Vállalkozóként a pénzforgalom megértése jelentheti a különbséget a siker és a kudarc között. A pénzforgalmi előrejelzés létfontosságú eszköz a jövőre vonatkozó tervezéshez, de összetett lehet. A pénzforgalmi előrejelzés egyik eleme a nettó pénzbevétel kiszámítása. Ez a cikk azt vizsgálja, hogyan lehet kiszámítani a nettó pénzbevételt az értékcsökkenés, az adó és a fedezeti hozzájárulás felhasználásával.
A fedezeti fedezet az a pénzösszeg, amely a változó költségek, például a munkaerő, az anyagok és egyéb kiadások kifizetése után megmarad. A fedezeti hozzájárulás kiszámításához vegye a bevételeit, és vonja le belőle a változó költségeit. Például, ha a bevétele 10 000 $, a változó költségei pedig 6 000 $, akkor a fedezeti fedezet 4 000 $.
Az értékcsökkenés az eszközök értékének idővel történő csökkenése. Ez egy összetett terület lehet, de a cash flow előrejelzés szempontjából fontos tudni, hogy az értékcsökkenés nem készpénz jellegű kiadás. Ez azt jelenti, hogy bár csökkenti a nyereséget, nem befolyásolja a pénzforgalmat.
Az adó egy másik olyan terület, amely összetett lehet, de fontos megérteni, hogyan befolyásolja a cash flow-t. Az adó olyan kiadás, amely csökkenti a nyereséget és a cash flow-t. Az Ön által fizetett adó összege a nyereségétől függ, ezért fontos, hogy ezt is figyelembe vegye a nettó pénzbevétel kiszámításakor.
A nettó pénzbeáramlás kiszámításához a fedezeti hozzájárulást kell figyelembe vennie, és hozzá kell adnia a nem készpénz jellegű kiadásokat, például az értékcsökkenést. Ezután le kell vonnia a készpénzes kiadásokat, például az adót. Például, ha az ön fedezeti hozzájárulása 4000 $, az értékcsökkenés 500 $, az adó pedig 1000 $, akkor a nettó pénzbeáramlás 2500 $.
A nettó pénzbevétel kiszámítása a pénzáramlás előrejelzésének fontos része. Segít megérteni, hogy mennyi készpénzt termel a vállalkozása, és hogy várhatóan mennyi áll majd rendelkezésére a jövőben. A pénzforgalmi előrejelzés művészetének elsajátításával jobb döntéseket hozhat vállalkozása irányításával kapcsolatban, és biztosíthatja, hogy szükségletei kielégítésére elegendő készpénz álljon rendelkezésére.
A cash flow kiszámításának képlete meglehetősen egyszerű. Ez a pénzbevételek összege mínusz a pénzkiadások összege egy meghatározott időszak alatt.
A pénzbevételek a vállalkozásba érkező készpénzbevételek vagy pénzbevételek, míg a pénzkiáramlások a vállalkozásból távozó készpénzkifizetések vagy pénzkiáramlások. A pénzbevételek közé tartozhatnak az értékesítésből vagy nyújtott szolgáltatásokból származó bevételek, kamatok, osztalékok és egyéb pénzbevételi források. A pénzkiáramlások közé tartozhatnak az olyan kiadások, mint a bérek, bérleti díjak, közüzemi szolgáltatások, adók, kölcsönök és egyéb, a vállalkozás által teljesített kifizetések.
A pénzforgalom kiszámításához a következő képletet használhatja:
Cash Flow = pénzbevételek – pénzkiáramlások
Ez a képlet használható egy adott időszak, például egy hónap, negyedév vagy év pénzforgalmának kiszámításához. A pozitív cash flow azt jelenti, hogy több készpénz érkezik a vállalkozásba, mint amennyi kiáramlik, míg a negatív cash flow azt jelenti, hogy több készpénz megy ki, mint amennyi beáramlik.
A cash flow kiszámításával a vállalkozások meghatározhatják, hogy képesek-e teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket, például kifizetni a számlákat és a működési kiadásokat, beruházni új projektekbe vagy berendezésekbe, vagy visszaadni pénzt a részvényeseknek. Ez fontos mérőszám a vállalkozás pénzügyi helyzetének értékeléséhez és a jövőre vonatkozó megalapozott döntések meghozatalához.
Az adózás utáni nettó cash flow kiszámítása több lépést foglal magában, beleértve az adott beruházáshoz kapcsolódó pénzbevételek és -kiáramlások meghatározását, a beruházás által generált adóköteles jövedelem kiszámítását, majd a vonatkozó adókulcs alkalmazását az adózás utáni cash flow meghatározásához.
Az alábbiakban lépésről lépésre ismertetjük az adózás utáni nettó cash flow kiszámítását:
1. Határozza meg a pénzbeáramlást: Kezdje a befektetés által generált pénzbevételek kiszámításával, amelyek jellemzően az értékesítésből, bérleti díjból vagy egyéb bevételi forrásokból származó bevételeket foglalják magukban. Ha például egy bérbe adott ingatlanba történő befektetést fontolgat, akkor kiszámítja az ingatlan által egy adott időszak alatt generált teljes bérleti díjbevételt.
2. Határozza meg a pénzkiáramlásokat: Ezután számítsa ki a befektetéssel kapcsolatos pénzkiáramlásokat, amelyek jellemzően olyan kiadásokat tartalmaznak, mint a jelzáloghitel-fizetések, ingatlanadó, biztosítás, közüzemi szolgáltatások és karbantartási költségek. Ha például egy bérleménybe fektet, akkor kiszámítja az ingatlan kezelésével és fenntartásával kapcsolatos összes költséget.
3. Számítsa ki az adóköteles jövedelmet: Miután meghatározta a pénzbevételeket és pénzkiáramlásokat, kiszámíthatja a befektetés által generált adóköteles jövedelmet. Ehhez vonja le az összes költséget az összes bevételből, hogy megkapja a nettó jövedelmet. Ezután vonja le a megengedett levonásokat, például az értékcsökkenést, hogy megkapja az adóköteles jövedelmet.
4. Alkalmazza a vonatkozó adókulcsot: A következő lépés a vonatkozó adókulcs alkalmazása az adóköteles jövedelemre az adókötelezettség meghatározásához. Az adókulcs több tényezőtől függ, többek között a befektető adókulcsától, a befektetés típusától és a befektetés helye szerinti joghatóság sajátos adótörvényeitől.
5. Számítsa ki az adózás utáni nettó cash flow-t: Végül vonja le az adókötelezettséget a nettó bevételből, hogy megkapja az adózás utáni nettó cash flow-t. Ez a szám azt a készpénzösszeget jelenti, amelyet a befektető az összes adó és költség megfizetése után a befektetésből várhatóan kapni fog.
Összességében az adózás utáni nettó cash flow kiszámítása a befektetés pénzáramlásának és adóvonzatainak gondos elemzését igényli. Ezeket a lépéseket követve a befektetők megalapozott döntéseket hozhatnak egy adott befektetés potenciális jövedelmezőségéről, és hatékony adótervezési stratégiákat dolgozhatnak ki hozamuk maximalizálása érdekében.