A pénzkivonások a pénzeszközök vagy eszközök eltávolítását jelentik egy vállalkozásból vagy szervezetből a tulajdonos vagy bármely erre felhatalmazott személy által. A számvitelben az elvonásokat olyan tranzakciókként azonosítják, amelyek csökkentik a tulajdonos saját tőkéjét és növelik a vállalkozás kötelezettségeit. Ezeket a tranzakciókat a számviteli könyvekben rögzítik a pénzeszközök mozgásának nyomon követése és a pénzügyi kimutatások kezelése érdekében.
A pénzkivonások különböző formákat ölthetnek a vállalkozás típusától és az alkalmazott pénzkivonási politikától függően. Például az egyéni vállalkozás olyan vállalkozási forma, ahol a tulajdonos teljes mértékben ellenőrzi a vállalkozást és annak eszközeit. Ezért a tulajdonos által végrehajtott bármilyen kivonás tőkekivonásnak minősül, ami csökkenti a tulajdonos saját tőkéjét a vállalkozásban. Az ilyen típusú tőkekivonás a számviteli könyvelésben a tulajdonos saját tőke számlájának terhére, és a készpénz vagy bármely más érintett eszköz számlájának jóváírásaként kerül rögzítésre.
Társulások vagy társaságok esetében a tőkekivonást a társaság politikájától függően a tulajdonosok vagy a részvényesek is megtehetik. A részvényesek kivehetik az osztalékot, amely a vállalat nyereségéből nekik kiosztott nyereség. Az osztalékot a számviteli könyvekben az eredménytartalék számla terhére és az osztalékfizetési kötelezettség számlán jóváírásként könyvelik.
A kivonás történhet a tulajdonos által személyes kiadásokra vagy bármilyen más okból kiállított csekkek formájában is. Ebben az esetben a tulajdonos saját tőke számláját megterhelik, és a készpénz vagy bármely más érintett eszközszámlát jóváírják. A félreértések elkerülése és a pontos pénzügyi nyilvántartások vezetése érdekében fontos megkülönböztetni az üzleti és a személyes kiadásokat.
Az elvonások azonosítása a könyvelésben elengedhetetlen a pontos pénzügyi kimutatások vezetéséhez és a vállalkozás pénzügyeinek hatékony kezeléséhez. A könyvelők különböző módszereket alkalmaznak az elvonások azonosítására, például a bankszámlakivonatok áttekintése, a tulajdonosi tőkeszámla ellenőrzése és a pénzügyi nyilvántartások rendszeres egyeztetése. Ez segít biztosítani, hogy minden tranzakciót pontosan rögzítsenek, és a vállalkozás pénzügyi állapotát szorosan figyelemmel kísérjék.
Összefoglalva, a kivonás a pénzeszközöknek vagy eszközöknek egy vállalkozásból vagy szervezetből a tulajdonos vagy bármely meghatalmazott személy általi kivonását jelenti. Ezeket a tranzakciókat a számviteli könyvekben rögzítik a pénzeszközök mozgásának nyomon követése és a pénzügyi kimutatások kezelése érdekében. A kivonások különböző formákat ölthetnek, a vállalkozás típusától és az alkalmazott kivonási politikától függően. A könyvelők különböző módszereket alkalmaznak a kivonások azonosítására, például a bankszámlakivonatok áttekintése, a tulajdonosi tőkeszámla ellenőrzése és a pénzügyi nyilvántartások rendszeres egyeztetése. Az elvonások pontos azonosítása elengedhetetlen a pontos pénzügyi kimutatások vezetéséhez és a vállalkozás pénzügyeinek hatékony kezeléséhez.
A számvitelben és a könyvelésben a kivét alatt a tulajdonos(ok) által a vállalkozásból személyes használatra kivett pénzt értjük. A kivonás a számviteli könyvelésben a tulajdonos saját tőke számlájának csökkenéseként kerül rögzítésre, amely a tulajdonosnak a vállalkozásban lévő érdekeltségét jelenti.
