A penetrációs árképzés olyan árképzési stratégia, amely egy új termék vagy szolgáltatás alacsony kezdeti árának meghatározását jelenti azzal a céllal, hogy nagyszámú vásárlót vonzzon és megvetesse a lábát egy új piacon. Ezt az árképzési stratégiát a vállalkozások gyakran alkalmazzák versenyelőny megszerzésére és a piaci részesedés növelésére. Ebben a cikkben a penetrációs árképzés néhány példáját vizsgáljuk meg, és megvitatjuk ennek az árképzési stratégiának a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatását.
A penetrációs árazás egyik példája egy új okostelefon-modell bevezetése. A gyártó alacsony induló árat szabhat meg az új modellre, hogy nagyszámú vásárlót vonzzon, és versenyezzen más okostelefon-márkákkal. Az alacsony ár meghatározásával a gyártó megvetheti a lábát a piacon, és növelheti piaci részesedését. Miután az új modell jelentős piaci részesedést szerzett, a gyártó fokozatosan emelheti az árat, hogy az tükrözze a termék értékét.
A penetrációs árazás másik példája egy új streaming szolgáltatás bevezetése. A szolgáltató alacsony bevezető árat kínálhat az ügyfelek vonzása és a többi streaming szolgáltatással való versenyeztetés érdekében. Az alacsony árral a szolgáltató nagy ügyfélkörre tehet szert, és növelheti piaci részesedését. Miután a szolgáltatás jelentős piaci részesedést szerzett, a szolgáltató fokozatosan emelheti az árat, hogy az tükrözze a szolgáltatás értékét.
A penetrációs árképzés hatása a fogyasztói magatartásra jelentős lehet. A fogyasztókat gyakran vonzzák az alacsony árak, és hajlandóbbak lehetnek kipróbálni egy új terméket vagy szolgáltatást, ha annak ára alacsony. Ha a fogyasztók kipróbálták a terméket vagy szolgáltatást, és elégedettek annak minőségével, a jövőben hajlandóbbak lehetnek magasabb árat fizetni. Ez megnövekedett lojalitáshoz és ismételt vásárlásokhoz vezethet.
A penetrációs árképzésnek azonban van néhány lehetséges hátránya is. Az alacsony ár megállapítása azt eredményezheti, hogy a fogyasztók a terméket vagy szolgáltatást alacsony minőségűnek vagy gyengébbnek érzékelik. Ez különösen problémás lehet olyan termékek vagy szolgáltatások esetében, amelyeket magas minőségűnek vagy luxuscikknek tartanak. Továbbá, ha az árat megemelik, a fogyasztók úgy érezhetik, hogy kihasználják őket, és kevésbé lesznek hajlandóak megvásárolni a terméket vagy szolgáltatást a magasabb áron.
Összefoglalva, a penetrációs árképzés hatékony árképzési stratégia lehet azon vállalkozások számára, amelyek új piacon kívánnak megvetni a lábukat, vagy növelni akarják piaci részesedésüket. A vállalkozásoknak azonban gondosan mérlegelniük kell a fogyasztói magatartásra gyakorolt lehetséges hatásokat, mielőtt bevezetnék ezt a stratégiát. Alacsony ár megállapításával a vállalkozások nagyszámú vásárlót vonzhatnak és hűséget szerezhetnek, de tisztában kell lenniük a lehetséges hátrányokkal is, és törekedniük kell a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos negatív megítélés mérséklésére.
A Netflix nem alkalmazza a penetrációs árképzést elsődleges árképzési stratégiájaként. A penetrációs árképzés olyan árképzési stratégiára utal, amelyben egy vállalat alacsony áron kínál egy terméket vagy szolgáltatást, hogy behatoljon a piacra és jelentős piaci részesedést szerezzen. A Netflix árképzési stratégiája azonban abban áll, hogy különböző előfizetési tervezeteket kínál különböző árakon, amelyek célja a különböző ügyfélszegmensek megszólítása.
