Nem ritka, hogy az alkalmazottak időnként olyan feladatokat vagy felelősséget vállalnak, amelyek kívül esnek a munkaköri leírásukon. Bár ez néha mind a munkavállaló, mind a vállalat számára előnyös lehet, vannak olyan esetek is, amikor ez negatív következményekkel járhat.
Egy példa arra, hogy egy alkalmazott a munkakörén kívül dolgozik, amikor egy értékesítő úgy dönt, hogy kedvezményt kínál vagy ígéretet tesz egy ügyfélnek anélkül, hogy konzultálna a vezetőjével. Bár ez ártalmatlan módszernek tűnhet egy üzlet megkötésére, valójában veszélybe sodorhatja a vállalatot, ha az értékesítő túl sok ígéretet tesz, vagy alulmúlja a vállalat haszonkulcsát.
Egy másik példa, amikor egy alkalmazott olyan projektet vállal el, amely meghaladja a készségeit vagy szakértelmét. Bár csodálatra méltó, ha valaki tanulni és fejlődni akar a karrierje során, ha olyasmire vállalkozik, amihez nem rendelkezik megfelelő képesítéssel, az hibákhoz, késedelmekhez és akár jogi felelősségre vonáshoz is vezethet, ha ez másoknak kárt okoz.
A munkavállalók akkor is bajba kerülhetnek, ha olyan feladatokat vállalnak, amelyek ellentétesek a munkaköri kötelezettségeikkel vagy a vállalati irányelvekkel. Például az a munkavállaló, aki kenőpénzt fogad el, vagy bennfentes kereskedelemben vesz részt, egyértelműen a munkakörén kívül jár el, és ennek következtében súlyos jogi és pénzügyi következményekkel szembesülhet.
Végül, a munkakörükön kívül dolgozó alkalmazottak konfliktust okozhatnak kollégáikkal és feletteseikkel is. Ha egy munkavállaló folyamatosan olyan feladatokat vesz át, amelyeket másoknak kellene elvégezniük, az neheztelést és frusztrációt kelthet a munkatársaiban. Hasonlóképpen, ha egy munkavállaló mindig a munkaköri leírásán túlmutat, az irreális elvárásokat támaszthat a teljesítményével szemben, és nyomást gyakorolhat másokra, hogy ugyanezt tegyék.
Bár az alkalmazottak számára természetes, hogy segíteni akarják a vállalatuk sikerét, fontos megjegyezni, hogy a munkakörükön kívüli munkavégzésnek komoly következményei lehetnek. Ha nem biztos abban, hogy egy feladat vagy felelősség a munkaköri leírásába tartozik-e, a legjobb, ha mindig egyeztet a felettesével vagy a HR-osztályával, mielőtt folytatja. Ezzel segíthet megvédeni magát, a vállalatát és a kollégáit a lehetséges károktól.
A „munkakörömön kívül eső” kifejezés általában olyan feladatokra vagy felelősségekre utal, amelyek nem szerepelnek a munkavállaló munkaköri leírásában vagy kötelezettségeiben. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalótól nem várható el, hogy ezeket a feladatokat a munkaköri kötelezettségei részeként végezze.
Ha például egy adminisztratív asszisztenstől olyan feladatokat kérnek, mint a nyomtató megjavítása vagy a leltár kezelése, akkor ezek a feladatok a munkakörén kívül esőnek tekinthetők. Ha azonban az adminisztratív asszisztenst arra kérik, hogy segítsen az ütemezésben vagy az adatbevitelben, akkor ezek a feladatok a munkakörébe tartoznak.
Fontos, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek a munkakörükkel és azzal, hogy milyen feladatokat várnak el tőlük. Ha a munkavállalót arra kérik, hogy a munkakörén kívül eső feladatot végezzen el, kommunikálnia kell a felettesével, hogy tisztázza, egyszeri kérésről van-e szó, vagy a munkaköri kötelezettségeinek rendszeres részévé válik. Bizonyos esetekben szükség lehet további kompenzációról vagy a munkaköri beosztás megváltoztatásáról tárgyalni, hogy az tükrözze az új feladatokat.
Igen, egy munkakör megkövetelhet Öntől bizonyos olyan feladatokat vagy felelősségeket, amelyek nem szerepelnek konkrétan a munkaköri leírásában. Ennek oka, hogy a munkaköri leírások nem mindig teljes körűek, és nem feltétlenül tartalmazzák az összes olyan feladatot és felelősséget, amelyet a munkakörében megkövetelhetnek Öntől. Ezenkívül a munkaköri feladatok és felelősségi körök változhatnak az üzleti igények vagy a szervezeti átszervezések miatt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy munkáltatója nem kérheti Öntől olyan feladatok elvégzését, amelyek illegálisak vagy nem biztonságosak. Ha kényelmetlenül érzi magát, vagy úgy véli, hogy az Önre bízott feladatok meghaladják az Ön szakértelmét vagy képzettségét, fontos, hogy kommunikáljon a vezetőjével vagy a HR-képviselőjével. A nyílt kommunikáció segíthet Önnek és munkáltatójának olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára megfelelő.
Fontos azt is megjegyezni, hogy ha folyamatosan úgy találja, hogy a munkaköri leírásán kívül eső feladatokat lát el, érdemes lehet megbeszélni a vezetőjével annak lehetőségét, hogy a munkaköri leírását vagy a munkakör megnevezését a tényleges feladataihoz igazítsa. Ez segíthet biztosítani, hogy a munkaköri feladatai egyértelműen meghatározottak legyenek, és hogy az elvégzett munkáért megfelelő díjazásban részesüljön.
A külső munka, amelyet munkán kívüli tevékenységnek vagy másodállásnak is neveznek, minden olyan munkát, vállalkozást vagy egyéb tevékenységet jelent, amelyet a munkavállaló a rendes munkaidején és az elsődleges munkakörén kívül végez. Ide tartozik minden olyan munka, amelyet a munkavállaló rendes munkaköri kötelezettségein kívül végez, függetlenül attól, hogy fizetett vagy nem fizetett.
A külső munkára példa a szabadúszó munka, a melléktevékenység vagy tanácsadás indítása, az önkéntes tevékenységekben vagy közösségi szervezetekben való részvétel, valamint minden egyéb olyan munka, amely nem kapcsolódik a munkavállaló elsődleges munkájához. Fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a munkáltatójuk külső munkára vonatkozó irányelveivel, mivel egyes munkáltatók tilthatnak bizonyos külső tevékenységeket, különösen, ha azok ütköznek a munkavállaló elsődleges munkájával vagy összeférhetetlenséget okoznak.
A munkáltatók megkövetelhetik a munkavállalóktól, hogy engedélyt kérjenek, mielőtt külső munkát vállalnának, tegyenek közzé minden külső tevékenységet, vagy bizonyos munkahelyi tevékenységekről lemondjanak, ha összeférhetetlenség merül fel. Fontos, hogy a munkavállalók átláthatóak legyenek a munkáltatójukkal a külső munkahelyi tevékenységükkel kapcsolatban, mivel ez befolyásolhatja a munkateljesítményüket, és hatással lehet a munkáltató üzleti tevékenységére.