Amikor egy vállalat jövedelmezőségének mérésére kerül sor, két gyakori mérőszám az eszközök megtérülése (ROA) és a saját tőke megtérülése (ROE). A ROA azt méri, hogy a vállalat mennyire képes nyereséget termelni az eszközeiből, míg a ROE a részvényesi befektetésekből származó megtérülést méri. Felmerül a kérdés, hogy egy vállalat ROA-jának nagyobbnak kell-e lennie, mint ROE-jének? A válasz nem ilyen egyszerű, és számos tényezőtől függ.
A ROA a befektetők és az elemzők által használt alapvető mérőszám, amellyel a vállalat hatékonyságát értékelik az eszközeinek nyereségtermelésre történő felhasználásában. A magas ROA azt jelzi, hogy a vállalat hatékonyan használja fel erőforrásait nyereségtermelésre. Másrészt az alacsony ROA azt jelezheti, hogy a vállalat nem használja ki hatékonyan az eszközeit, és hosszú távon nehezen tud nyereséget termelni.
A ROE másfelől a részvényesi befektetésekből származó megtérülést méri. A magas ROE azt jelzi, hogy a vállalat magas hozamot termel a részvényesek befektetésein. Az alacsony ROE azt jelezheti, hogy a vállalat nem termel magas hozamot a részvényesek befektetésein.
Általában a vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy magasabb ROA és ROE értékekkel rendelkezzenek. A válasz azonban, hogy a ROA-nak nagyobbnak kell-e lennie, mint a ROE-nek, a vállalat iparágától, növekedési szakaszától és pénzügyi szerkezetétől függ. Például egy, a növekedés korai szakaszában lévő vállalatnak magasabb lehet a ROA értéke, mint a ROE, mivel még mindig építi a részvényesi bázisát, és nagymértékben fektet be az eszközökbe, hogy jövőbeli nyereséget termeljen. Ezzel szemben egy érett vállalat esetében a ROE magasabb lehet, mint a ROA, mivel már befektetett az eszközeibe, és folyamatosan nyereséget termel a részvényeseinek.
Ezenkívül a ROA vagy a ROE előtérbe helyezése közötti döntés a vállalat pénzügyi szerkezetétől is függ. Egy magas adósságállománnyal rendelkező vállalat a ROA-t előnyben részesítheti a ROE-val szemben, mivel nyereséget kell termelnie az adósságai visszafizetéséhez. Ezzel szemben egy alacsony adósságállománnyal rendelkező vállalat előnyben részesítheti a ROE-t a ROA-val szemben, mivel többet tud befektetni a részvényesek osztalékába és részvény-visszavásárlásokba.
Összefoglalva, az, hogy egy vállalat ROA-jának nagyobbnak kell-e lennie, mint ROE-jének, különböző tényezőktől függ. A vállalatoknak mindkét mutató maximalizálására kell törekedniük, de a ROA vagy a ROE előnyben részesítése közötti döntés a vállalat iparágától, növekedési szakaszától és pénzügyi szerkezetétől függ. Végső soron a vállalat célja az kell, hogy legyen, hogy folyamatos nyereséget termeljen részvényesei számára, miközben hatékonyan használja fel eszközeit a hosszú távú siker érdekében.