A névértékű részvények kibocsátása gyakori gyakorlat azon vállalatok számára, amelyek tőkebefektetések révén kívánnak tőkét bevonni. Fontos azonban, hogy a könyvelők megértsék az ilyen típusú részvények kibocsátásának számviteli folyamatát.
Először is fontos megérteni, hogy mi az a névérték. A névérték az a minimális ár, amelyen egy vállalat kibocsáthatja részvényeit. Ez általában egy névleges összeg, például 0,01 vagy 0,10 dollár részvényenként, és a vállalat alapításakor határozzák meg. A névérték azért fontos, mert ez határozza meg a társaság törvényes tőkéjét, vagyis azt a minimális tőkeösszeget, amelyet a társaság hitelezőinek védelme érdekében fenn kell tartani.
Amikor egy társaság névértékű részvényeket bocsát ki, az ügyletet be kell jegyeznie a számviteli nyilvántartásaiba. A névértéken történő részvénykibocsátás naplóbejegyzése a részvényesektől kapott összeggel megterheli a pénzeszköz- vagy egyéb eszközszámlát, a kibocsátott részvények névértékével megterheli a törzsrészvényszámlát, és a részvények névértékét meghaladó összeggel megterheli a befizetett tőke számláját.
Például, ha egy társaság 1.000 darab törzsrészvényt bocsát ki 0,10 $ névértékű részvényenként összesen 1.500 $ értékben, a naplóbejegyzés a következő lesz:
Készpénz (vagy egyéb eszközszámla) 1.500 $
Törzsrészvény 100 $
Befizetett tőke a névérték felett 1.400 $
A törzsrészvényszámlán jóváírják a kibocsátott részvények névértékét, ami 100 $ (1.000 részvény x 0,10 $ részvényenként). A befizetett tőke számlán jóváírásra kerül a kapott összegnek a részvények névértékét meghaladó része, ami 1 400 USD (1 500 USD – 100 USD).
Fontos megjegyezni, hogy egyes államok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy névérték nélküli részvényeket bocsássanak ki. Ezekben az esetekben a törzsrészvényszámlán jóváírják a részvényesektől kapott teljes összeget, és nem történik bejegyzés a befizetett tőke számlára.
Összefoglalva, a névértékű részvények kibocsátásának számviteli folyamatának megértése fontos a könyvelők és a vállalatok számára egyaránt. Azáltal, hogy a vállalatok megfelelően rögzítik ezeket a tranzakciókat a számviteli nyilvántartásaikban, biztosíthatják a jogi követelményeknek való megfelelést és pontos pénzügyi kimutatásokat készíthetnek.
A kibocsátott részvények névértékét általában a törzsrészvények számlán rögzítik a vállalat pénzügyi kimutatásainak mérlegében. A törzsrészvények a vállalatban való tulajdoni részesedést képviselik, és minden egyes törzsrészvénynek van névértéke, amely a minimális ár, amelyen a részvények kibocsáthatók. A névérték jellemzően egy részvényenkénti névleges összeg, például 0,01 vagy 0,10 dollár, amelyet a vállalat az alapításkor vagy új részvények kibocsátásakor határoz meg. Amikor egy társaság új törzsrészvényeket bocsát ki, a kibocsátott részvények összértékét a törzsrészvények számlán a részvényenkénti névértéken tartják nyilván. A részvényenkénti névértéket meghaladóan kapott összeget a Kiegészítő befizetett tőke számlán tartják nyilván, amely a részvényesek által a kibocsátott részvények névértékét meghaladóan befizetett tőke összegét jelenti.
A részvénykibocsátás könyvelése magában foglalja a vállalat mérlegének saját tőke rovatának frissítését a kibocsátott új részvények tükrözése érdekében. A részvénykibocsátás könyvelésének konkrét folyamata a kibocsátott részvények típusától, az eladási ártól és a kapcsolódó díjaktól vagy költségektől függ.
Az alábbiakban a részvénykibocsátás rögzítésének általános lépéseit ismertetjük:
1. Határozza meg a kibocsátott részvények típusát – törzsrészvény, elsőbbségi részvény vagy a kettő kombinációja.
2. Határozza meg az árat, amelyen a részvényeket értékesítik – ez általában a piaci érték vagy a társaság által meghatározott ár.
3. Számítsa ki a részvénykibocsátásból származó teljes pénzösszeget – ez a kibocsátott részvények számának és a részvényenkénti árnak a szorzata.
4. Jegyezze fel a vállalat saját tőkéjének növekedését – ez a részvénykibocsátással bevont teljes pénzösszeg, amelyet törzsrészvényként vagy elsőbbségi részvényként jegyeznek fel a mérleg saját tőke részében.
5. Rögzítsen minden kapcsolódó díjat vagy költséget – ha a részvénykibocsátással kapcsolatban bármilyen díj vagy költség merül fel, például jegyzési vagy jogi költségek, ezeket a felvett pénzösszeg csökkentéseként kell elszámolni.
6. Frissítse a forgalomban lévő részvények teljes számát – a forgalomban lévő részvények számát frissíteni kell a kibocsátott új részvények figyelembevételével.
Összességében a részvénykibocsátás nyilvántartása gondos figyelmet igényel a részletekre és pontos számításokat annak biztosítása érdekében, hogy a mérleg saját tőke része pontosan tükrözze a társaság pénzügyi helyzetét.
A részvénykibocsátási költségek azokat a kiadásokat jelentik, amelyek akkor merülnek fel, amikor egy vállalat részvényeket bocsát ki nyilvános vagy magánbefektetők számára. Ezek a költségek magukban foglalják a jegyzési díjakat, a jogi költségeket, a nyomdai és regisztrációs díjakat, valamint a részvénykibocsátással kapcsolatos egyéb költségeket.
A részvénykibocsátási költségek tőkeköltségnek minősülnek, és a saját tőke bekerülési értékében szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a költséget levonják a részvénykibocsátásból származó bevételből, hogy meghatározzák a bevont saját tőke nettó összegét.
A részvénykibocsátási költségek elszámolásához a következő lépéseket kell megtenni:
1. A részvénykibocsátás költségeinek teljes összegét a részvénykibocsátás költségei számla terhére és a pénzeszköz vagy más megfelelő számla javára kell elszámolni.
2. A részvények kibocsátásakor a kibocsátott részvények teljes összegét a Saját tőke számlán jóváírásként, a kapott bevételeket pedig a Pénzeszköz számlán terhelésként kell elszámolni.
3. Vonja le a részvénykibocsátás teljes költségét a kapott bevételből, hogy meghatározza a bevont saját tőke nettó összegét. Ezt a nettó összeget kell a Saját tőke számla végső jóváírásaként elszámolni.
4. A részvénykibocsátás költségei számlát az elszámolási időszak végén le kell zárni a saját tőke számlával.
Összefoglalva, a részvénykibocsátás költségeit tőkeköltségként kell elszámolni, és le kell vonni a részvénykibocsátásból származó bevételből, hogy meghatározzák a bevont saját tőke nettó összegét.