Vállalkozás tulajdonosaként vagy könyvelőként fontos megérteni a nem készpénzes tranzakciók hatását a pénzügyi kimutatásokra. A nem készpénzes tranzakciók közé tartozhatnak olyan tételek, mint a cserekereskedelem, a részvényalapú kompenzáció és az eszközcsere. Ezek az ügyletek jelentős hatást gyakorolhatnak a pénzügyi kimutatásokra, és ha nem megfelelően számolnak el velük, pontatlan beszámolóhoz és esetleges jogi vagy pénzügyi problémákhoz vezethetnek. Ebben a cikkben azt tárgyaljuk, hogyan kell kiigazítani a nem készpénzes tranzakciókat a pontos pénzügyi beszámolás biztosítása érdekében.
Bartering: A cserekereskedelem áruk vagy szolgáltatások készpénz használata nélküli cseréje. Amikor egy vállalkozás cserekereskedelemben vesz részt, fontos, hogy az ügyletet a kicserélt áruk vagy szolgáltatások valós piaci értékén könyvelje. Ezt az értéket bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni a pénzügyi kimutatásokban attól függően, hogy a vállalkozás az ügylet melyik oldalán áll. Ezen túlmenően a kapcsolódó költségeket, mint például a szállítási vagy kezelési díjakat szintén költségként kell elszámolni.
Részvényalapú kompenzáció: A részvényalapú kompenzáció gyakori módja annak, hogy a vállalatok ösztönözzék alkalmazottaikat vagy vezetőiket. Ez a fajta kompenzáció lehetőséget biztosít a munkavállalóknak arra, hogy meghatározott időn belül meghatározott áron vállalati részvényeket vásároljanak. A részvényalapú kompenzáció elszámolásakor fontos, hogy az opció valós értékét ráfordításként számolják el a pénzügyi kimutatásokban. Ezt a ráfordítást az opció megszolgálási időszakára kell elosztani.
Eszközcserék: Eszközcserékre akkor kerül sor, amikor a vállalkozás eszközöket cserél egy másik féllel. Az eszközcserék elszámolásakor fontos, hogy a kapott eszköz valós piaci értékét nyereségként vagy veszteségként számolják el, az átadott eszköz értékétől függően. Az ügylet során cserélt készpénzt is külön kell elszámolni.
Összefoglalva, a nem készpénzes tranzakciók megfelelő elszámolása elengedhetetlen a pontos pénzügyi beszámoláshoz. Azzal, hogy a vállalkozások megértik, hogyan kell kiigazítani ezeket a tranzakciókat, biztosíthatják, hogy pénzügyi kimutatásaik megbízhatóak legyenek és megfeleljenek a számviteli standardoknak. Fontos, hogy konzultáljon egy képzett könyvelővel vagy pénzügyi tanácsadóval annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a tranzakciókat megfelelően rögzítsék a pénzügyi kimutatásokban.
A nem készpénzes kiigazítások jellemzően a pénzügyi kimutatásokban, konkrétan a cash flow kimutatásban találhatók. A pénzforgalmi kimutatás egy vállalkozás pénzeszköz be- és kiáramlását mutatja be egy adott időszak alatt. A nem készpénz jellegű kiigazításokat hozzáadják a nettó eredményhez vagy kivonják abból, hogy megkapják a működési tevékenységből származó pénzáramlást. Ezek a kiigazítások a nettó eredményt befolyásoló, de készpénzcserével nem járó nem készpénzes tranzakciókat veszik figyelembe.
Példák a nem pénzbeli kiigazításokra az értékcsökkenési és amortizációs költségek, a követelések és kötelezettségek változásai, valamint az eszközök értékesítéséből származó nyereség vagy veszteség. Ezek a kiigazítások döntő fontosságúak a vállalat cash flow-jának és a működéséből származó készpénztermelő képességének meghatározásában. Fontos megjegyezni, hogy bár a nem készpénz jellegű kiigazítások nem járnak készpénzcserével, mégis jelentős hatással vannak a vállalat pénzügyi teljesítményére, és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket.
A nem készpénz jellegű tételeket jellemzően a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben vagy az éves jelentés vezetőségi megbeszélés és elemzés című részében teszik közzé. Nem szerepelnek a cash flow kimutatásban, mivel nincs közvetlen hatásuk a cash flow-ra.
A nem készpénz jellegű tételek közé tartozik például az értékcsökkenés, az amortizáció és a részvényalapú kompenzáció. Az értékcsökkenési leírás és amortizációs ráfordítás a hosszú élettartamú eszközök bekerülési értékének hasznos élettartamra történő felosztását jelenti, a részvényalapú kompenzáció pedig a részvényopciókhoz vagy más részvényalapú kompenzációs megállapodásokhoz kapcsolódó ráfordítást.
Bár ezek a tételek nem járnak tényleges pénzbeáramlással vagy pénzkiáramlással, mégis befolyásolják a vállalat nyereségességét és pénzügyi helyzetét. A befektetők és az elemzők módosíthatják a működésből származó cash flow-t a nem készpénzes tételek figyelembevételével annak érdekében, hogy jobban megértsék a vállalat mögöttes készpénztermelését és likviditását.
Összefoglalva, a nem készpénz jellegű tételek nem szerepelnek a cash flow kimutatásban, de a pénzügyi kimutatásokban máshol kerülnek közzétételre. Fontos figyelembe venni őket a vállalat pénzügyi teljesítményének és pénzáramlásának elemzésekor.
A nem pénzforgalmi korrekciós elszámolás olyan pénzügyi tranzakció, amely egy olyan számla vagy mérlegtétel kiigazítását jelenti, amely nem jár pénzeszköz cseréjével. Az ilyen típusú kiigazítás általában azért történik, hogy tükrözze az eszközök vagy kötelezettségek értékének időbeli változásait.
Például egy vállalatnak szükség lehet egy nem készpénzes korrekcióra egy hosszú távú eszköz, például egy épület vagy berendezés értékcsökkenésének elszámolása érdekében. Ez a kiigazítás az eszköz értékének az idő múlásával bekövetkező, az elhasználódás miatti csökkenését tükrözné, és nem pénzbeli ráfordításként kerülne elszámolásra.
Egy másik példa a nem pénzbeli kiigazításra lehet egy pénzügyi eszköz, például egy részvény vagy kötvény átértékelése. Ha az eszköz piaci értéke megváltozik, a vállalatnak szükségessé válhat az eszköz értékének kiigazítása a mérlegben, hogy tükrözze ezt a változást, még akkor is, ha nem történt pénzeszközcsere.
A nem pénzbeli kiigazítások azért fontosak, mert segítenek pontosabb képet adni a vállalat pénzügyi helyzetéről az idők folyamán. Az eszközértékek és egyéb nem készpénz jellegű tételek változásainak elszámolásával a vállalatok jobban nyomon követhetik pénzügyi teljesítményüket, és megalapozottabb döntéseket hozhatnak a jövőbeli beruházásokról és kiadásokról.