A mérgező munkahelyi környezet a mentális és verbális zaklatás táptalaja lehet. Ez a fajta zaklatás sokféle formában jelentkezhet, a kegyetlen és megalázó megjegyzésektől kezdve a megfélemlítés és a kirekesztés finomabb formáin át. Függetlenül attól, hogy milyen formában történik, az ilyen zaklatás rendkívül negatív hatással lehet a munkavállalókra és termelékenységükre.
A lelki zaklatást gyakran a munkavállaló ellen irányuló tartós, negatív viselkedés jellemzi. Ez magában foglalhatja a zaklatást, a kirekesztést vagy az igazságtalan kritikát. Az ilyen viselkedés hatására a munkavállalók elszigeteltnek és reménytelennek érezhetik magukat, ami mentális egészségük romlásához vezethet. A szóbeli zaklatást viszont a munkavállalóval szembeni szóbeli bántalmazás jellemzi. Ez magában foglalhatja a kiabálást, a káromkodást és a becsmérlést. A szóbeli zaklatás közvetlen hatással lehet a munkavállaló önbecsülésére, ami szégyenérzethez és önbizalomhiányhoz vezet.
A munkavállalókra gyakorolt közvetlen hatás mellett a mentális és szóbeli zaklatás az általános munkahelyi kultúrára is negatív hatással lehet. Ha a munkavállalók úgy érzik, hogy zaklatják vagy kirekesztik őket, elszakadhatnak a munkájuktól, ami a termelékenység csökkenéséhez és a fluktuáció növekedéséhez vezet. Továbbá a zaklatott munkavállalók kisebb valószínűséggel jelentik a zaklatás eseteit, ami a hallgatás kultúrájához és az ilyen viselkedés normalizálásához vezet.
A munkahelyi mentális és szóbeli zaklatás elleni küzdelem érdekében a szervezeteknek prioritásként kell kezelniük a biztonságos és befogadó munkakörnyezet megteremtését. Ezt a zaklatást tiltó irányelvek és eljárások bevezetésével, a zaklatás felismeréséről és bejelentéséről szóló képzéssel, valamint a tisztelet és az elszámoltathatóság kultúrájának előmozdításával lehet elérni. Emellett a munkavállalókat arra kell bátorítani, hogy beszéljenek a zaklatás ellen, és lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy ezt biztonságosan és bizalmasan tehessék meg.
Összefoglalva, a mentális és szóbeli zaklatás rendkívül negatív hatással lehet a munkavállalókra és termelékenységükre. Fontos, hogy a szervezetek prioritásként kezeljék a biztonságos és befogadó munkakörnyezet megteremtését az ilyen jellegű zaklatás elleni küzdelem érdekében. Ezzel olyan munkahelyi kultúrát teremthetnek, amely értékeli a tiszteletet, az elszámoltathatóságot és a termelékenységet.
A munkahelyi mentális zaklatás, más néven pszichológiai zaklatás a munkahelyi zaklatás egyik fajtája, amely olyan verbális vagy nem verbális viselkedést jelent, amelynek célja a munkavállaló megfélemlítése, megalázása vagy lealacsonyítása. Ez a fajta zaklatás számos formát ölthet, beleértve a szóbeli bántalmazást, a fenyegetést, a zaklatást, a kirekesztést vagy a nevetségessé tételét.
A lelki zaklatás hatása az áldozatra jelentős lehet, ami szorongáshoz, depresszióhoz és más mentális problémákhoz vezethet. Egyes esetekben fizikai egészségügyi problémákhoz is vezethet.
A munkáltatók felelősek annak biztosításáért, hogy alkalmazottaikat ne érje mentális zaklatás a munkahelyen. Ez magában foglalja a zaklatást tiltó irányelvek és eljárások végrehajtását, a zaklatás felismerésére és megelőzésére vonatkozó képzést a munkavállalók és a vezetők számára, valamint a zaklatás bejelentése esetén a gyors és megfelelő intézkedések megtételét.
A munkahelyi mentális zaklatás áldozatai jogi lépéseket tehetnek a munkáltatójuk vagy a zaklató ellen. Fontos, hogy a munkavállalók dokumentálják a zaklatással kapcsolatos eseteket, és a lehető leghamarabb jelentsék azokat a munkáltatójuknak vagy a humánerőforrás-osztályuknak.
