A lízinggel kapcsolatban a vállalkozásoknak két lehetőségük van: a pénzügyi lízing és a tőkelízing. Bár mindkét lízingtípust berendezések vagy eszközök beszerzésére használják, jelentős különbségek vannak közöttük. A pénzügyi lízing és a tőkelízing közötti különbség megértése alapvető fontosságú azon vállalkozások számára, amelyek hosszú távú eszközökbe kívánnak befektetni.
A pénzügyi lízing olyan típusú lízingszerződés, amelyben a lízingbevevőnek (az eszközt lízingelő vállalkozásnak vagy magánszemélynek) lehetősége van arra, hogy a lízing futamidejének végén megvásárolja az eszközt. A pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó (az eszköz tulajdonosa) felelős az eszköz karbantartásáért és javításáért. A lízingbevevőnek csak rendszeres lízingfizetéseket kell teljesítenie a lízingbeadónak.
A pénzügyi lízinget jellemzően olyan hosszú távú eszközök esetében alkalmazzák, amelyek nagy értékkel és hosszú hasznos élettartammal rendelkeznek. A pénzügyi lízinggel általában lízingelt eszközök közé tartoznak például a nehézgépek, repülőgépek és haszongépjárművek. A pénzügyi lízing vonzó lehetőség azon vállalkozások számára, amelyeknek drága eszközök beszerzésére van szükségük, de nincs meg a készpénzforgalmuk a közvetlen vásárláshoz.
A tőkelízing ezzel szemben olyan típusú lízingszerződés, amelyben a lízingbevevőt adózási szempontból az eszköz tulajdonosaként kezelik. A tőkelízing esetében a lízingbevevő felelős az eszköz karbantartásáért és javításáért, és a lízingdíjakat úgy alakítják ki, hogy a lízing futamidejének végén a lízingbevevő tulajdonába kerüljön az eszköz.
A tőkelízinget jellemzően olyan eszközökre alkalmazzák, amelyek hosszú hasznos élettartammal rendelkeznek, és nem valószínű, hogy a közeljövőben technológiailag elavulttá válnak. Az általában tőkelízing keretében lízingelt eszközök közé tartoznak például az ingatlanok, irodai berendezések és járművek. A tőkelízing vonzó lehetőség azon vállalkozások számára, amelyeknek a pénzforgalmuk megterhelése nélkül kell eszközöket beszerezniük.
A pénzügyi lízing és a tőkelízing közötti fő különbség az eszköz tulajdonjoga. A pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó megtartja az eszköz tulajdonjogát, míg a tőkelízing esetében a lízingbevevőt adózási szempontból az eszköz tulajdonosának tekintik. Továbbá a pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó felelős az eszköz karbantartásáért és javításáért, míg a tőkelízing esetében a lízingbevevő viseli ezeket a költségeket.
A két lízingtípus közötti másik lényeges különbség a lízingdíjak kezelése. Pénzügyi lízing esetén a lízingdíjakat működési költségként kezelik, és levonják a lízingbevevő adókötelezettségéből. A tőkelízing esetében a lízingdíjakat hitelkifizetésként kezelik, és a lízingbevevő mérlegében kötelezettségként szerepelnek.
Összefoglalva, mind a pénzügyi lízing, mind a tőkelízing előnyös lehet azon vállalkozások számára, amelyek drága eszközöket szeretnének beszerezni anélkül, hogy megterhelnék a pénzforgalmukat. A két lízingtípus közötti különbségek megértése azonban alapvető fontosságú azon vállalkozások számára, amelyek megalapozott döntéseket szeretnének hozni hosszú távú beruházásaikkal kapcsolatban.
Igen, a tőkelízing a finanszírozási lízing egyik típusa. Valójában a tőkelízinget az adósságfinanszírozás egyik formájának tekintik. Ez azért van így, mert a tőkelízing olyan lízingszerződés, amelyben a lízingbevevő (az eszközt lízingelő személy vagy szervezet) köteles olyan kifizetéseket teljesíteni, amelyek a lízing futamideje alatt fedezik az eszköz teljes költségét, plusz a kamatokat.
A tőkelízinget olyan eszközök finanszírozására használják, amelyek várhatóan hosszú hasznos élettartammal rendelkeznek, és hosszú távú befektetésnek minősülnek. A tőkelízinggel finanszírozható eszközök közé tartoznak például a gépek, berendezések és járművek.
Az operatív lízinggel ellentétben, amely inkább bérleti szerződésekre hasonlít, a tőkelízing a tulajdonjoggal járó kockázatokat és előnyöket a lízingbevevőre ruházza át. Ez azt jelenti, hogy a lízingbevevő felelős az eszköz karbantartásáért és biztosításáért, és lehetősége van arra, hogy a lízing futamidejének végén megvásárolja az eszközt.
Összességében a tőkelízing népszerű finanszírozási lehetőség azon vállalkozások számára, amelyeknek drága eszközök beszerzésére van szükségük, de nem áll rendelkezésükre készpénz a közvetlen vásárláshoz. Az eszköz költségének időbeli eloszlásával a tőkelízing segíthet a vállalkozásoknak a pénzforgalmuk kezelésében, miközben a működéshez és a növekedéshez szükséges berendezéseket is beszerezhetik.
A pénzügyi tőkelízing és az operatív lízing a lízingszerződések két típusa, amelyeket a vállalatok az üzleti tevékenységükhöz szükséges eszközök beszerzésére használnak. Íme a kettő közötti különbségek:
1. Tulajdonjog: A pénzügyi tőkelízingben a lízingbevevőnek (az eszközt lízingelő vállalatnak) lehetősége van arra, hogy a lízing futamidejének végén megvásárolja az eszközt. Ezzel szemben az operatív lízing nem biztosít a lízingbevevőnek tulajdonjogot az eszközre.
2. Időtartam: A pénzügyi tőkelízingek általában hosszabb távú lízingek, gyakran az eszköz teljes hasznos élettartamára szólnak. Ezzel szemben az operatív lízingek általában rövidebb távú, néhány évig tartó lízingek.
3. Számviteli kezelés: A pénzügyi tőkelízingeket a vállalat mérlegében eszközként és kötelezettségként tartják nyilván. Ez azt jelenti, hogy a vállalat felelős az eszközzel kapcsolatos értékcsökkenésért, karbantartásért és egyéb költségekért. Ezzel szemben az operatív lízingek nem szerepelnek a mérlegben, és a vállalatnak csak a lízingdíjakat kell költségként elszámolnia.
4. Költségek: A pénzügyi tőkelízingek általában drágábbak, mint az operatív lízingek a tulajdonosi opció és a hosszabb időtartam miatt.
5. Kockázat: A pénzügyi tőkelízing nagyobb kockázatot jelent a lízingbevevő számára, mivel ő felel az eszköz karbantartási és javítási költségeiért. Ezzel szemben az operatív lízing a tulajdonlás és a karbantartás kockázatát a lízingbeadóra (az eszközt lízingelő vállalatra) hárítja.
Összefoglalva, a pénzügyi tőkelízing a tulajdonjog lehetőségét kínálja, és a mérlegben szerepel, míg az operatív lízing nem kínál tulajdonjogot, és nem szerepel a mérlegben. A pénzügyi tőkelízingek általában hosszabb távúak és drágábbak, míg az operatív lízingek rövidebb távúak és olcsóbbak.