A feldolgozóipari vállalkozás működtetésének egyik legfontosabb szempontja a gyári rezsiköltségvetés meghatározása. Ez a költségvetés segít az üzlettulajdonosoknak megérteni a gyár működtetésével kapcsolatos költségeket, például a bérleti díjat, a közüzemi díjakat és a fizetéseket. A gyár rezsiköltségvetésének pontos meghatározása segíthet az üzlettulajdonosoknak maximalizálni a nyereséget annak biztosításával, hogy nem költenek túl sokat a rezsiköltségekre. Ebben a cikkben néhány tippet fogunk megvitatni a gyári rezsiköltségvetés meghatározásához.
A gyári rezsiköltségvetés meghatározásának első lépése, hogy megértse a gyár működtetésével kapcsolatos különböző költségtípusokat. A költségeknek három fő típusa van: a közvetlen költségek, a közvetett költségek és az általános költségek. A közvetlen költségek azok, amelyek közvetlenül a termék vagy szolgáltatás előállításához rendelhetők, mint például a nyersanyagok vagy a munkaerőköltségek. A közvetett költségek azok, amelyek nem tulajdoníthatók közvetlenül a termék vagy szolgáltatás előállításának, de mégis szükségesek a vállalkozás működéséhez, mint például a marketing vagy a jogi költségek. Az általános költségek azok, amelyek szükségesek a vállalkozás működéséhez, de nem kapcsolódnak közvetlenül a termék vagy szolgáltatás előállításához, mint például a bérleti díj vagy a közüzemi költségek.
Az egyik legjobb módja az üzemi általános költségek költségvetésének meghatározására a múltbeli kiadások elemzése. Nézze meg vállalkozása pénzügyi kimutatásait az elmúlt egy-két évből, és azonosítsa az összes rezsiköltséget. Osztályozza ezeket a kiadásokat különböző csoportokba, és határozza meg az egyes csoportok átlagos havi vagy éves költségeit. Ez jó képet fog adni arról, hogy mekkora összeget kell beterveznie az egyes rezsiköltség-kategóriákra.
Egy másik fontos tényező, amelyet figyelembe kell vennie az üzemi rezsiköltségek költségvetésének meghatározásakor, a jövőbeli kiadások. Vegye figyelembe a gyárának tervezett bővítéseit vagy korszerűsítéseit, valamint a bérleti vagy közüzemi költségek esetleges növekedését. Fontos továbbá figyelembe venni minden olyan lehetséges piaci változást, amely hatással lehet a rezsiköltségekre, például a nyersanyagköltségek változását vagy az új szabályozásokat, amelyek növelhetik a jogi vagy megfelelési költségeket.
Végül, mindig jó ötlet szakértőkkel konzultálni a gyári rezsiköltségek költségvetésének meghatározásakor. Beszéljen könyvelőjével, pénzügyi tanácsadójával vagy iparági szakértőjével, hogy kikérje a véleményüket arról, hogy az egyes rezsiköltség-kategóriákra mekkora összeget kell beterveznie a költségvetésbe. Segítségükkel azonosíthatja azokat a potenciális költségmegtakarítási intézkedéseket is, amelyeket esetleg figyelmen kívül hagyott, és útmutatást adhat a nyereség maximalizálásához.
Összefoglalva, a gyári rezsiköltségek költségvetésének meghatározása a gyártási vállalkozás működtetésének alapvető szempontja. A különböző költségtípusok megértésével, a múltbeli kiadások elemzésével, a jövőbeli kiadások figyelembevételével és a szakértőkkel való konzultációval pontos költségvetést készíthet, amely segít a nyereség maximalizálásában és a hosszú távú siker elérésében.
A gyári rezsiköltségvetés egy olyan pénzügyi terv, amely megbecsüli a gyártóüzem működtetésével kapcsolatos költségeket. Ez a költségvetés tartalmazza az összes olyan közvetett költséget, amely a gyár működéséhez szükséges, de nem kapcsolódik közvetlenül az áruk előállításához. A gyári rezsiköltségek közé tartoznak például a bérleti díjak, a közüzemi szolgáltatások, a karbantartás, a biztosítás és a berendezések értékcsökkenése.
Az üzemi általános költségköltségek költségvetésének elkészítéséhez a gyártó általában múltbeli adatok alapján becsüli meg az egyes általános költségkategóriák költségeit a következő költségvetési időszakra. A költségvetés a gyártó igényeitől függően havi vagy negyedéves szegmensekre bontható.
A gyári rezsiköltségvetés elkészítése több okból is fontos. Először is, lehetővé teszi a gyártók számára, hogy megtervezzék és kezeljék kiadásaikat, biztosítva, hogy elegendő pénzforgalmuk legyen az összes szükséges költség fedezésére. Másodszor, segít a gyártóknak azonosítani azokat a területeket, ahol csökkenthetik a költségeket vagy javíthatják a hatékonyságot, ami növelheti a nyereségességet. Végül, a hitelezők vagy befektetők gyakran megkövetelik a gyár általános költségköltségvetését a hitelkérelmekben vagy befektetési ajánlatokban bemutatott pénzügyi kimutatások részeként.
A szabványos üzemi általános költséget általában egy előre meghatározott általános költséghányaddal számítják ki. Ezt az arányt úgy határozzák meg, hogy az adott időszakra becsült összes gyártási általános költséget elosztják az allokációs alap becsült teljes összegével. Az allokációs alap annak a tevékenységnek a mértéke, amely az általános költség felmerülését okozza, például közvetlen munkaórák vagy gépi órák.
Az előre meghatározott általános költségráta kiszámításához a következő lépéseket kell követni:
1. Becsülje meg az időszak összes gyártási általános költségét. Ez magában foglalja a közvetett anyagokat, a közvetett munkát és az egyéb közvetett költségeket, például a bérleti díjat, a közüzemi díjakat és az értékcsökkenést.
2. Becsülje meg az időszakra vonatkozó allokációs alap teljes összegét. Ez általában a termelési tevékenység várható szintjén alapul, mint például az előállított egységek száma vagy a ledolgozott közvetlen munkaórák száma.
3. Ossza el az összes gyártási általános költséget az allokációs alap teljes összegével az előre meghatározott általános költségráta meghatározásához.
Például, ha úgy becsüli, hogy a teljes gyártási általános költség az adott időszakra 100.000 $ lesz, és 10.000 közvetlen munkaórára számít, akkor az előre meghatározott általános költségráta 10 $/ közvetlen munkaóra (100.000 $ osztva 10.000 közvetlen munkaórával).
Miután kiszámította az előre meghatározott általános költséghányadot, felhasználhatja azt arra, hogy a felhasznált allokációs alap tényleges összege alapján általános költséget alkalmazzon a termékekre vagy szolgáltatásokra. Például, ha egy termék előállításához 5 közvetlen munkaóra szükséges, akkor 50 $ gyári általános költséget kell alkalmazni a termékre (10 $ közvetlen munkaóránként szorozva 5 közvetlen munkaórával).