Vállalkozás tulajdonosaként vagy vezetőjeként fontos, hogy tisztában legyen a munkaerőköltségekkel, hogy megalapozott döntéseket hozhasson a munkaerővel kapcsolatban. Az egyik legfontosabb mérőszám, amely segíthet a munkaerőköltségek értékelésében, az alkalmazotti munkaerő százalékos aránya. Ez a százalékos arány a teljes bevételnek azt az összegét jelenti, amely az alkalmazottak bérére és juttatásaira megy el. Ennek a százalékos aránynak a kiszámításával és nyomon követésével betekintést nyerhet munkaerő-állománya hatékonyságába, és azonosíthatja a fejlesztendő területeket. Ebben az útmutatóban végigvezetjük Önt az alkalmazotti munkaerő százalékos arányának kiszámításához szükséges lépéseken.
1. lépés: Határozza meg az összes munkaerőköltségét
Mielőtt kiszámíthatná az alkalmazotti munkaerő százalékos arányát, ismernie kell az összes munkaerőköltségét. Ez magában foglalja a munkavállalóinak fizetett összes bért, fizetést és juttatást. Ahhoz, hogy pontos képet kapjon a munkaerőköltségeiről, tartalmaznia kell az összes kompenzációt, beleértve a túlórapénzt, a bónuszokat és az olyan juttatásokat, mint az egészségbiztosítás és a nyugdíjjárulékok.
2. lépés: Számítsa ki a teljes bevételét
Ezután meg kell határoznia a teljes bevételét az elemzett időszakra vonatkozóan. Ez lehet egy hónap, negyedév vagy év, a jelentési igényeitől függően. A teljes bevétel magában foglalja a vállalkozása által az adott időszakban elért összes eladást, díjat és egyéb bevételt.
3. lépés: Ossza el az összes munkaerőköltséget az összes bevétellel
Az alkalmazotti munkaerő százalékos arányának kiszámításához ossza el az összes munkaerőköltséget az összes bevétellel. Például, ha az összes bérköltsége a hónapban 50 000 $ volt, és az összes bevétele 200 000 $ volt, akkor az alkalmazotti munkaerő százalékos aránya a hónapban 25%.
4. lépés: Elemzés és szükség szerinti kiigazítás
Miután kiszámította az alkalmazotti munkaerő százalékos arányát, fontos, hogy elemezze az eredményeket, és szükség esetén kiigazításokat végezzen. Ha a százalékos arány magasabb, mint szeretné, akkor lehet, hogy meg kell fontolnia, hogyan csökkentheti a munkaerőköltségeket, például hatékonyabb folyamatok bevezetésével vagy az alkalmazottak munkaidejének csökkentésével. Másrészt, ha a százalékos arány alacsonyabb, mint szeretné, akkor lehet, hogy további munkaerő-felvételre vagy képzésre van szükség a termelékenység javítása és a nagyobb bevétel elérése érdekében.
Összefoglalva, az alkalmazotti munkaerő százalékos arányának kiszámítása értékes eszköz a munkaerő hatékonyságának értékeléséhez és a munkaerőköltségekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához. Ha követi ezeket az egyszerű lépéseket, világos képet kaphat a munkaerőköltségeiről, és azonosíthatja a javításra szoruló területeket.
Az alkalmazottak munkaerőköltségét általában úgy számítják ki, hogy a munkavállaló által ledolgozott órák számát megszorozzák az órabérrel vagy fizetéssel. Például, ha egy alkalmazott 40 órát dolgozik egy héten, és az órabére 15 $, akkor az adott heti munkaerőköltsége 600 $ (40 óra x 15 $/óra).
Fontos megjegyezni, hogy a munkaerőköltségek a munkavállaló bérén vagy fizetésén túl további költségeket is tartalmazhatnak, például a bérszámfejtési adókat, juttatásokat és egyéb, a munkavállalóval kapcsolatos kiadásokat. Ezek a további költségek a munkáltatótól és a munkavállalóknak kínált konkrét juttatásoktól és irányelvektől függően változhatnak.
A munkavállalói munkaerőköltségek pontos kiszámításához a munkáltatók a pontosság és a munkaügyi törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés biztosítása érdekében az időnyilvántartó szoftverek vagy időkártyák, a bérszámfejtő szoftverek és a számviteli szoftverek kombinációját használhatják. Ezenkívül a munkáltatók a munkavállalói munkaerőköltségek kiszámításakor olyan tényezőket is figyelembe vehetnek, mint a túlórapénz, a szabadság, a betegszabadság és egyéb fizetett szabadidő.
A munkaügyi százalékok egy vállalkozás bevételének azt a részét mérik, amelyet a munkavállalók bérére és juttatásaira fordítanak. Ezt úgy számítják ki, hogy a teljes munkaerőköltséget (bérek és juttatások) elosztják a vállalkozás által termelt teljes bevétellel. Ez a százalékos arány kulcsfontosságú teljesítménymutatóként (KPI) használható a munkaerőköltségek nyomon követésére és ellenőrzésére, amelyek a legtöbb vállalkozás egyik legnagyobb költségét jelentik.
Például, ha egy étterem teljes bérköltsége egy hónapban 20 000 $, és ugyanezen hónap teljes bevétele 100 000 $, akkor a bérköltség százalékos aránya 20% (20 000 $ / 100 000 $ x 100). Ez azt jelenti, hogy az étterem bevételének 20%-át költötte az alkalmazottak bérére és juttatásaira.
A munkaügyi százalékok kezelése fontos a vállalkozások számára, mert segít nekik optimalizálni a munkaerőköltségeket és fenntartani a nyereségességet. Ha a munkaerő százalékos aránya túl magas, az azt jelezheti, hogy a vállalkozás túlszemélyzetezett, vagy hogy a munkaerőköltségeket nem kezelik hatékonyan. Másrészt, ha a munkaerő százalékos aránya túl alacsony, az azt jelezheti, hogy a vállalkozás nem rendelkezik elegendő munkaerővel, vagy hogy az alkalmazottak nem kapnak méltányos kompenzációt.
A munkaerő-százalékok nyomon követésével és ellenőrzésével a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhatnak a személyzeti szintekről, a munkavállalói kompenzációról és a teljes munkaerőköltségekről a hosszú távú siker és jövedelmezőség biztosítása érdekében.
A munkaerőre fordítandó százalékos arány iparágtól, vállalati mérettől és elhelyezkedéstől függően változhat. Általában a munkaerőköltségeknek a vállalat teljes bevételének 20-35%-a körül kell lenniük. Ez azonban a vállalkozás típusától függően nagymértékben változhat, mivel egyes iparágak nagyobb munkaerő-igényű munkát igényelnek, mint mások. Például egy gyártó vállalatnak magasabbak lehetnek a munkaerőköltségei, mint egy szoftvercégnek. Fontos figyelembe venni a minimálbérre és a túlórára vonatkozó törvényeket, valamint a juttatásokat és egyéb, a munkavállalókkal kapcsolatos kiadásokat is, amikor meghatározzuk, hogy hány százalékot kell a munkaerőre fordítani. Végső soron döntő fontosságú, hogy egy vállalkozás gondosan elemezze kiadásait és bevételeit, hogy meghatározhassa a munkaerőköltségekre fordítandó megfelelő százalékos arányt.