A könyvelés minden vállalkozás döntő szempontja, legyen szó akár szolgáltató cégről, akár áruforgalmi cégről. Ez a pénzügyi tranzakciók rögzítésének, összegzésének és elemzésének folyamata annak érdekében, hogy az üzleti tulajdonosok és a befektetők számára tanulságos információkat nyújtson. Bár a számviteli ciklus hasonló a szolgáltató és az áruforgalmi cégek esetében, van néhány alapvető különbség, amely megkülönbözteti őket egymástól.
Egy szolgáltató vállalat immateriális szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, például tanácsadást, jogi tanácsadást vagy egészségügyi ellátást. Ezért a számviteli ciklusuk a nyújtott szolgáltatásokból származó bevételek könyvelése körül forog. A szolgáltató társaságok számviteli ciklusának első lépése a tranzakciók rögzítése az általános naplóban. Ezután a tranzakciókat a főkönyvi számlákra könyvelik, amelyek olyan számlákat tartalmaznak, mint a készpénz, a követelések és a bevételek. Az elszámolási időszak végén a vállalat elkészíti az eredménykimutatást, amely az adott időszak bevételeit és kiadásait tartalmazza. A nettó nyereséget ezután átvezetik a mérlegben szereplő eredménytartalék számlára.
Ezzel szemben egy kereskedelmi vállalat tárgyi eszközöket értékesít a vevőknek, például ruházati, elektronikai vagy élelmiszeripari termékeket. Számviteli ciklusuk az eladott áruk költségének (COGS) és a készleteknek a nyilvántartása körül forog. Az áruforgalmi vállalat számviteli ciklusának első lépése a készletbeszerzés, amelyet a beszerzési naplóban rögzítenek. Ezután, amikor a készletet eladják, a COGS-t az eladott áruk bekerülési értéke számlán rögzítik. Az értékesítésből származó bevételt az értékesítési bevételek számlán rögzítik. Az elszámolási időszak végén a vállalat elkészíti az eredménykimutatást, amely tartalmazza az időszak bevételeit, COGS-ét és költségeit. A nettó nyereséget ezután átvezetik a mérlegben az eredménytartalék számlára.
Egy másik különbség a szolgáltató és az áruforgalmi vállalatok számviteli ciklusa között a készletgazdálkodás szükségessége. A kereskedelmi vállalatoknak nyomon kell követniük a készletszintjeiket és az eladott áruk költségét, hogy pontosan jelenthessék pénzügyi kimutatásaikat. A szolgáltató vállalatok nem rendelkeznek készletekkel, így ez a lépés nem szükséges a számviteli ciklusukban.
Összefoglalva, bár a számviteli ciklus hasonló a szolgáltató és a kereskedelmi vállalatok esetében, van néhány alapvető különbség, amely megkülönbözteti őket egymástól. A szolgáltató vállalatok a nyújtott szolgáltatásokból származó bevételek nyilvántartására összpontosítanak, míg az áruforgalmi vállalatok az eladott áruk költségének nyilvántartására és a készletgazdálkodásra. Ezeknek a különbségeknek a megértése elengedhetetlen a vállalkozások számára a pénzügyi tranzakciók pontos rögzítéséhez és jelentéséhez.
A szolgáltatási üzleti ciklus több szempontból is különbözik a kereskedelmi üzleti ciklustól.
Először is, egy szolgáltató vállalkozás immateriális szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, például tanácsadást, jogi tanácsadást vagy egészségügyi szolgáltatásokat. Ezzel szemben egy kereskedelmi vállalkozás tárgyi termékeket értékesít, például ruházati cikkeket, elektronikai cikkeket vagy élelmiszereket.
Másodszor, a bevételek elszámolási folyamata különbözik a két üzleti ciklusban. A szolgáltatási üzleti ciklusban a bevétel elszámolása akkor történik, amikor a szolgáltatást nyújtják az ügyfélnek, míg az áruforgalmi üzleti ciklusban a bevétel elszámolása akkor történik, amikor a terméket eladják az ügyfélnek.
Harmadszor, a készletgazdálkodási folyamat különbözik a két üzleti ciklusban. A szolgáltatási üzleti ciklusban nem kell készletet kezelni, mivel nem értékesítenek fizikai termékeket. Ezzel szemben az áruforgalmi üzleti ciklus gondos készletgazdálkodást igényel annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő termékek legyenek raktáron, és hogy azok ára helyesen legyen meghatározva.
