Sok vállalat kínál tandíj-visszatérítést vagy támogatást a munkavállalói juttatási csomag részeként. Ez nagyszerű juttatás lehet a továbbtanulni vágyó alkalmazottak számára, de mi a helyzet a munkáltató adóvonzataival? Igénybe veheti-e a vállalkozás az alkalmazottak nevében fizetett tandíj levonását az adóból?
A válasz igen, de bizonyos korlátozásokkal. Az IRS lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy levonják azokat az oktatási kiadásokat, amelyek mind a szokásos, mind a vállalkozás működéséhez szükségesek. Ez azt jelenti, hogy ha az oktatás közvetlenül kapcsolódik a munkavállaló munkájához vagy iparágához, a munkáltató üzleti költségként levonhatja a tandíj költségét.
Ennek a levonásnak azonban vannak bizonyos korlátai. Az IRS a levonás összegét munkavállalónként és évente 5250 dollárra korlátozza. Ez azt jelenti, hogy az ezen összeg feletti tandíjfizetések nem vonhatók le üzleti költségként. Ezenkívül az oktatás nem használható fel arra, hogy a munkavállaló új kereskedelmi vagy üzleti tevékenységre szerezzen jogosultságot. Ha az oktatást erre a célra használják, a munkáltató nem vonhatja le a tandíj költségét üzleti költségként.
Egy másik fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni, a munkavállaló adóvonzatai. Ha a munkáltató fizeti a munkavállaló tandíját, az oktatás értéke a munkavállaló számára adóköteles jövedelemnek minősülhet. Ha azonban az oktatás a munkával kapcsolatos, és megfelel bizonyos követelményeknek, akkor az kizárható a munkavállaló adóköteles jövedelméből.
1. Az oktatásnak a munkával kapcsolatosnak kell lennie, és fenn kell tartania vagy javítania kell a munkavállaló készségeit a jelenlegi munkakörében.
2. A képzés nem használható a munkavállaló jelenlegi munkakörének minimális képzési követelményeinek teljesítésére.
3. Az oktatás nem lehet része olyan programnak, amely a munkavállalót egy új szakmára vagy vállalkozásra képessé teszi.
Összességében a munkáltató által finanszírozott tandíj nagyszerű előny lehet mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Fontos azonban tisztában lenni e juttatás adóvonzataival és korlátaival. A munkáltatóknak konzultálniuk kell egy adószakértővel, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy betartják az IRS összes irányelvét és előírását.
Igen, egy LLC (korlátolt felelősségű társaság) leírhatja az oktatási költségeket, ha az oktatás az üzleti tevékenységhez kapcsolódik, és javítja az LLC alkalmazottainak vagy tulajdonosainak készségeit vagy tudását. Ezt nevezik üzleti oktatási költségnek, és az LLC adóbevallásában üzleti költségként levonható.
Az IRS-nek azonban konkrét iránymutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy mi minősül üzleti oktatási költségnek. Az oktatásnak szükségesnek kell lennie az LLC jelenlegi üzleti tevékenységéhez szükséges készségek fenntartásához vagy fejlesztéséhez, vagy törvény vagy szabályozás által előírtnak kell lennie ahhoz, hogy az LLC alkalmazottai engedélyt vagy tanúsítványt kapjanak.
A levonható üzleti oktatási kiadások közé tartoznak például az iparág-specifikus témájú szemináriumok vagy workshopok, az LLC által használt szoftverekkel vagy technológiával kapcsolatos tanfolyamok, valamint az engedéllyel rendelkező szakemberek számára szervezett továbbképzések.
Fontos, hogy minden oktatási költségről részletes nyilvántartást vezessen, beleértve a nyugtákat és a részvételi igazolásokat is. Az LLC-nek konzultálnia kell egy adószakértővel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy betartja az összes IRS-irányelvet, és az összes jogosult levonást érvényesíti.
Igen, a vállalatok jelentik a tandíj-visszatérítést az IRS-nek. A tandíj-visszatérítés az alkalmazottak számára adóköteles jövedelemnek minősül, és ezért szövetségi jövedelemadó-visszatartás, társadalombiztosítási adó és Medicare adó hatálya alá tartozik. A munkáltatóknak jelenteniük kell a munkavállalóiknak kifizetett tandíj-visszatérítést a W-2 nyomtatványon, amely egy olyan adózási nyomtatvány, amelyet a munkavállalók éves bérének és a fizetésükből visszatartott adók összegének bejelentésére használnak.
Ezenkívül a munkáltatóknak a 1099-MISC nyomtatványon is jelenteniük kell a tandíj-visszatérítést, ha független vállalkozóknak, tanácsadóknak vagy más, nem alkalmazottaknak nyújtanak tandíj-visszatérítést. Ezt a nyomtatványt a nem alkalmazottaknak kifizetett különféle jövedelmek bejelentésére használják, és általában azoknak adják ki, akik az adóév során 600 dollár vagy annál több nem alkalmazotti juttatást kapnak.
Fontos, hogy azok a munkavállalók, akik tandíj-visszatérítésben részesülnek, pontos nyilvántartást vezessenek az oktatási kiadásaikról, mint például a tandíj, díjak, könyvek és tanszerek, mivel ezek a kiadások levonhatók az adóbevallásukban. Az IRS lehetővé teszi a magánszemélyek számára az oktatással kapcsolatos adójóváírások, például az American Opportunity Credit vagy a Lifetime Learning Credit igénylését, ha megfelelnek bizonyos jogosultsági feltételeknek.
Számos olyan kiadás van, amely nem írható le üzleti költségként. Néhány olyan gyakori kiadás, amely nem írható le üzleti költségként:
1. Személyes kiadások: Az olyan személyes kiadások, mint a ruházkodás, a személyes ápolás és a személyes nyaralás nem írhatók le üzleti költségként.
2. Ingázási költségek: Az ingázási költségek, például az otthonról a munkahelyre történő ingázás költségei nem írhatók le üzleti költségként. Ha azonban egyik munkahelyről a másikra utazik, a szállítási költséget leírhatja.
3. Illegális tevékenységek: Az illegális tevékenységek, például a kenőpénzek, kenőpénzek és bírságok költségei nem írhatók le üzleti költségként.
4. Politikai hozzájárulások: A vállalkozás által tett politikai hozzájárulások nem írhatók le üzleti költségként.
5. Jótékonysági hozzájárulások: Bár a vállalkozás által tett jótékonysági hozzájárulások levonhatók az adóból, nem írhatók le üzleti költségként.
6. Büntetések és bírságok: A kormányzati szervek által kiszabott büntetések és bírságok költségei nem írhatók le üzleti költségként.
7. Étkezés és szórakozás: Bár az étkezés és a szórakoztatás bizonyos mértékig leírható üzleti költségként, az extravagáns vagy pazarló kiadások nem írhatók le.
Összefoglalva, fontos, hogy nyomon kövesse üzleti költségeit, és konzultáljon adószakértővel annak meghatározásához, hogy mely költségek írhatók és melyek nem írhatók le üzleti költségként.