A pénzügyi mutatók alapvető eszközt jelentenek a vállalkozások számára pénzügyi helyzetük értékeléséhez és a megalapozott döntéshozatalhoz. Ezeknek a mutatóknak az értelmezése azonban nem mindig egyszerű. Az egyik gyakran felmerülő kérdés az, hogy az alacsony vagy a magas mutató jobb. A válasz az, hogy ez az adott arányszámtól és a vállalkozás kontextusától függ.
A nyereségességi mutatók a vállalat nyereségtermelő képességét mérik a bevételhez vagy az eszközökhöz viszonyítva. Ebben az esetben a magasabb arány általában jobb. Például a magas befektetések megtérülése (ROI) azt jelzi, hogy a vállalat az eszközeihez képest több nyereséget termel. Hasonlóképpen, a magas haszonkulcsarány azt jelzi, hogy a vállalat több nyereséget termel a bevétel egy dollárjára vetítve.
A likviditási mutatók azt mérik, hogy egy vállalat képes-e teljesíteni rövid távú pénzügyi kötelezettségeit. Ebben az esetben a magasabb arány nem mindig jobb. Például egy magas folyószámla-arányos mutató azt jelezheti, hogy a vállalatnak felesleges készpénze vagy készlete van, amelyet nem használnak fel hatékonyan. Másfelől az alacsony rövid lejárati mutató azt jelezheti, hogy a vállalat nehezen tud eleget tenni rövid távú kötelezettségeinek. Ezért a magas és az alacsony mutató közötti egyensúly megfelelőbb lehet.
Az adósságmutatók azt mérik, hogy a vállalat képes-e törleszteni adósságait. Ebben az esetben az alacsony arány általában jobb. Például az alacsony adósság/saját tőke arány azt jelenti, hogy a vállalatnak kevesebb adóssága van a saját tőkéjéhez képest, ami azt jelzi, hogy kisebb a kockázata az adósságok nem teljesítésének. Ezzel szemben a magas adósság/saját tőke arány magasabb kockázatot jelez az adósságok nemteljesítésére.
Összefoglalva, az, hogy az alacsony vagy a magas arány jobb-e, az adott aránytól és a vállalkozás kontextusától függ. Ezért alapvető fontosságú, hogy megértsük az egyes mutatók célját, és az eredményeket a vállalat működésével, iparágával és pénzügyi céljaival összefüggésben értelmezzük. A pénzügyi mutatók hatékony eszközt jelentenek a vállalkozások számára pénzügyi helyzetük értékeléséhez és a megalapozott döntések meghozatalához, de a kívánt eredmények elérése érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelően használják őket.
A jó pénzügyi mutató olyan mutató, amely egy vállalat pénzügyi egészségét és teljesítményét jelzi. A pénzügyi mutatókat egy vállalat pénzügyi kimutatásainak elemzésére használják, és betekintést nyújtanak a vállalat jövedelmezőségébe, likviditásába, fizetőképességébe és általános hatékonyságába. A jó pénzügyi mutató az, amely összhangban van az iparági szabványokkal, idővel pozitív tendenciát mutat, és fenntartható.
Néhány általánosan használt pénzügyi mutatószám:
1. Nyereségességi mutatók – ezek a mutatók a vállalat nyereségtermelő képességét mérik. Ilyen például a bruttó haszonkulcs, a nettó haszonkulcs és a saját tőke megtérülése.
2. Likviditási mutatók – ezek a mutatók a vállalat rövid távú pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére való képességét mérik. Példaként említhetjük a rövid lejáratú és a rövid lejáratú mutatót.
3. Szolvenciamutatók – ezek a mutatók a vállalat hosszú távú pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére való képességét mérik. Példaként említhetjük az adósság/saját tőke arányt és a kamatfedezeti arányt.
4. Hatékonysági mutatók – ezek a mutatók azt mérik, hogy a vállalat mennyire képes hatékonyan kezelni eszközeit és kötelezettségeit. Példaként említhető a készletek forgási aránya és a követelések forgási aránya.
A jó pénzügyi mutatószám az adott iparágtól és az elemzett vállalattól függ. Például a magas készletforgási arány jó mutató lehet egy kiskereskedelmi vállalat számára, de nem feltétlenül egy szoftvercég számára. Általánosságban elmondható, hogy a jó pénzügyi mutató olyan, amely összhangban van a vállalat általános céljaival és célkitűzéseivel, és erős pénzügyi helyzetet mutat.
A pénzügyi mutatókat egy vállalat pénzügyi teljesítményének elemzésére használják, és betekintést nyújtanak a vállalat pénzügyi állapotába. A pénzügyi mutatók olvasásához meg kell értenie, hogy az egyes mutatók mit mérnek, és hogyan kell értelmezni az értékeiket. Íme a pénzügyi mutatók olvasásának lépései:
1. Azonosítsa a pénzügyi mutatókat: Számos pénzügyi mutató létezik, és mindegyik a vállalat pénzügyi teljesítményének más-más aspektusát méri. Néhány gyakori pénzügyi mutató közé tartoznak a nyereségességi mutatók, a likviditási mutatók, a fizetőképességi mutatók és a hatékonysági mutatók.
2. Gyűjtse össze a pénzügyi adatokat: A pénzügyi mutatók kiszámításához össze kell gyűjtenie a pénzügyi adatokat a vállalat pénzügyi kimutatásaiból, például az eredménykimutatásból, a mérlegből és a pénzforgalmi kimutatásból.
3. Számítsa ki a mutatókat: Ha már rendelkezik a pénzügyi adatokkal, kiszámíthatja a pénzügyi arányszámokat. Például a forgóeszközök arányának kiszámításához a forgóeszközöket elosztja a rövid lejáratú kötelezettségekkel.
4. Értelmezze a mutatókat: A pénzügyi mutatók kiszámítása után értelmeznie kell az értékeiket. Néhány mutatónak van egy viszonyítási értéke, amelyet arra használhat, hogy összehasonlítsa a vállalat teljesítményét a versenytársaival vagy az iparági standardokkal. Például egy vállalat forgóeszközarányának ideális esetben 1 felett kell lennie, ami azt jelzi, hogy a vállalatnak elegendő forgóeszköze van ahhoz, hogy fedezze a rövid lejáratú kötelezettségeit.
5. Vegye figyelembe a kontextust: A pénzügyi mutatók értelmezésekor fontos figyelembe venni a kontextust. Például a magas adósság/saját tőke arány nem feltétlenül jelent rosszat, ha a vállalat az adósságot nyereséges beruházások finanszírozására használja.
Összefoglalva, a pénzügyi mutatók olvasásához meg kell érteni, hogy az egyes mutatók mit mérnek, hogyan kell kiszámítani őket, és hogyan kell értelmezni értékeiket a vállalat pénzügyi teljesítményének összefüggésében.