Manapság sok vállalat megköveteli alkalmazottaitól, hogy speciális berendezéseket használjanak a munkájuk hatékony elvégzéséhez. A szerszámoktól és biztonsági felszerelésektől kezdve a számítógépekig és szoftverekig ezek a berendezések költségesek lehetnek. Néhány munkáltató elkezdte felszámítani alkalmazottai számára ezeknek a berendezéseknek a használatát, ami kérdéseket vet fel ennek a gyakorlatnak az etikusságával kapcsolatban.
Egyfelől érthető, hogy a munkáltatók meg akarják téríteni a munkavállalók felszerelésének biztosításával járó költségek egy részét. Végül is a berendezések beszerzésének, karbantartásának és cseréjének költségei gyorsan összeadódhatnak. Ha a munkavállalóknak díjat számítanak fel ezen eszközök használatáért, az segíthet ellensúlyozni ezeket a kiadásokat.
Egyesek azonban azzal érvelnek, hogy ez a gyakorlat etikátlan, mivel indokolatlan terhet ró a munkavállalókra. Előfordulhat, hogy a munkavállalóknak nincsenek meg az anyagi lehetőségeik arra, hogy kifizessék a munkájuk elvégzéséhez szükséges felszereléseket, különösen, ha alacsony keresetűek. Ha a munkavállalókat arra kényszerítik, hogy fizessenek a berendezésekért, az pénzügyi feszültséget okozhat, és akár arra is késztetheti őket, hogy máshol keressenek munkát.
Ráadásul egyes munkáltatók ezt a gyakorlatot arra is felhasználhatják, hogy elkerüljék, hogy tisztességes bért fizessenek a munkavállalóiknak. A berendezésekért felszámított díjakkal a munkáltatók alacsonyan tarthatják a béreket, miközben a munkavállalóknak drága eszközöket és technológiát kell használniuk. Ez olyan helyzetet teremthet, amelyben a munkavállalók lényegében a saját munkájukat támogatják.
Jogi megfontolásokat is figyelembe kell venni. Bizonyos esetekben a munkavállalóknak a felszerelésekért felszámított díjak sérthetik a munkaügyi törvényeket vagy a kollektív szerződéseket. A munkáltatóknak gondosan át kell vizsgálniuk ezeket a megállapodásokat, és konzultálniuk kell a jogi tanácsadókkal, mielőtt bármilyen, a munkavállalóknak a berendezésekért felszámított díjakkal kapcsolatos politikát bevezetnének.
Végső soron a munkavállalóknak a felszerelésekért történő felszámítására vonatkozó döntés összetett kérdés, amely mind az etikai, mind a jogi aggályok gondos mérlegelését igényli. Bár a munkáltatóknak jogos okuk lehet arra, hogy a felszerelés biztosításával kapcsolatos költségek egy részét vissza akarják szerezni, fel kell ismerniük a munkavállalókra gyakorolt lehetséges negatív hatásokat is. A munkáltatóknak törekedniük kell arra, hogy egyensúlyt találjanak ezen egymással versengő érdekek között, és biztosítsák, hogy politikájuk tisztességes és igazságos legyen.
Általánosságban elmondható, hogy nem jogszerű, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalót, hogy fizessen a rövid fiókért. A rövid fiók azt a helyzetet jelenti, amikor a pénztárgépben vagy a pénztárgépfiókban kevesebb pénzt találnak, mint amennyit elvárnak vagy megkövetelnek. Ez különböző okok miatt történhet, például a számlálás során elkövetett hiba vagy a készpénzt kezelő munkavállaló hibája miatt.
A munkáltatók felelősek minden olyan eltérésért vagy veszteségért, amely az üzleti tevékenységükből adódik, beleértve a készpénzkezelést is. Ezért nem háríthatják a rövid fiók vagy bármilyen más pénzügyi veszteség terhét az alkalmazottaikra. Sőt, egyes államokban külön törvények tiltják, hogy a munkáltatók levonásokat eszközöljenek a munkavállalók fizetéséből a munkáltatónál felmerült veszteségek, károk vagy kiadások fedezésére.
