A pénzügyi kimutatásoknak két típusa van: auditált és nem auditált. Az auditált pénzügyi kimutatásokat egy hitelesített könyvvizsgáló (CPA) vizsgálja felül, aki véleményt nyilvánít arról, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják-e be a vállalat pénzügyi helyzetét, működési eredményét és pénzáramlását. Ezzel szemben a nem auditált pénzügyi kimutatásokat nem ellenőrzi könyvvizsgáló. Tehát, mi is pontosan a nem auditált pénzügyi kimutatás, és mikor használják?
A nem auditált pénzügyi kimutatás olyan jelentés, amelyet nem vizsgált független könyvvizsgáló. Ezt a vállalat vezetése készíti, és belső célokra használják, például a pénzügyi teljesítmény nyomon követésére, döntések meghozatalára és a jövőre vonatkozó tervezésre. A nem auditált pénzügyi kimutatás kevésbé hivatalos, mint az auditált, és nem ugyanolyan szintű ellenőrzésnek van kitéve. Ennek eredményeként általában kevésbé költséges az elkészítése.
Bár a nem auditált pénzügyi kimutatásokat nem vizsgálja független könyvvizsgáló, mégis értékes információkat nyújtanak az érdekeltek számára. Felhasználhatók a vállalat likviditásának, jövedelmezőségének és általános pénzügyi egészségének értékelésére. Arra is felhasználhatók, hogy összehasonlítsák a vállalat teljesítményét az idő múlásával vagy az iparági viszonyítási alapokkal. Mivel azonban a nem auditált pénzügyi kimutatásokat nem vizsgálják ugyanolyan alaposan, mint az auditált pénzügyi kimutatásokat, az érdekelteknek óvatosan kell eljárniuk, amikor rájuk támaszkodnak.
A vállalatok számos okból dönthetnek úgy, hogy nem auditált pénzügyi kimutatásokat tesznek közzé. Például a vállalatok negyedévente közzétehetik a nem auditált pénzügyi kimutatásokat, hogy időben tájékoztassák a befektetőket. Emellett az induló vállalkozások vagy kisvállalkozások dönthetnek úgy, hogy a könyvvizsgálat költségeit megspórolva teszik közzé a nem auditált pénzügyi kimutatásokat.
Összefoglalva, bár a nem auditált pénzügyi kimutatásokat nem ellenőrzi független könyvvizsgáló, mégis értékes információkat nyújtanak az érdekeltek számára. A vállalatok számos okból közzétehetik a nem auditált pénzügyi kimutatásokat, de az érdekelteknek óvatosnak kell lenniük, amikor ezekre támaszkodnak. Az auditált vagy nem auditált pénzügyi kimutatások közzétételére vonatkozó döntés végső soron a vállalat és az érdekelt felek igényeitől függ.
Az auditált és a nem auditált pénzügyi kimutatások egyaránt fontos pénzügyi dokumentumok, amelyek képet adnak egy vállalat pénzügyi helyzetéről. A kettő között azonban alapvető különbségek vannak.
A nem auditált pénzügyi kimutatások olyan pénzügyi dokumentumok, amelyeket nem vizsgált vagy auditált független harmadik fél könyvvizsgáló. Ezeket általában a vállalat számviteli csoportja készíti el belsőleg, és belső vezetési célokra, illetve a befektetőkkel vagy hitelezőkkel való megosztásra használják. A nem auditált pénzügyi kimutatásokat nem vizsgálják ugyanolyan alaposan, mint az auditált pénzügyi kimutatásokat, ami azt jelenti, hogy tartalmazhatnak olyan hibákat vagy hiányosságokat, amelyek befolyásolhatják a bemutatott pénzügyi információk pontosságát.
Másrészt az auditált pénzügyi kimutatások olyan pénzügyi dokumentumok, amelyeket független harmadik fél könyvvizsgáló felülvizsgált és auditált. A könyvvizsgáló feladata, hogy megvizsgálja a pénzügyi kimutatásokat, és véleményt nyilvánítson arról, hogy azok az általánosan elfogadott számviteli elveknek (GAAP) megfelelően valósan és pontosan vannak-e bemutatva. A könyvvizsgált pénzügyi kimutatásokat általában törvény írja elő a tőzsdén jegyzett vállalatok számára, és a hitelezők vagy befektetők is megkövetelhetik a finanszírozás biztosításának feltételeként.
Összefoglalva, az auditált és az auditálatlan pénzügyi kimutatások közötti legfontosabb különbség a független harmadik fél könyvvizsgáló által biztosított ellenőrzés és bizonyosság szintje. Az auditált pénzügyi kimutatások magasabb szintű bizonyosságot nyújtanak a bemutatott pénzügyi információk pontosságát illetően, míg a nem auditált pénzügyi kimutatások tartalmazhatnak olyan hibákat vagy hiányosságokat, amelyek befolyásolhatják azok pontosságát.
A nem auditált pénzügyi kimutatásokat jellemzően a vállalat saját számviteli vagy pénzügyi csoportja készíti. Ezeket a kimutatásokat nem vizsgálja vagy auditálja független harmadik fél, és gyakran belső célokra használják, például a pénzügyi teljesítmény nyomon követésére, üzleti döntések meghozatalára vagy adóbevallások elkészítésére. A kisvállalkozások, az induló vállalkozások és a nonprofit szervezetek néhány példa azokra a szervezetekre, amelyek a korlátozott erőforrások és az alacsonyabb jelentési követelmények miatt nem auditált pénzügyi kimutatásokat készíthetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nem auditált pénzügyi kimutatások nem nyújtanak ugyanolyan szintű bizonyosságot, mint az auditált pénzügyi kimutatások, amelyeket külső könyvvizsgáló vizsgál felül a pontosság és a számviteli standardoknak való megfelelés szempontjából.
A vállalatok számos okból adnak ki nem auditált pénzügyi kimutatásokat. Az egyik ok az, hogy így a befektetőket és az érdekelt feleket időben tájékoztatni tudják. A pénzügyi kimutatások auditálása időigényes folyamat lehet, és a vállalatok nem biztos, hogy meg akarják várni az eredményeket, mielőtt közzéteszik a pénzügyi teljesítményükre vonatkozó információkat.
Egy másik ok, hogy a nem auditált pénzügyi kimutatások előzetes jelzésként szolgálhatnak a vállalat pénzügyi helyzetéről. A vállalatok azért adhatnak ki nem auditált pénzügyi kimutatásokat, hogy a befektetők és az érdekelt felek már a hivatalos auditált kimutatások közzététele előtt betekintést nyerjenek a pénzügyi teljesítményükbe.
Emellett a vállalatok dönthetnek úgy is, hogy a nem auditált pénzügyi kimutatásokat az átláthatóság demonstrálására, valamint a befektetők és az érdekeltek bizalmának kiépítésére használják. Azzal, hogy rendszeresen tájékoztatnak pénzügyi teljesítményükről, a vállalatok megmutathatják, hogy elkötelezettek a pénzügyi helyzetükkel kapcsolatos nyitottság és őszinteség mellett.
Fontos megjegyezni, hogy bár a nem auditált pénzügyi kimutatásokat nem kell ugyanolyan alapos vizsgálatnak alávetni, mint az auditált kimutatásokat, mégis komolyan kell venni őket. A befektetőknek és az érdekelt feleknek gondosan át kell tekinteniük a nem auditált pénzügyi kimutatásokat, és mérlegelniük kell az ezen információkra való hagyatkozással kapcsolatos lehetséges kockázatokat és bizonytalanságokat.