A kivonások nyilvántartására használt számla a „Tulajdonos kivonása” vagy „kivonások” számla, amely egy ideiglenes saját tőke számla. Ezt a számlát megterhelik, amikor a tulajdonos pénzt vesz ki a vállalkozásból, és jóváírják, amikor a tulajdonos pénzt juttat a vállalkozásba.
Lényeges különbséget tenni a tulajdonosi lehívás és az üzleti költség között. Az üzleti költségek a vállalkozás működtetése során felmerülő költségek, mint például a bérleti díj, a közüzemi díjak, a fizetések és a készletek, míg a tulajdonosi lehívás a tulajdonos személyes pénzeszközeinek a vállalkozásból történő kivonása.
Összefoglalva, a kivonás a tulajdonos saját tőke számlájának csökkenését jelenti, és a tulajdonos kivonási számláján kerül rögzítésre.
A kivonások nem szerepelnek a mérlegben, mivel nem minősülnek eszköz-, kötelezettség- vagy tőkeszámlának. Ehelyett a kivonásokat a mérleg saját tőke részében egy külön számlán, a „Tulajdonosok lehívásai” elnevezésű számlán tartják nyilván.
A Tulajdonos kivételei számlán azt a pénzösszeget tartják nyilván, amelyet a tulajdonos személyes használatra kivett a vállalkozásból. Ez egy kontra saját tőke számla, ami azt jelenti, hogy csökkenti a vállalkozás teljes saját tőkéjét. A Tulajdonosok lehívásai számla egyenlegét le kell vonni a tulajdonosi tőkeszámlából, hogy megkapjuk a vállalkozás teljes saját tőkéjét.
Például, ha egy vállalkozás tulajdonosa 5000 dollárt vesz fel személyes használatra, a tranzakciót a következőképpen rögzítik:
Terheli a Tulajdonos készpénzszámláját 5 000 $
Hitelezi a Készpénzszámlát 5 000 $
Ez a tranzakció csökkenti a készpénzegyenleget és növeli a Tulajdonos készpénzszámlájának egyenlegét. Az elszámolási időszak végén a Tulajdonosok lehívásai számla egyenlege átkerül a mérlegben a saját tőke számlára, ami csökkenti a vállalkozás teljes saját tőkéjét.
A számvitelben és a könyvelésben a kivonás olyan tranzakció, amikor egy vállalkozás tulajdonosa vagy részvényese pénzt vagy eszközöket vesz ki a vállalkozásból személyes használatra. A kivonás rögzítéséhez a következő lépéseket kell megtenni:
1. Határozza meg a gazdálkodó szervezet típusát: A kivonás nyilvántartásának módja a gazdálkodó egység típusától függ. Egyéni vállalkozás esetén például a tulajdonos kivételei a tulajdonos tőkeszámláján kerülnek rögzítésre, míg társas vállalkozás esetén a kivéteket a partner tőkeszámláján rögzítik.
2. Válassza ki a használni kívánt számlát: A kivonás rögzítéséhez használandó számla a tranzakció típusától függ. Ha a kivét készpénzben történik, a használandó számla a pénzforgalmi számla. Ha eszköz formájában történik, például berendezés vagy készlet formájában, akkor az eszközszámlát kell használni.
3. Rögzítse a tranzakciót: A kivét rögzítéséhez naplóbejegyzés készül a felhasznált számla terhére és a tulajdonosi tőkeszámla vagy a partneri tőkeszámla javára. Például, ha egy egyéni vállalkozás tulajdonosa 5000 dollár készpénzt vesz ki, a naplóbejegyzés a következő lesz:
Készpénzszámla (terhelés) – 5 000 $
Saját tőke számla (jóváírás) – 5 000 $
4. A tranzakció könyvelése: Miután a naplóbejegyzés megtörtént, azt a főkönyvbe könyveljük. Ez frissíti a főkönyvi számlák egyenlegét.
Fontos megjegyezni, hogy a kivonások nem befolyásolják az eredménykimutatást, mivel nem minősülnek költségnek vagy bevételnek. A mérlegre azonban hatással vannak, mivel csökkentik a tulajdonos vagy a partnerek saját tőkéjét.