A negatív megerősítés egy gyakori vezetési technika, amelyet arra használnak, hogy visszatartsák a munkavállalókat a nemkívánatos viselkedésektől. Ez a technika magában foglalja egy negatív következmény elvételét, amikor a munkavállaló pozitív viselkedést tanúsít. Bár a negatív megerősítés hatékony lehet a viselkedés megváltoztatásában, nem megfelelő alkalmazás esetén negatív következményei is lehetnek.
A negatív megerősítés egyik gyakori példája a munkahelyen az, amikor a vezetők büntetéssel fenyegetik a munkavállalókat, ha nem teljesítik a teljesítményelvárásokat. Ez magában foglalhatja a lefokozással, fizetéscsökkentéssel vagy akár a felmondással való fenyegetést is. Bár ez a megközelítés motiválhatja a munkavállalókat, hogy keményebben dolgozzanak, ugyanakkor stresszes munkakörnyezetet is teremthet, és nagymértékű fluktuációhoz vezethet.
A munkahelyi negatív megerősítés másik példája, amikor a vezetők a félelmet használják motivációként. Ez magában foglalhatja agresszív vagy megfélemlítő nyelvezet használatát, hogy rávegyék a munkavállalókat az elvárások teljesítésére. Bár ez a megközelítés rövid távon működhet, hosszú távon negatív következményekkel járhat, mint például a morál csökkenése és a termelékenység csökkenése.
A munkahelyi negatív megerősítés harmadik példája az, amikor a vezetők a nyilvános megalázást használják az alkalmazottak fegyelmezésére vagy kijavítására. Ez azt jelentheti, hogy egy alkalmazottat a társai előtt szólítanak le, vagy nyilvánosan megdorgálják egy hiba miatt. Bár ez a megközelítés hatékony lehet egy adott viselkedés korrigálásában, nehezteléshez és a bizalom hiányához vezethet a munkavállalók és a vezetés között.
Végül, a negatív megerősítés másik gyakori példája a munkahelyen az, amikor a vezetők a mikromenedzsmentet használják a csapatuk irányításának eszközeként. Ez magában foglalhatja a munkavállaló munkájának minden egyes aspektusának szoros figyelemmel kísérését, folyamatos visszajelzést és az autonómia korlátozását. Bár ez a megközelítés biztosíthatja, hogy a munkát magas színvonalon végezzék el, a motiváció csökkenéséhez is vezethet, mivel a munkavállalók úgy érezhetik, hogy a munkájukat nem értékelik.
Összefoglalva, bár a negatív megerősítés hatékony vezetési technika lehet, fontos, hogy megfelelően és óvatosan alkalmazzuk. Ha nem megfelelően alkalmazzák, a negatív megerősítés olyan negatív következményekhez vezethet, mint az alacsony morál, a csökkent termelékenység és a magas szintű munkavállalói fluktuáció. Ezért a vezetőknek gondosan mérlegelniük kell a negatív megerősítés munkahelyi alkalmazásának lehetséges következményeit, és arra kell törekedniük, hogy olyan pozitív munkakörnyezetet teremtsenek, amely ösztönzi és motiválja alkalmazottaikat.
A negatív megerősítés egy olyan pszichológiai fogalom, amely egy kellemetlen inger eltávolítását jelenti a kívánt viselkedésre válaszul. A negatív megerősítés példája a humán erőforrással összefüggésben az lehet, amikor egy alkalmazott állandóan késik a munkahelyéről, és a vezetője úgy dönt, hogy nem dorgálja tovább a késés miatt. Ebben a forgatókönyvben a kellemetlen inger (a dorgálás) megszűnik, ha a munkavállaló a kívánt viselkedést tanúsítja (időben érkezik a munkahelyére). Azzal, hogy a vezető elveszi a negatív következményt, megerősíti a munkavállaló azon viselkedését, hogy pontos legyen. Egy másik példa lehet, amikor egy alkalmazott fizetésemelést vagy bónuszt kap egy bizonyos teljesítménymutató teljesítéséért, ami negatív megerősítésként szolgálhat a munkavállaló számára, hogy továbbra is teljesítse vagy meghaladja az adott mutatót.
A negatív megerősítés egy olyan vezetési technika, amely magában foglalja egy kellemetlen következmény megszüntetését, miután a munkavállaló végrehajtott egy kívánt viselkedést. Bár kevésbé kedvelt technika, mint a pozitív megerősítés, bizonyos helyzetekben mégis hasznos lehet. Íme néhány módszer, amellyel a vezetők a negatív megerősítést alkalmazhatják:
1. Határozza meg a kívánt viselkedést: A vezetőknek azonosítaniuk kell a támogatni kívánt viselkedést, és azt világosan közölniük kell a munkavállalóval.
2. Határozza meg a negatív következményt: A vezetőknek meg kell határozniuk a negatív következményt vagy büntetést, amelyet akkor szüntetnek meg, ha a munkavállaló végrehajtja a kívánt viselkedést.
3. Alkalmazzák a negatív következményt: A vezetőnek következetesen alkalmaznia kell a negatív következményt, hogy a munkavállaló tudja, mire számíthat, ha nem hajtja végre a kívánt viselkedést.
4. Távolítsa el a negatív következményt: Amint a munkavállaló végrehajtja a kívánt viselkedést, a vezetőnek el kell távolítania a negatív következményt. Ez megerősíti a munkavállaló viselkedését, és arra ösztönzi, hogy a jövőben is megismételje azt.
Fontos megjegyezni, hogy a negatív megerősítést nem szabad elsődleges vezetési technikaként alkalmazni. Bár bizonyos helyzetekben hatékony lehet, túl gyakori vagy nem megfelelő alkalmazás esetén nehezteléshez és demotivációhoz is vezethet. Ehelyett a vezetőknek a pozitív megerősítésre, például a dicséretre és a jutalmazásra kell összpontosítaniuk a kívánt viselkedés ösztönzésére.
A negatív megerősítés olyan viselkedésmódosító technika, amely a kívánt viselkedésre válaszul egy kellemetlen inger eltávolítását jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a negatív megerősítés különbözik a büntetéstől, amely a nemkívánatos viselkedésre válaszul kellemetlen inger alkalmazását jelenti.
A negatív megerősítés példája a humán erőforrás kontextusában egy olyan munkáltató lehet, aki eltörli a munkavállaló kötelező túlóráját, ha az következetesen teljesíti a teljesítménycélokat. Ebben az esetben a kellemetlen inger (kötelező túlóra) a kívánt viselkedésre (teljesítménycélok teljesítése) válaszul kerül megszüntetésre. Ez ösztönzőleg hathat a munkavállalóra, hogy továbbra is jól teljesítsen, mivel tudja, hogy nem kell túlóráznia, ha teljesíti a céljait.
Egy másik példa lehet egy olyan munkáltató, aki abbahagyja egy alkalmazott mikromenedzselését, miután az következetesen magas szintű kompetenciát mutat a munkájában. Ismét a kellemetlen inger (mikromenedzsment) megszűnik a kívánt viselkedésre (a kompetencia bizonyítása) válaszul, ami motiválhatja a munkavállalót, hogy továbbra is jól teljesítsen a mikromenedzsment okozta stressz nélkül.
Fontos, hogy a munkáltatók megfelelően alkalmazzák a negatív megerősítést, és ügyeljenek arra, hogy az ne váljon büntetéssé vagy visszaélésszerűvé. Helyesen alkalmazva a negatív megerősítés hatékony eszköz lehet a munkahelyi pozitív viselkedés előmozdítására.