A Netflix árképzési stratégiája az értékalapú árképzésen alapul, ami azt jelenti, hogy a vállalat a csomagjait az ügyfelek számára nyújtott érték alapján árazza be. Például az alapcsomag a legolcsóbb, és egyszerre egy eszközön kínál normál felbontású streaminget, míg a prémiumcsomag a legdrágább, és egyszerre akár négy eszközön is kínál ultra-HD streaminget. A Netflix árképzési stratégiáját úgy alakította ki, hogy különböző ügyfélszegmenseket szólítson meg preferenciáik és költségvetésük alapján.
Továbbá a Netflix árképzési stratégiáját a verseny és a piaci feltételek is befolyásolják. A vállalat rendszeresen módosítja árait a piac és a verseny változásai alapján. Például 2019-ben a Netflix megemelte árait az Egyesült Államokban, hogy fedezze az eredeti tartalmak előállításának költségeit és javítsa nyereségességét.
Összefoglalva, a Netflix nem a penetrációs árképzést alkalmazza elsődleges árképzési stratégiaként. Ehelyett a vállalat értékalapú árazást alkalmaz, és árait a piaci feltételek és a verseny alapján módosítja.
A piaci penetráció olyan stratégia, amelyet a vállalatok arra használnak, hogy növeljék piaci részesedésüket azáltal, hogy a meglévő termékeikből vagy szolgáltatásaikból többet adnak el a jelenlegi ügyfeleiknek, vagy új ügyfeleket céloznak meg ugyanazon a piacon. Egy példa a piaci penetrációt alkalmazó vállalatra az Amazon. Az Amazon folyamatosan keresi a módját annak, hogy növelje piaci részesedését azáltal, hogy új termékeket és szolgáltatásokat kínál meglévő ügyfeleinek, illetve új ügyfeleket céloz meg ugyanazon a piacon. Az Amazon Prime például egy olyan program, amely ingyenes kétnapos szállítást, filmek és tévéműsorok korlátlan streamelését és egyéb előnyöket kínál előfizetőinek. Ezen előnyök nyújtásával az Amazon képes megtartani meglévő ügyfeleit és újakat vonzani, ezáltal növelve piaci részesedését. Emellett az Amazon folyamatosan új termékeket és szolgáltatásokat vezet be, mint például az Amazon Fresh, egy élelmiszer-kiszállítási szolgáltatás, és az Amazon Web Services, egy felhőalapú számítástechnikai platform, hogy még jobban behatoljon a piacra és versenyelőnyre tegyen szert.
A penetrációs árképzés az üzleti életben alkalmazott árképzési stratégia, amikor a vállalat kezdetben alacsonyabb árat határoz meg termékeire vagy szolgáltatásaira, hogy piaci részesedést szerezzen és behatoljon a piacra. A penetrációs árképzés lényege, hogy gyorsan nagyszámú vásárlót vonzzon és növelje az értékesítési volument. Ezt a stratégiát gyakran alkalmazzák a piacra újonnan belépők vagy az új terméket vagy szolgáltatást bevezető vállalatok.
A penetrációs árképzés azért hatékony, mert segíthet egy vállalkozásnak a piacon való meghonosodásban és a vásárlói bázis gyors kiépítésében. Az alacsonyabb árak vonzzák az árérzékeny ügyfeleket, akik gyakran hajlandóak átállni meglévő szolgáltatójuktól, hogy pénzt takarítsanak meg. Amint egy vállalkozás megvetette a lábát a piacon, fokozatosan emelheti árait, vagy magasabb áron vezethet be új termékeket és szolgáltatásokat.
A penetrációs árképzésnek azonban hátrányai is lehetnek. A túl alacsony árak megállapítása alacsonyabb haszonkulcshoz és bevételhez vezethet, ami befolyásolhatja a vállalat azon képességét, hogy a jövőbeni növekedésbe fektessen be. A versenytársak is reagálhatnak árcsökkentéssel, ami árháborúhoz vezethet, ami minden érintett vállalkozás számára hátrányos lehet.
Összességében a penetrációs árképzés hasznos stratégia lehet a vállalkozások számára a piaci részesedés megszerzéséhez és az új piacon való érvényesüléshez. Azonban körültekintően kell alkalmazni, és tisztában kell lenni a lehetséges előnyökkel és hátrányokkal.