A monopol olyan piaci struktúra, amelyben egyetlen vállalat jelentős befolyással rendelkezik egy adott áru vagy szolgáltatás előállítása és árazása felett. Ilyen esetben a vállalat magasabb árakat számíthat fel, mint egy versenypiacon, és így magasabb nyereséget érhet el. A monopolista árképzési döntései azonban nem olyan egyszerűek, mint a versenypiacon. Az egyik legfontosabb különbség a határbevételi görbe alakja, amely mindig a keresleti görbe alatt van.
A határbevétel az a többletbevétel, amelyet a vállalat egy egységgel több kibocsátás eladásával szerez. Versenypiacon a keresleti görbe egyben a határbevételi görbe is, mivel a vállalat annyit adhat el a mindenkori piaci áron, amennyit csak akar. Monopóliumban azonban a vállalatnak lefelé meredek keresleti görbével kell szembenéznie, mivel ő az egyetlen szállító. Ezért ahhoz, hogy több egységet adjon el, a monopolista kénytelen csökkenteni az összes eladott egység árát, nem csak a további egységét. Ez azt jelenti, hogy a monopólium határbevétele mindig kisebb, mint az általa felszámított ár.
Hogy megértsük, miért van a határbevételi görbe a keresleti görbe alatt, nézzünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy egy monopolista 10 darabot ad el egy áruból 10 dollár/egység áron. Ha 11 darabot akar eladni, akkor az árat mondjuk 9,50 dollárra kell csökkentenie. A 11 egységből származó teljes bevétel 104,50 dollár lenne (9,50 dollár x 11), ami mindössze 4,50 dollárral több, mint az első 10 egységből származó bevétel (100 dollár). Ezért a 11. egység határbevétele 4,50 dollár, ami kevesebb, mint a 9,50 dolláros ár.
A monopólium határbevételi görbéje mindig a keresleti görbe alatt van, mert a monopóliumnak csökkentenie kell az összes eladott egység árát, hogy több egységet adhasson el. Ennek következtében a határbevételi görbe lefelé lejt, és meredekebb, mint a keresleti görbe. Ez fontos következményekkel jár a monopolista árképzési döntéseire nézve. A monopóliumnak a profit maximalizálása érdekében olyan kibocsátási szintet kell választania, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Mivel azonban a határbevételi görbe a keresleti görbe alatt van, a monopolista mindig a határköltségnél magasabb árat fog felszámítani.
Következésképpen a monopólium határbevételi görbéje mindig a keresleti görbe alatt van, mert a monopóliumnak csökkentenie kell az összes eladott egység árát, hogy több egységet adhasson el. Ez azt jelenti, hogy a határbevétel kisebb, mint a felszámított ár. A határbevételi görbe alakja fontos hatással van a monopolista árképzési döntéseire. Nyereségének maximalizálása érdekében a monopolistának olyan kibocsátási szintet kell választania, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel, de mindig olyan árat fog felszámítani, amely magasabb, mint a határköltség. A határbevételi görbe megértése alapvető fontosságú a monopolisták viselkedésének és piaci erejük következményeinek megértéséhez.
Monopóliumban a keresleti görbe és a határbevételi görbe szorosan összefügg. A keresleti görbe az ár és az áru vagy szolgáltatás azon mennyisége közötti kapcsolatot mutatja, amelyet a fogyasztók hajlandóak és képesek megvásárolni. A határbevételi görbe viszont azt a többletbevételt mutatja, amelyet a monopolista minden egyes további eladott egység után szerez.
Monopóliumban a keresleti görbe lefelé lejt, mert az árak növekedésével a fogyasztók kevesebbet vásárolnak a termékből. A határbevételi görbe azonban szintén lefelé meredek, de meredekebb, mint a keresleti görbe. Ez azért van így, mert a monopóliumban a vállalat piaci erővel rendelkezik, és befolyásolni tudja a termék árát. Ahogy a monopólium csökkenti a termék árát, hogy több darabot adjon el, úgy csökken az az ár is, amelyet minden egyes további egységért kap. Ez azt eredményezi, hogy a határbevételi görbe meredekebb, mint a keresleti görbe.
A keresleti görbe és a határbevételi görbe közötti kapcsolat egy monopóliumban azért fontos, mert ez segít a vállalatnak meghatározni a termelés optimális árát és mennyiségét. A monopolista azt a kibocsátási mennyiséget fogja előállítani, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel, ami az a pont, ahol a profit maximalizálódik. Mivel azonban a határbevételi görbe meredekebb, mint a keresleti görbe, a monopolista magasabb árat fog felszámítani, hogy elérje ezt a profitmaximalizáló kibocsátási szintet. Ez magasabb árakat és alacsonyabb kibocsátási szintet eredményez, mint egy tökéletesen versenyző piacon.
Az üzleti technológia és az ügyféltámogatás területén a határbevétel fogalmának megértése alapvető fontosságú a vállalkozások számára, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak árképzési stratégiájukkal kapcsolatban. A határbevétel az a többletbevétel, amelyet egy vállalat a termék vagy szolgáltatás egy további egységének eladásából szerez. Más szóval, ez a teljes bevétel változása, amikor az eladott mennyiség egy egységgel változik.
A keresleti görbe egy termék vagy szolgáltatás ára és a fogyasztók által keresett mennyiség közötti kapcsolatot mutatja. Azt a maximális árat mutatja, amelyet a fogyasztók egy termék vagy szolgáltatás egyes mennyiségeiért hajlandóak fizetni. A keresleti görbe lefelé lejt, mivel a termék vagy szolgáltatás árának növekedésével a fogyasztók által keresett mennyiség csökken.
A határbevételi görbe viszont a teljes bevétel változását mutatja, amikor az eladott mennyiség egy egységgel változik. Ez a keresleti görbéből származik, és a keresleti görbe kétszeresével lejt lefelé. Ez azt jelenti, hogy a határbevételi görbe olyan mennyiségnél metszi a vízszintes tengelyt, amely fele annak a mennyiségnek, amelynél a keresleti görbe metszi a vízszintes tengelyt.
Az ok, amiért a határbevételi görbe a keresleti görbe fele, az, hogy amikor egy vállalat egy további egységet ad el a termékéből vagy szolgáltatásából, akkor olyan határbevételre tesz szert, amely egyenlő az adott egység árával, mínusz az összes korábbi egység árának csökkentéséből származó bevételcsökkenés. Az eladott mennyiség növekedésével az árat csökkenteni kell, hogy további vásárlókat vonzzon. Ez az árcsökkentés az összes korábban eladott egységből származó bevétel csökkenését eredményezi. Ezért egy további egység eladásából származó határbevétel kisebb, mint az adott egység ára.
Összefoglalva, a határbevételi görbe a keresleti görbe fele, mert megmutatja, hogy az eladott mennyiség változása hogyan befolyásolja a teljes bevételeket, figyelembe véve az árcsökkentésből származó bevételcsökkenést. A vállalkozások ezt a tudást felhasználhatják árképzési stratégiájuk meghatározásához és nyereségük maximalizálásához.