A munkahelyi szóbeli zaklatásnak számos formája lehet, de általában minden olyan nemkívánatos vagy sértő megjegyzésre vagy cselekedetre vonatkozik, amely egy személy vagy csoport ellen irányul, és amely védett tulajdonságokon alapul, mint például faj, nem, életkor, vallás, fogyatékosság, szexuális irányultság vagy nemzeti származás. A szóbeli zaklatásra példa lehet a kötekedés, a becézgetés, a sértegetés, a szidalmazás, a viccelődés vagy a személy fizikai megjelenésére vagy képességeire vonatkozó megjegyzések. Ide tartozhat a fenyegetés, a megfélemlítés, a nemkívánatos közeledés vagy a szexuális szívességre irányuló kérés is. A szóbeli zaklatás ellenséges munkahelyi környezetet teremthet, ami negatívan befolyásolhatja a munkavállaló mentális és fizikai egészségét, termelékenységét és munkahelyi elégedettségét. A munkáltatóknak jogi kötelességük, hogy komolyan vegyék a szóbeli zaklatásról szóló panaszokat, és megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak megelőzése és kezelése érdekében. Ez magában foglalhatja a zaklatás megelőzését célzó irányelvek és képzések bevezetését, a panaszok kivizsgálását és a zaklatókkal szembeni fegyelmi intézkedéseket.
Szóbeli fenyegetésnek minősül a munkahelyen egy személy által tett bármely olyan kijelentés, amely egy másik személy vagy embercsoport sérelmére vagy erőszakra utal. Ez magában foglalhatja a közvetlen fenyegetést, például azt, hogy „bántani foglak”, valamint a közvetettebb fenyegetéseket, például azt, hogy „Jobb, ha vigyázol magadra”. A szóbeli fenyegetések közé tartozhatnak olyan kijelentések is, amelyek diszkriminatív vagy zaklató jellegűek, például olyan megjegyzések, amelyek valakinek a fajára, nemére, vallására vagy szexuális irányultságára vonatkoznak. Fontos, hogy a munkáltatók minden fenyegetést komolyan vegyenek, és rendelkezzenek olyan irányelvekkel, amelyek meghatározzák, hogyan reagáljanak a fenyegetésekre, és hogyan védjék meg a munkavállalókat a bántalmaktól. Azoknak a munkavállalóknak, akik szóbeli fenyegetést tapasztalnak a munkahelyükön, azonnal jelenteniük kell azt a felettesüknek vagy a humánerőforrás-osztályon.
A mentális zaklatási ügy bizonyítása kihívást jelenthet, mivel gyakran szubjektív tapasztalatokról és viselkedésről van szó. Van azonban néhány lépés, amelyet meg lehet tenni egy erős ügy felépítése érdekében:
1. Dokumentálja a zaklatást: Tartson részletes feljegyzést a zaklatás minden esetéről, beleértve a dátumot, az időpontot, a helyszínt és a történtek leírását. Ez a dokumentáció bizonyítékként felhasználható az ügye alátámasztására.
2. Forduljon orvoshoz: Ha a zaklatás következtében fizikai vagy pszichés tüneteket tapasztalt, forduljon orvoshoz, és vezessen nyilvántartást minden diagnózisról vagy kezelésről.
3. Jelentse a zaklatást: Ha a zaklatás a munkahelyen történik, jelentse a munkáltatójának vagy a HR-osztályának. Ha a zaklatás a munkahelyen kívül történik, jelentse a rendőrségnek vagy az illetékes hatóságoknak.
4. Gyűjtsön tanúkat: Ha voltak tanúi a zaklatásnak, kérje meg őket, hogy tegyenek vallomást vagy tanúskodjanak az Ön nevében.
5. Forduljon ügyvédhez: Egy ügyvéd segíthet eligazodni a jogrendszerben, és útmutatást adhat, hogyan építsen fel egy erős ügyet.
Fontos megjegyezni, hogy a mentális zaklatási ügy bizonyítása nehéz lehet, és fontos, hogy az eljárás során gondoskodjon mentális egészségéről. Ha úgy érzi, hogy túlterhelt vagy bizonytalan a további lépésekkel kapcsolatban, fontolja meg, hogy beszéljen egy mentálhigiénés szakemberrel vagy támogató csoporttal.