A munkavállalói juttatások minden állásajánlat fontos részét képezik. Nemcsak a fizetésről van szó, hanem az állással járó további juttatásokról is. A nem pénzbeli béren kívüli juttatások, például az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás és a munkavállalói kedvezmények jelentősen javíthatják a munkavállaló életminőségét. Van azonban egy bökkenő: ezek a juttatások adókötelesek lehetnek, és a munkavállalóknak a vártnál kevesebb pénz maradhat a zsebükben. Itt jön a képbe a bruttósítás. Ebben a cikkben megvitatjuk, hogy mi az a bruttósítás, miért fontos, és hogyan kell elvégezni.
A bruttósítás az a folyamat, amelynek során a munkavállaló fizetését megemeljük, hogy fedezze a nem készpénzes béren kívüli juttatások adóját. Tegyük fel, hogy egy munkavállaló egészségbiztosítási díja havonta 500 dollárba kerül, és a munkáltató ennek a költségnek a 100%-át fedezi. Ez az 500 dollár azonban adóköteles jövedelemnek minősül, és a munkavállalónak adót kell fizetnie utána. A bruttósítás a munkáltató eszköze az adók fedezésére, hogy a munkavállaló ne kapjon kevesebb pénzt a fizetéséből.
A bruttósítás azért lényeges, mert ez biztosítja, hogy a munkavállalók megkapják a nem készpénzes béren kívüli juttatások teljes értékét. Bruttósítás nélkül a munkavállalók úgy érezhetik, hogy megrövidítik őket, és nem tudják teljes mértékben értékelni a kapott juttatásokat. Emellett a bruttósítás javíthatja az alkalmazottak morálját és a munkával való elégedettséget, ami magasabb megtartási arányt és jobb vállalati kultúrát eredményezhet.
A bruttósítás összetett folyamat lehet, de elengedhetetlen, hogy jól csináljuk. Íme, hogyan kell csinálni:
1. Határozza meg a juttatás adóköteles értékét: Az első lépés annak megállapítása, hogy mennyit ér a nem pénzbeli béren kívüli juttatás. Ha például a munkáltató a munkavállaló egészségbiztosítási díjainak 100%-át fedezi, akkor az adóköteles érték a díjak teljes összege.
2. Számítsa ki az adólevonást: Miután ismeri a juttatás adóköteles értékét, kiszámíthatja az adólevonást. Az adólevonás a munkavállaló adókulcsától és más tényezőktől, például a bejelentési státusztól és a levonásoktól függ.
3. A juttatás bruttósítása: Az utolsó lépés a juttatás bruttósítása a visszatartott adónak a juttatás adóköteles értékéhez történő hozzáadásával. Például, ha a juttatás adóköteles értéke 500 USD, és a visszatartott adó 100 USD, akkor a bruttósított érték 600 USD lesz.
Összefoglalva, a nem pénzbeli béren kívüli juttatások bruttósítása a munkavállalói juttatások maximalizálásának lényeges része. A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy alkalmazottaik a juttatások teljes értékét megkapják, és ennek egyik módja a bruttósítás. Az ebben a cikkben vázolt lépések követésével a munkáltatók biztosíthatják, hogy alkalmazottaik boldogok és elégedettek legyenek, ami jobb vállalati kultúrához és magasabb megtartási arányhoz vezethet.
A nem pénzbeli béren kívüli juttatások olyan juttatások, amelyeket a munkáltató nyújt a munkavállalóknak, de nem készpénz formájában. Ilyen juttatások lehetnek például az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, az oktatási támogatás, a céges autók és még sok más. A nem pénzbeli béren kívüli juttatások nyilvántartása fontos folyamat a humánerőforrás-gazdálkodásban, mivel segít biztosítani, hogy ezeket a juttatásokat pontosan elszámolják és megfelelően jelentik.
Általában két módszer létezik a nem pénzbeli béren kívüli juttatások nyilvántartására: a költségmódszer és az elhatárolási módszer. A költségmódszer a juttatás költségének a munkáltatónál történő elszámolását jelenti. Például, ha a munkáltató egészségbiztosítást nyújt a munkavállalónak, a biztosítási díj költségét a munkáltató költségként könyveli.
Az elhatárolási módszer ezzel szemben azt jelenti, hogy a juttatást akkor számolják el ráfordításként, amikor azt a munkavállaló megszerzi. Például, ha egy munkavállaló jogosult fizetett szabadidőre (PTO), akkor az elhatárolási módszer a PTO költségét költségként könyvelné, amint a munkavállaló megszerzi azt.
E módszerek mellett fontos a nem pénzbeli béren kívüli juttatások megfelelő dokumentálása és elszámolása is. Ez magában foglalhatja a nyújtott juttatások pontos nyilvántartásának vezetését, valamint e juttatások értékének megfelelő jelentését a munkavállalói bérjegyzékben és az adóbevallási nyomtatványokon.
Összességében a nem pénzbeli béren kívüli juttatások nyilvántartása fontos folyamat a humánerőforrás-gazdálkodásban. E juttatások megfelelő elszámolásával a munkáltatók biztosíthatják, hogy megfelelnek a jogi követelményeknek, és értékes juttatásokat nyújtanak munkavállalóiknak.
A béren kívüli juttatások bruttósított pénzbeli értékének kiszámításakor néhány kulcsfontosságú lépést kell követnie:
1. lépés: Határozza meg a juttatás tényleges költségét a munkáltató számára
A béren kívüli juttatás bruttó értékének kiszámításához az első lépés a juttatás tényleges költségének meghatározása a munkáltató számára. Ha például a juttatás egy céges autó, akkor ki kell számítani az autó tulajdonlásának és fenntartásának teljes költségét (beleértve a biztosítási és üzemanyagköltségeket is).
2. lépés: A juttatásra alkalmazandó adókulcs meghatározása
Miután meghatározta a juttatás tényleges költségét, meg kell határoznia a juttatásra alkalmazandó adókulcsot. A legtöbb esetben ez a munkavállaló marginális adókulcsa lesz, vagyis az az adókulcs, amelyet a legmagasabb jövedelme után fizet.
3. lépés: A bruttó érték kiszámítása
A juttatás tényleges költsége és az alkalmazandó adókulcs ismeretében most már kiszámíthatja a juttatás bruttó értékét. Ehhez el kell osztania a juttatás tényleges költségét (1 – az adókulccsal). Ha például a juttatás tényleges költsége 10 000 USD, és a munkavállaló marginális adókulcsa 30%, a bruttó értéket a következőképpen kell kiszámítani:
10 000 $ / (1 – 0,30) = 14 285,71 $
Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a munkavállalónak 10 000 $ béren kívüli juttatást nyújtson, amely teljes mértékben adóköteles, a munkáltatónak 14 285,71 $-ra kell bruttósítania a juttatást, hogy fedezze a munkavállaló adókötelezettségét.
Érdemes megjegyezni, hogy a béren kívüli juttatások bruttósított értéke számos tényezőtől függhet, többek között a juttatás típusától, a munkavállaló adókulcsától és az adott időpontban hatályos adójogszabályoktól. Ezért mindig érdemes konzultálni egy adószakértővel vagy HR-szakértővel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy pontosan számolja ki az Ön által nyújtott béren kívüli juttatások bruttó értékét.