Ha azonban egy munkavállalóról kiderül, hogy szándékosan lopott vagy eltulajdonított készpénzt, a munkáltató megfelelő fegyelmi intézkedéseket hozhat, amelyek magukban foglalhatják a felmondást és/vagy jogi lépéseket. Ilyen esetekben a munkáltatónak bizonyítania kell a lopást vagy csalást, és a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy védekezzen, mielőtt bármilyen intézkedésre kerülne sor.
Összefoglalva, a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy fizesse meg a rövid fiókot, de fegyelmi intézkedéseket hozhat, ha a munkavállalóról kiderül, hogy lopott vagy csalást követett el a készpénzkezeléssel kapcsolatban.
Ez az Ön államának vagy országának törvényeitől és rendelkezéseitől, valamint a munkáltatójával kötött megállapodástól függ. Általában a munkáltató semmilyen okból nem tarthatja vissza a munkavállaló utolsó fizetését, beleértve a vállalati eszközök visszaszolgáltatását is. Ha azonban olyan megállapodást írt alá a munkáltatójával, amely tartalmazza a vállalati tulajdon visszaszolgáltatására vonatkozó politikáját, akkor a munkáltató jogszerűen visszatarthatja az utolsó fizetését, amíg Ön vissza nem szolgáltatja a berendezést.
Fontos, hogy áttekintse a munkaszerződését és a területére vonatkozó jogszabályokat, hogy meghatározhassa a vállalati tulajdon és az utolsó fizetés visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ha bizonytalan a jogait illetően, konzultáljon egy munkajogásszal, vagy forduljon a helyi munkaügyi hivatalhoz segítségért.
Általános szabályként a munkáltatók jogszerűen nem számíthatják fel a munkavállalóknak a vállalati tulajdonban okozott véletlen károkat. Ha azonban egy munkavállaló szándékosan megrongálja a cég tulajdonát, vagy súlyos gondatlansággal jár el, a munkáltató kártérítést követelhet a munkavállalótól a megrongált tárgy javítási vagy pótlási költségeiért.
Fontos, hogy a munkáltatók világos irányelvekkel rendelkezzenek a munkavállalónak a vállalati tulajdonban okozott károkért való felelősségét illetően, és ezeket az irányelveket hatékonyan kommunikálják minden munkavállaló felé. Emellett a munkáltatóknak minden káreseményt alaposan és tisztességesen ki kell vizsgálniuk, és szükség esetén jogi tanácsot kell kérniük annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazandó törvények és rendeletek keretein belül járjanak el.
Ha elmulasztja visszaadni a munkaadójának a felszerelést, annak több következménye is lehet. Először is, a munkáltatója levonhatja a berendezés értékét az utolsó fizetéséből. Ez a legtöbb államban jogszerű, amennyiben a levonás nem csökkenti az Ön bérét a minimálbér alá.
Másodszor, a munkáltatója jogi lépéseket tehet Ön ellen. Ez magában foglalhatja, hogy beperli Önt a berendezés értékéért, vagy büntetőeljárást indít lopás miatt. A jogi eljárás súlyossága a berendezés értékétől és a helyzet körülményeitől függ.
Végül pedig a felszerelés visszaszolgáltatásának elmulasztása árthat az Ön szakmai hírnevének, és megnehezítheti a jövőbeni foglalkoztatását. A munkáltatók nem valószínű, hogy felvesznek valakit, aki korábban nem szolgáltatta vissza a cég tulajdonát.
Összefoglalva, ha elmulasztja visszaadni a munkaadójának a felszerelést, annak pénzügyi, jogi és szakmai következményei lehetnek. Fontos, hogy mindig visszaadja a cég tulajdonát, ha már nem használja azt.