Végül, az eladott áruk költségének (COGS) kiszámítása különbözik a két üzleti ciklusban. A szolgáltatási üzleti ciklusban nincs COGS, mivel nem értékesítenek fizikai termékeket. Ezzel szemben a kereskedelmi üzleti ciklusban a COGS-t úgy számítják ki, hogy az eladott termékek költségét levonják az értékesítésükből származó bevételből.
Összefoglalva, a szolgáltatási üzleti ciklus a nyújtott termék vagy szolgáltatás típusa, a bevételek elszámolási folyamata, a készletgazdálkodási folyamat és a COGS-számítás tekintetében különbözik a kereskedelmi üzleti ciklustól.
A számviteli ciklus olyan lépések sorozata, amelyeket a vállalkozások a pénzügyi tranzakciók rögzítése, elemzése és jelentése során követnek. Bár a számviteli ciklus alapvető lépései megegyeznek a szolgáltató és az áruforgalmi vállalkozások esetében, bizonyos lépések megközelítésében vannak különbségek.
A számviteli ciklus első lépése a tranzakciók elemzése és rögzítése. Ez magában foglalja az összes olyan pénzügyi tranzakció azonosítását, amely egy adott időszak, például egy hónap vagy egy év alatt történt. A szolgáltató vállalkozásoknak jellemzően kevesebb tranzakciót kell rögzíteniük, mint az áruforgalmi vállalkozásoknak, mivel nem foglalkoznak fizikai termékekkel. A szolgáltató vállalkozások olyan tranzakciókat rögzíthetnek, mint például a nyújtott szolgáltatások díjai, míg az áruforgalmi vállalkozások az áruk értékesítését rögzíthetik.
A számviteli ciklus második lépése a tranzakciók főkönyvi könyvelése. Ez magában foglalja a tranzakciók rögzítését a főkönyv megfelelő számláin, például a követelések, a kötelezettségek és a készletek között. A szolgáltató vállalkozásoknak kevesebb számlára kell könyvelniük a tranzakciókat, mint az áruforgalmi vállalkozásoknak, mivel nem kell nyomon követniük a készleteket.
A számviteli ciklus harmadik lépése a kiigazítatlan próbamérleg elkészítése. Ez magában foglalja az összes számla és azok egyenlegeinek felsorolását annak biztosítása érdekében, hogy az összes terhelés megegyezzen az összes jóváírás összegével. A szolgáltató és a kereskedelmi vállalkozások ugyanazt a folyamatot követik ebben a lépésben.
A számviteli ciklus negyedik lépése a korrekciós tételek elvégzése. Ez magában foglalja a számlák módosítását annak érdekében, hogy azok az időszak végén a helyes egyenleget tükrözzék. A szolgáltató és az áruforgalmi vállalkozásoknál eltérő típusú korrekciós tételek lehetnek. Például egy szolgáltató vállalkozásnak szüksége lehet elhatárolt költségek vagy bevételek könyvelésére, míg egy áruforgalmi vállalkozásnak szüksége lehet a készlet vagy az eladott áruk költségének módosítására.
A számviteli ciklus ötödik lépése a korrigált próbamérleg elkészítése. Ez magában foglalja az összes számla és azok korrigált egyenlegeinek felsorolását annak biztosítása érdekében, hogy az összes terhelés megegyezzen az összes jóváírással. A szolgáltató és a kereskedelmi vállalkozások ugyanazt a folyamatot követik ebben a lépésben.
A számviteli ciklus hatodik lépése a pénzügyi kimutatások elkészítése. Ez magában foglalja az eredménykimutatás, a mérleg és a pénzforgalmi kimutatás elkészítését. A szolgáltató és az áruforgalmi vállalkozások ugyanezt a folyamatot követik ebben a lépésben.
A számviteli ciklus hetedik és egyben utolsó lépése a könyvek lezárása. Ez magában foglalja az ideiglenes számlaegyenlegek, például a bevételek és kiadások átvezetését az eredménytartalék számlára. A szolgáltató és az áruforgalmi vállalkozások ugyanezt a folyamatot követik ebben a lépésben.
Összefoglalva, bár a számviteli ciklus lépései általában azonosak a szolgáltató és az áruforgalmi vállalkozások esetében, bizonyos lépések megközelítése között lehetnek különbségek. Ezek a különbségek általában a nyilvántartott tranzakciók típusaihoz és a tranzakciók nyomon követésére használt számlákhoz kapcsolódnak.