Miután azonosította az egyes kategóriákon belül az adott számlát, vizsgálja meg a számla egyenlegét, hogy megállapítsa, hogy terhelő vagy jóváíró egyenlegről van-e szó. A terhelési egyenlegek jellemzően az eszközökhöz, míg a hitelegyenlegek jellemzően a kötelezettségekhez és a saját tőkéhez kapcsolódnak.
Összességében a mérlegtételek azonosítása a mérleg és a különböző kategóriák és számlák alapos ismeretét igényli. E tételek pontos azonosítása elengedhetetlen a pénzügyi kimutatások pontosságának biztosításához és a vállalat pénzügyi helyzetével kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely a vállalat eszközeiről, kötelezettségeiről és saját tőkéjéről számol be egy adott időpontban. Négy fő részre oszlik:
1. Eszközök: Ezek azok az erőforrások, amelyek a vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, amelyek gazdasági értékkel bírnak, és várhatóan jövőbeli hasznot hoznak. Az eszközöket jellemzően forgóeszközökre (például készpénz, követelések és készletek) és befektetett eszközökre (például ingatlanok, gépek és berendezések) osztják.
2. Kötelezettségek: Ezek a vállalat kötelezettségei vagy adósságai, amelyekkel másoknak tartozik. A kötelezettségeket jellemzően szintén rövid lejáratú kötelezettségek (mint például a kötelezettségek és a rövid lejáratú kölcsönök) és hosszú lejáratú kötelezettségek (mint például a hosszú lejáratú kölcsönök és kötvények) kategóriákba sorolják.
3. Saját tőke: Ez a vállalat eszközeiben a kötelezettségek levonása után fennmaradó részesedést jelenti. Tartalmazza a befizetett tőkét (például törzsrészvények és elsőbbségi részvények) és az eredménytartalékot (amely a vállalat halmozott eredménye, amelyet nem osztottak ki osztalékként a részvényesek között).
4. Megjegyzések: Ez a szakasz további információkat tartalmaz a mérleggel kapcsolatban, mint például a jelentős számviteli politikák, függő kötelezettségek és egyéb lényeges részletek.
Összefoglalva, a mérleg négy része az eszközök, a kötelezettségek, a saját tőke és a megjegyzések. A mérleg fontos pénzügyi kimutatás, amely pillanatfelvételt nyújt a vállalat pénzügyi helyzetéről egy adott időpontban, ami hasznos a befektetők, hitelezők és más érdekelt felek számára a pénzügyi döntések meghozatalában.